Tiltakoztak a minap az egyik film alkotói, mert mellőzte pályázatukat a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) játékfilmes kuratóriuma. A grémium júniusban osztotta szét a közalapítvány idei játékfilm-támogatási keretét, 423 millió forintot, de a több mint 150 pályázó (két és fél milliárdos igény) közül csak 41-nek jutott belőle. Az alábbiakban pályázókat és a zsűri két tagja fejti ki véleményét.

Az idén egyetlen alkalommal lehetett pályázni filmek előkészítésére, megkezdett produkciók folytatására és a már leforgatottak befejezésére szóló támogatásért. Az utóbbi kategóriában a mellőzöttek között van a hazai filmrendezők legérettebb nemzedékéhez tartozó Bacsó Péter. Egyike annak a négy pályázónak, akik csak filmjük első vágott kópiájának megtekintése után számíthatnak döntésre.

– Ezt a meghagyást kétféleképpen fogadhatom – jelentette ki a rendező. – Vagy megsértődöm, amiért több mint 25 elkészített játékfilmem után sincs még számomra annyi bizalom, hogy meg tudok csinálni egy jó filmet, vagy pedig meghatódom a kuratórium égő kíváncsiságától. Inkább az utóbbit választom.

Bacsó Péter a Hamvadó cigarettavég című filmjének befejezésére kért 20 millió forintot. A zenés produkció elkészítése 140 millió forintba került, ebből 15 milliót adott már az MMKA, ugyanennyit a kulturális tárca, de pénzelte a filmet a TV2 magántelevízió, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) is. A Mafilm szolgáltatásokkal, például jelmezekkel szállt be. Az utószinkronhoz, a keveréshez, a laboratóriumi munkákhoz kellene még pénz. A rendező mégis boldog, hogy egyáltalán idáig eljutott, habár kérdéses, megtarthatják-e így a novemberre tervezett bemutatót. – Végig „vékony jégen” haladt a film készítése – utal a nehéz körülményekre. Megjegyzi, nem híve a jelenlegi kuratóriumi filmfinanszírozásnak, mert azt nem tartja elég szakszerűnek és hatékonynak, továbbá szerinte csak akkor lehetne értékelni a legutóbbi döntéseket, ha nemcsak a támogatottak, hanem az elutasítottak listáját is ismerhetnénk.

Salamon András rendező viszont harmincmilliót kapott Adél című filmtervére (a legnagyobb összeg, amit a testület kiosztott, harmincötmillió volt), de ez nem sokkal apasztotta gondjait. A produkció tervezett összköltsége 140 millió, amit a rendező eleve „leszorítottnak” tart, mert egy átlagos nagyjátékfilmhez ma már legalább 150 millió kell. A most megítélt összeget is csak jövőre kaphatják meg az Adél készítői, ha igazolják, hogy a költségek nagyobbik részére más forrásból van fedezet. Ezért megkeresik a magán- és köztelevíziókat, a Nemzeti Kulturális Alapprogramot (NKA), az ORTT-t. Nagyobb dilemmát okoz a külföldi pénzforrások felkutatása.

– Ha sikerül külföldi színésznőt felkérni a főszerepre, elképzelhető külföldi koprodukciós partner is, és akkor fordulhatunk az európai filmtámogatási szervezethez, az Eurimageshoz – magyarázza a rendező. Ez azonban növeli a költségeket, mert a nyugati filmes árszínvonal magasabb. A dilemma tehát: megpróbálni 140 milliót összeszedni itthon, vagy legalább a dupláját a nemzetközi piacon.

– Teljes létbizonytalanságban vannak a filmesek – jegyzi meg Salamon András. Saját példája alapján 5-6 év alatt lehet összehozni egy filmet. – Persze gyakrabban is lehetne – teszi hozzá –, ha az ember beállna a sorba a kulturális tárca államtitkárának folyosóján. ő azonban, mint fogalmaz, nem hisz a kijárásos, a „kegyenc-filmcsinálásban”. Vezetőségi tagja a filmművészszövetség játékfilmes szakosztályának, és a szövetség súlyos konfliktusba keveredett a kulturális tárcával a filmfinanszírozás ügyében.

A filmesek nem fogadták el, hogy a tárca elképzelése szerint valamennyi gyártási pénzt egyetlen filmközpontba vonjanak össze – mert többségük a nyitott, többcsatornás filmtámogatási rendszer híve, amely mentes az állami, politikai befolyástól. A minisztérium most minden további filmes póttámogatástól elzárkózik, amíg el nem készül a filmtörvény. (Erre ebben a parlamenti ciklusban már nem lehet számítani.) Az idén záruló állami millenniumi filmtámogatási program után egy-egy kijelölt történelmi filmet (jelenleg A Hídembert és a Bánk bánt) finanszíroz a kormányzat, a költségvetésből származó közalapítványi játékfilmkeret többszöröséből. Igaz, a közalapítványi pénzmorzsákhoz hozzátesz valamennyit az ORTT, az NKA és főként a törvényben filmtámogatásra kötelezett két nagy magántévé, egy-egy film megvalósítása azonban így is nagyon nehéz.
(részlet)
Népszabadság