Húsleves, velős csont, zsírcseppek esztétikus szuperközelije – a legtöbb embernek először az étkezés öröme, a címszereplő kiadós ebédje jut eszébe a Szindbádról. Vendégeinkkel arra vállalkoztunk, hogy a gasztronómiát érintve, de azon túllépve minél átfogóbb értelmezését adjuk Huszárik Zoltán remekművének, amely egyszerre ered a létezés rejtélyének nyomába, vizsgál elvont filozófiai kérdéseket és ad érzéki élményt.

„Engem az örökérvényű dolgok érdekelnek” – mondta el a rendező egy interjúban. A Szindbád olyan komplex fogalmakat vizsgál, mint a szabadság, szerelem, élet és halál, de mindezt átélhetően teszi, és közben olyan, mintha illata lenne a filmnek, mintha meg lehetne tapintani a felületeit.

Ha rákapcsolódunk a Szindbád által keltett érzésekre, akkor elfelejtkezünk arról, hogy történetet keressünk benne, és csak hagyjuk, hogy sodorjon magával a film sajátos logikája” – mondta el Gyöngyösi Lilla filmkritikus, aki szerint minden egyes újranézéssel új dolgokat lehet felfedezni a Szindbádban, és többek között ezért lesz megunhatatlan.

Kivételes, hogy ott van a magyar filmművészeti kánon dobogóján, és a közönség körében is népszerű. Ritka, hogy egy film a nézők szeretetében és a szakma elismerésében egyaránt osztozzon” – mondta el Gelencsér Gábor filmtörténész, az ELTE BTK filmtudományi tanszékének docense, filmtörténész, aki számos tanulmányt szentelt a Szindbádnak, a Talán mindenütt voltam című Huszárik-kötetben a valóság és képzelet kapcsolatát vizsgálja Huszárik életművében.

Hogy lehet az, a radikális időkezelésű, kísérleti filmes szekvenciákat tartalmazó Szindbádot 600 ezren nézték meg a bemutatója idején, és máig töretlen a népszerűsége? Miért nem hívhatjuk történelmi filmnek, és miért az a legtalálóbb címke rá, hogy tudatfilm vagy mentális utazás? Van a Szindbádnak politikai dimenziója? Szecessziós dekadens világa felfogható lázadó gesztusként a Kádár-rendszer szürkesége ellen? És mit mond a film létezésünk „időbe vetettségéről”? Képesek vagyunk megélni a jelent, vagy mindig csak előtte vagy utána vagyunk a vágyott pillanatnak? A podcast akár audiokommentárként is hallgatható a lehalkított film mellett.

 

Az ötven éves Szindbád mellett az ötven évesen elhunyt Huszárik csonkán maradt életművéről is szó esett, kiderült, hogy min dolgozott halálakor, és hogy ő is eltöprengett azon, hogy adaptálja A feleségem történeténét. Utánajártunk, hogy felfedezhető-e Huszárok hatása a kortárs magyar rendezők művein, és hogy készülnek-e manapság magyar tudatfilmek. Az ELTE filmszak diákjainak különösen ajánljuk a beszélgetést, mert Gelencsér elárulja benne az egyik állandó vizsgakérdését. A film elérhető a Filmión.

Menetrend

  • 0:00 – Első találkozás a Szindbáddal
  • 4:00 – Baj, hogy a húsleves és a velős csont jut a legtöbb ember eszébe?
  • 9:32 – Van a Szindbád eleje, közepe és vége?
  • 15:59 - Megismerhető Huszárik személyisége a filmből?
  • 23:35 - Politikai dimenzió a Szindbádban
  • 30:12 - Az élet értelme a Szindbád alapján
  • 38:05 - Szindbád egy erkölcstelen szexuális ragadozó?
  • 42:59 - Kísérleti film és a Szindbád
  • 50:36 - Csonka életmű és meg nem valósult filmtervek
  • 57:06 - Szindbád a filmszakon
  • 1:02:16 - Vannak ma követői Huszáriknak?

A podcast meghallgatható az alábbi lejátszóra kattintva, fent van az Anchor, a Spotify, az Apple és a Mixcloud oldalán is, illetve más népszerű podcast-alkalmazásokban is elérhető.