Biró Zsombor Aurél tizenöt éves kora óta foglalkozik prózaírással, már gimnazista évei alatt publikált novellákat, mégis az SZFE forgatókönyvíró szakára járt, majd az egyetemfoglalást követően a Bécsi Filmakadémián szerzett diplomát. “Szélesebb a világnak az a metszete, amiről beszélni tudok” – válaszolta arra a kérdésre, miért alkot több műnemben, hiszen a próza, film és dráma más típusú történetek elmesélésére alkalmas. Az idei Friss Húson két rövidfilmet is forgatókönyvíróként jegyez (A naprendszer közepe, Az utolsó lélek az ördögé), ami számára ugyanannyira szerzői alkotás, mint nemrég megjelent regénye, a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek, vagy a Megrág, kiköp című dráma, amelyet idén áprilisban a Katona Sufniban mutattak be.
“Íróként ami nagyon jó a színházban és a filmben, hogy nem egyedül dolgozol” - meséli Biró, akinek az SZFE fontos alkotótársakat hozott az életébe. Kizlinger Lillával két előadást hoztak eddig létre (Mit csináljak, hogy jobban érezd magad?, Megrág, kiköp) és egy rövidfilmet (A naprendszer közepe), mindháromban a színészek improvizációi adták a szövegkönyv alapját. Biró szerint mítosz, hogy az írók magányos farkasok: a fejlesztés kollektív munkafolyamat, amelyben az író és a színészek egyaránt dolgoznak a saját élettapasztalataikból, ezért lehetséges, hogy ami megjelenik egy drámában a szerző tollából, az a motívum felbukkanhat a regényben is.
A naprendszer közepe
Füzes Dániel rendezővel a macsó férfiasság és az érzelmek kifejezésének nehézségeiről gondolkodtak együtt a Hogy ne győzzünk rövidfilmben. “Ez a történet simán érvényes a mai Magyarországon” - mondta Biró Az utolsó lélek az ördögé című alkotásról. Megtudtuk, hogyan kapcsolódik az egyetemfoglalást követő közhangulathoz a magyar népmesei toposzokon nyugvó eastern-fantasy, ami csábításról, kapzsiságról, és árulásról szól. Az utolsó lélek az ördögé központi mozgatórugója a testvéri rivalizálás, amely jelenleg is fejlesztett nagyjátékfilmjük, az Ellentétes alapállás kiindulópontja.
Biró életrajzi-fikciós családregénye, a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek, a tavaszi Margó Fesztiválon szerepelt először a nyilvánosság előtt. Az autofikcióban a regény narrátorát és a regényben megjelenő karaktereket ugyanúgy hívják, mint az írót és családját. Biró elmesélte, miért nem az a legfontosabb kérdés, hogy mi az igazság ebben a felnövéstörténetben, miért izgalmas irodalmi kísérlet a valóság és a kitaláció vegyítése és ennek lebuktatása, és miért áll hozzá közel ez a kifejezésmód.
Az utolsó lélek az ördögé
“Folyamatosan bányászként mész az emberek között” – magyarázta Biró, miért tartja egyszerre undorítónak is azt a történetalkotói attitűdöt, hogy a legszemélyesebb családi drámák megtapasztalásakor is képes jelenetté formálni az eseményeket a fejében. Kíváncsiak is voltunk, mi volt a legutóbbi, életből ellesett pillanat, amit feljegyzett magának azzal a céllal, hogy egyszer majd felhasználja valamelyik munkájában.
Ez most egy rendhagyó, a film határain messze túlnyúló Filmhu podcast, de ahogy a műnemeket magabiztosan váltogató Bíró, úgy most mi sem akartunk leragadni a mozgóképnél, és a rövidfilmek mellett ugyanakkora teret adtunk felnövésregényének, így tudtuk minél teljesebben megrajzolni egy fiatal tehetség eddigi pályáját, és körbejárni az érvényesülés kérdését a kortárs művészközegben.
A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, elérhető a népszerű podcast alkalmazások keresztül, illetve ezeken a felületeken találjátok meg az adásainkat: Spotify, Apple Podcasts és Google Podcasts.
