A legtöbb magyar kisfilm a Friss Húson kortárs környezetben játszódik, kevés helyszínen – így lehet kevés pénzből forgatni. Ehhez képest a tiéd kosztumös darab és számos egymástól távol eső külső helyszínen forgott. Mennyire érezted lehetetlen küldetésnek a film elkészítését?
Viszonylag folyamatosan. Amíg a Szokásjog forgatásakor mindenben szerencsénk volt, itt összejött minden tényező, ami akadályozhatja egy film készítését. 2022-ben forgattuk, ez volt az a nyár, amikor olyan cikkek jelentek meg, hogy kaktusz nő a pusztában, annyira nem esik az eső. Ehhez képest a Hortobágyon elkaptuk gyakorlatilag az egyetlen két esős napot.
Ez bizonyos felvételekhez jól jött, de elképesztő módon megnehezítette a dolgunkat. Illetve nem tudom pontosan mennyit, de 4-5 autót biztosan feláldoztunk a produkció kedvéért. Árokba dőlt, elakadt a sárban, leszakadt a lökhárítója, az aggregátoros kocsinak a kereke esett le, stb. Technikát is nehéz volt szerezni, küzdelmes forgatás volt. Bizonyos szempontból nem kéne így filmet csinálni, tehát hogy folyamatosan szenved az ember, hogy egyáltalán létrehozza, és kevés energia marad a kreatív részre, aztán hosszú ideig tengődött az utómunka poklában is, úgyhogy nagyon felszabadító érzés, hogy elkészült.
Füzes Dániel
Mondtad, hogy szárazság volt, ehhez képest pont kikaptátok a nyár egyik ritka viharját Hortobágyon. Sokat hozzáadott a film westernes-apokaliptikus hangulatához, hogy villámok cikáznak a pusztában lovagló főhősök mögött. Akkor ez nem volt egy tervezett elem, hanem isteni szerencse?
Bizonyos szempontból isteni szerencse volt, hiszen jót tett a filmnek, hogy ahogyan közelednek a tanya felé, az időjárással, vizuálisan is jelezhettük, hogy itt baj lesz, egyre erősebbé válik a pokoli hangulat.
Bennem azért felvetődött az a gondolat, hogy CGI-jal raktátok fel a villámot az égboltra.
Az valódi volt. Három darab villámot lehet kiszúrni, egy van, ami feltűnő. Volt VFX a filmben, de szerencsére nem a villám rajzolására.
Amikor elérnek a tanyához, vöröslő alkonyati égbolt nehezedik rá a pusztára. Ez tényleg ennyire pokolian nézett ki, vagy erre rásegítettetek az utómunka során?
Nyilván ezt a fényeléskor megsegítettük, de valóban volt ez a vörös szín. Fontos vizuális referencia volt számomra a Green Knight (David Lowery fantasyje, amit az Artúr király-mondakör inspirált - a szerk.). A moodboard gyűjtésekor fogtam a film egyes képeit, és a zöld részeket átkonvertáltam pirosra. Van például egy olyan jelenet, amikor egy zöldes viharban megjelenik a lovag, és ezt átállítottam pirosra. Próbáltam ezt a hangulatot elkapni, de ha nem lett volna a vihar, akkor ezt nem tudtam volna megcsinálni a filmben.
A három testvérből az egyik betyár, a pusztában lovagolnak, alighanem sokaknak fog az eszébe jutni Szomjas György és a Talpuk alatt a fütyül a szél. Mennyire inspirált téged?
Fontos filmes inspiráció volt számunkra, de nem történetvezetésben, hanem főleg vizuális szempontok miatt. A fő kiindulópont nem az eastern, hanem a népmese volt, csak onnantól, hogy a mi mesénket a pusztába tettük, védhetetlenül ott van ez a kapcsolódás. Amúgy nagyon sokat írtam erről a filmről a szakdolgozatomban, ami a magyar műfaji film problémáiról és a kulturális kontextusáról szólt.
Olyan értelemben is fontos volt a Talpuk alatt…, hogy fogalmam sem volt, hogyan induljunk neki a pusztának. Utánanéztem, hogy hol forgatták, és ahhoz a faluhoz mentünk ki a Hortobágyon helyszínt keresni. Lementünk terepszemlézni, és az első kocsmánál, ahol megálltunk, összehaverkodtunk egy csávóval, és fél órával később már az ő segítségével húztuk ki a kocsinkat az árokból. Kalandos volt, meg annyira megtetszett a Hortobágy, hogy egy évre rá lerángattam a barátnőmet is oda egy nyaralásra. Nagyon megnyugtató táj. Amikor legelőször lementünk terepszemlére, ez 2022 márciusa volt, azt éreztem, hogy én le fogok ülni az egyik tanyának a padjára, és három hónapig nem mozdulok onnan, akkora békesség fogott el.
Említetted, hogy a magyar népmesei világ volt a kiindulópont. Rögtön a cím írásmódjában megidézitek a Magyar népmeséket, majd az alapkonfliktus is ismerős, az ördög gazdagságot kínál az apának a lelkéért cserébe. Miért izgatott titeket ez a világ?
Már az egyetem elején ott volt nekem az Ellentétes alapállás ötlete, ami ugye most az Inkubátor Programban várja a zöldlámpát, és eredetileg ezt akartam megcsinálni dipomafilmnek. Csak aztán jött egy adaptációs feladat, amelyből megszületett a Hogy ne győzzünk, és Zsombival (Bíró Zsombor Aurél, a film forgatókönyvírója - a szerk.) mind a ketten azt éreztük, hogy nem akarunk még egy rövidfilmet ennyire hasonló témában csinálni, helyette használjuk ki ezt a lehetőséget, hogy most még egy kicsit szabadabban kísérletezhetünk.
Akkoriban ezt a szót nem használtuk, de arról beszélgettünk, hogy jó lenne egy kalandfilmszerű, erősen műfaji irányba menni, amiben mágikus dolgokat is lehet mozgatni. Az akkoriban íródó szakdolgozatom alapján azt gondoltam, ez csak úgy tud működni itthon, ha kapcsolódik a magyar kultúrával, ha van egy már rögzült populáris mítosz, amire építkezhetünk. Így jutottunk el a magyar népmesékhez. Eleinte szóba került, hogy tarantinós stílusban dolgozzuk fel őket, illetve az is felvetődött, hogy esetleg mégis inkább, erősebb horrorelemekkel nyúljunk hozzájuk, mint pl. a The Lighthouse.
Aztán megszereztük DVD-n Jankovics Marcell Magyar népmesék-sorozatát, azt néztük két napig, és közben azt figyeltük, melyik mesealakot és konfliktustípust találjuk érdekesnek. Így jutottunk el a szegény emberig, aki alkut köt az ördöggel, felajánlja a lelkét – jelen esetben az egyik fiáét. Ez volt a kiindulópontunk, és arra kellett rájönnünk, hogy mesei szinten ez jól hangzik, de elképesztően nehéz elhelyezni egy működőképes dramaturgiában. Sok problémát okozott, sokáig fejlesztettük, és több irányba is elvittük. Kezdetben sokkal véresebb változataink voltak, mint ami aztán lett belőle.
Mennyire lehet szétszálazni, hogy mit hozott a történetbe Bíró Zsombor forgatókönyvíró, és mit te?
Nagyon nehéz, hisz ez egy folyamatos párbeszéd igazából. Bonyolult lenne egy ilyen munkafolyamatot és alkotómunkát szétszedni és címeket adni neki. Természetesen Zsomborral is eltér néha a véleményünk, hogy honnantól nevezzünk valakit a történet kitalálójának, dramaturgjának, forgatókönyvírójának. Magán a történeten közösen agyalunk, a történet legfőbb vonalait és részleteit közösen találjuk ki. Én főleg kutatómunkát szoktam ilyenkor végezni, nagyon szeretem csinálni. Nagyon sokat voltam az ELTE néprajzi könyvtárában, órákig fotóztam a könyveket és aztán pdf-ben vittem haza a népmeséket. Zsombi aztán klasszikus forgatókönyvírói munkát végez, aki az együtt kitalált történet és a kutatómunka alapján a cselekményt és a dialógusokat írja meg. Ez egy komoly és kreatív munka. Szerintem elképesztően jó dialógust írt. Nagyon sok könyvet olvasott, például Móricztól, hogy elkapja a korabeli nyelvezetet, és hogy ne egy sablonos régimódi beszédmód legyen.
Nekem például az nagyon tetszett a filmben, hogy mindhárom testvér elég romlott, bűnös karakter. Ezt a betyárról rögtön megtudjuk, de a tiszta szívű pásztor fiúnak induló legkisebb testvérről is kiderülnek erős jellembeli gyengeségek.
Azért romlottak, mert így bennük is megjelenik az apai örökség, a férfi kapzsisága és gyávasága, és ennek a megtörése lenne itt a lényeg.
Szembetűnő a filmjeid alapján, hogy izgatnak téged a testvérkonfliktusok. Miért van ez ennyire beragadva nálad?
Nekem két testvérem van, Zsombinak is van egy öccse, szóval ez tőle sem áll távol. Nehéz erre választ adni, a testvériségnek van egy romantikus olvasata. Meghatározó emlékem, hogy apám mindig elmondta, hogy a testvér az egyetlen ember a világon, akire fogok tudni számítani az életben, ténylegesen. Az idősebbik öccsémmel sokáig nehéz volt a viszonyom, de aztán nagyon megerősödött, és most úgy érzem, mindkettővel jóban vagyunk. Sok minden zajlott le köztünk, hárman vagyunk fiúk, és nagyon érdekel ez a fajta emberi kapcsolat.
Szóval mondhatjuk, hogy önéletrajzi film Az utolsó lélek az ördögé. Abban is három fiútestvér vetélkedik egymással.
Igen, de ezt nem gondolom rögtön végig, csak ösztönösen rákapcsolódom, hogy „figyelj Zsombi, ez nagyon érdekel engem”. Szerintem a rendezők sokkal kevésbé analitikusak annál, ahogy azt a bölcsészkaron elképzelik. A kezdeti fázisoknál inkább intuitív módon döntenek arról, mi érdekli őket, aztán persze fel tudják mérni, miért van ez így. Erről van is egy vicces történetem. Elküldtem a legkisebb öccsémnek a film egy korai változatát, szükségem volt egy civil szemre. Mondta, hogy nagyon tetszik neki a Bence karakter. Félrehallható volt, kevésszer említik a legkisebb testvér nevét, aki valójában Vencel, viszont az öcsémet meg Bencének hívják. Ez egy aranyos pillanat volt. Mondtam neki, hogy azért ne csüggedjen, mert az alapvető testvéri dinamikájuk a miénkhez hasonló (ráadásul ha látnád az öcsémet, ő is egy kék szemű, teljesen szőke gyerek). Egy csomó mindent átéreztem a legidősebb báty, a huszár dilemmáiból, de a középső testvér, a betyár ravaszsága és szeleburdisága is stimmel, ami a középső testvérem személyiségét illeti.
Az ördögöt Podlovics Laura játssza, hogyan láttad meg benne a gonosz megtestesülését?
A szereplőválogatással kapcsolatban Gigor Attilával, aki szintén szereti a népmeséket, beszélgettem sokat arról, hogy fontos lenne olyan színészeket találni, akiknek az arca önmagában hordoz egy archaikus jelentést. Olyan arcokat kerestünk, amik önmagukban megidézik ezt a kort, illetve ebben az esetben az általunk jól ismert magyar népmesék figuráit (pl. a kékszemű, aranyhajú legkisebb pásztorfiút).
Az ördögnél egy ártatlanabb figurát kerestünk első megjelenésre. A castingon pár másik színésznőt is megnéztünk, Laurát még az SZFE-ről ismerem, Szász János tartott közös színészvezetési órát a filmrendező és a bábszínész osztálynak. A nyitójelenetet kellett eljátszania, amikor találkozik az apával a patakparton, és már ott meggyőzött, ahogyan elképesztően finoman váltani tudott a teljesen ártatlan és a pokolian gonosz karakterábrázolások között.
Kesőbb a forgatáson is kerültük az ördög klisés megjelenítését. Lauránál nagyon működött az, ha az állkapcsát lejjebb engedte, és a homlokon keresztül nézett. Ennek kifejezetten nyugtalanító hatása volt. Csak később jöttem rá, hogy ennek neve is van a filmszakmában: Kubrick stare.
Podlovics Laura
Egyetlen női karakter van a filmben, és az az ördög. Van benned aggodalom, hogy nőgyűlölőnek bélyegzik a filmed?
Emögött semmiféle tudatosság nem volt, de persze ettől még lehet egy ilyen olvasata a filmnek, hiába nem akartuk ezt sugallni. A női ördöghöz a kutatómunka során jutottam el, a magyar folklórban vannak az úgynevezett szépasszonyok, szirénszerű lények, akik a viharral jönnek, és a vesztükbe csábítják a fiatal legényeket. Vagy a vízbe csábítják és ott megfojtják vagy a halálba táncoltatják az áldozatukat.
Tudom, hogy férfiközpontúak a filmjeim, ez azért van, mert ezt a világot ismerem jobban, de szerintem azokból a nőkből, akik fontosak az életemben, akiket jól ismerek, belőlük is tudnék inspirálódni, az ő élethelyzetükből is tudnék történeteket faragni.
Amíg csak lehet, homályban tartjátok, hogy vajon tényleg eljön-e az ördög éjfélkor az egyik fiúért. Az is felvetődik, hogy csak egy álom volt az alku az ördöggel. Sokféle változatot írtatok az ördög újbóli megjelenéséről?
Mindegyik verzióban megjelent valamilyen formában, de például volt egy olyan befejezés, amikor tényleg csak a legvégén jelenik meg, miután Vencel meggyilkolta a két testvérét. Ebben a verzióban fel volt erősítve a legkisebb testvér gyávasága és férfiatlansága, és az, hogy a két báty mindig is elnyomta őt. Próbálja a két testvérét valahogy összetartani, de persze a huszár és a betyár folyamatosan egymásnak esik, és a végén megalázzák a srácot, akiben ettől elpattan valami, megöli a testvéreit, és így lesz a lelke az ördögé. De ezzel a változattal mindig is voltak dramaturgiai problémáink, és végül egy másik irányba mentünk.
Ez lett volna a véresebb, tarantinósabb verzió.
Igen, de amúgy rengeteg különböző változatunk volt.
Ha már ennyit beszélgetünk az ördögről, ez számotokra csak egy elvont konstrukció volt, vagy hisztek is a létezésében is valamilyen formában?
Erről sosem beszélgettünk Zsomborral. Mindig fontos kérdés, hogy az ábrázolni kívánt emberi konfliktust, a megfogalmazott állítást miért pont abba a közegbe és műfajba helyezi egy filmes. Ezen hosszan végig is mentünk, de kivételesen itt egy sokkal intuitívabb kiindulópontunk volt. Egyszerűen jó érzés volt elmerülni ebben a világban, és szabadon engedni a fantáziát, hisz a magyar folklór tele van izgalmas történetekkel, motívumokkal és figurákkal. Ez az érzésünk csak tovább erősödött, mikor megnéztük Jankovics népmeséit.
Arról már beszéltünk, milyen a pusztában forgatni, a film második fele viszont egy pici parasztház belsejében játszódik, ami elég szűkösnek érződik. Ez a rész milyen kihívásokkal járt?
Szeretném megemlíteni a látványtervezőnket, Hakkel Borbálát, akivel a Hogy ne győzzünket is csináltuk, elképesztő munkát végzett. Onnan indult az egész, hogy én szerettem volna a puszta kellős közepén egy nádtetős házat. A Hortobágyi Nemzeti Park egyik munkatársa vezetett minket körbe, kiszállt az autóból, és azt kérdezte, akkor mit is keresünk? Nádtetős házat a puszta közepén? Jó, hát olyan már nincs.
Szerencsére találtunk aztán egy párat, de ezek olyan pici pásztortanyák, amiket még egyszobás kis kunyhónak sem neveznél. Elfér benne nagyjából egy ágy, de mosdó nincs benne. Elgondolkoztunk, hogy vicces lehetne, hogy mint a Harry Potterben a sátor, kívülről nagyon pici, ha viszont belépnek naggyá válik, de aztán ezzel nem játszottunk.
Sokáig keresgéltünk még, egyik se volt jó teljesen, és a park egy másik munkatársa ajánlott még egyet: ott van még egy tanya, de az nem fog nekünk tetszeni. És nyilván az tetszett nekünk a legjobban, és azt választottuk. Sokat gondolkoztunk, hogy meg tudjuk-e oldani helyben a belsőt, viszont akkor a stábot hosszú ideig el kell szállásolni, és már tudtuk, hogy van egy táncjelenetünk, amit nagyon bonyolult bevilágítani.
Végül az lett, hogy a látványtervező lemérte a tanyát, és utána nekifutottunk annak a lehetetlen feladatnak, hogy mi ezt megépítjük. Iszonyatosan nagy küzdelem volt, hogy időre meglesz-e. Pláne úgy, hogy hetente változott az ára a faanyagnak és hogy egyáltalán vajon ki fogja ezt megcsinálni? Végül sikerült megépíteni az egész belsőt, és szerintem csodás lett, de közben nehéz volt összeegyeztetni a világítási és egyéb szempontokat. Farkas Áron operatőrnek nehéz dolga volt, nem tudott honnan világítani, mert az ablakoknál fontos volt, hogy be legyenek fedve falécekkel. Mondtam neki, hogy ha elalszik a gyertya, kellene egy kékes derengés, aminek így gyakorlatilag nem volt fényforrása. Úgyhogy szerintem Áron és Bori is kihordott egy-két agyvérzést, mire összehozták ezt.
Amikor megnézed a filmet, akkor azt látod, hogy jaj, mi lehetett volna, milyen sok kompromisszumot hoztam, vagy most már elégedett vagy vele?
Sosincs az, hogy az ember elégedett a filmjével, tudom, hogy ez klisé, de így van. Ha több időnk és pénzünk van rá, ami sosincs a filmezésben, akkor még jobban meg lehetett volna csinálni egy jó pár dolgot. Alapvetően szeretem a filmet, és szerintem fontos, hogy egy egészséges viszonyt ápoljon az ember a saját alkotásával.
Aminek nagyon örülök, hogy sikerült megteremteni ezt a világot, és hogy ki lehetett próbálni csomó mindent, ami a műfajra jellemző: párhuzamos suspense szekvencia, lövöldözés, táncolás, hangulatos pusztában lovaglás. Tök jó volt gyermekien kapcsolódni ehhez, és rájönni, hogy meg lehet csinálni egy Karib-tenger kalózai-szerű világot. Nagy kreatív szabadságot adott, játékosabb lehettem, szívesen csinálnék még filmet ebben a műfajban.
És sokan mások is csinálnának. Például nekünk nagy inspiráció volt Pálfi György filmtervéhez, a Sömmihez készült booklet, ami szabadon elérhető a neten. Örülnék, ha az egyszer elkészülhetne, és tudom, hogy mások is dolgoznak hasonló filmterveken. Az az igazság, hogy sokfajta műfajban szívesen kipróbálnám magam.
Van egy diplomafilmes csapat, egy kisköltségvetésű produkció, amihez kellenek 19. századi pisztolyok, mit csinál ilyenkor a rendező?
Én például felhívtam az egyik elsőasszisztens mentoromat, Bak Marcit, és megkérdezem tőle, hogy figyelj, az Örök télben, amit közösen forgattunk, ki volt a fegyverszakértő? Megadta a számát, elmondtuk neki, hogy van ez a diplomafilm, alig van pénz, elmeséltük a koncepciót, és esetleg odaadnának-e párat ebből a típusból. Jófejek voltak, odaadták, és azzal a kollégával, aki kijött a forgatásra, máig jóban vagyunk.
Ezek működő pisztolyok, amikkel lehet lőni?
Igen, működnek, csak nincs bennük töltény. Egy bizonyos távolság alatt nem is lehet emberre célozni és lőni vele. Ez meglepetést okozott nekem, mert tervben lettek volna olyan képek, ahol egyszerre látszik a fegyver, ahogy eldördül, és az ember, akire rálőnek. De egy ilyen helyzetben, amikor örülsz, hogy lyuk van a seggeden, belemész abba, hogy oldjuk meg máshogy.
Te is említetted korábban, hogy ez egy kifejezetten magyar történet, kíváncsian várom rá a külföldi reakciókat.
Ez még előttünk van, a Friss Hús után szeretnénk fesztiváloztatni. Nincs könnyű sorsa ennek a filmnek, 38 perces. A hossza miatt eleve nehéz fesztiváloztatni, a műfaji jellege további nehezítő tényező a presztízsfesztiválokon, emellett még egy nagyon sajátos hiedelemvilag adja az alapját. Meglátjuk. A mese viszont egy univerzális dolog, szerintem ezzel a részével mindenki tud azonosulni.
Hogy áll az első nagyjátékfilmed, az Ellentétes alapállás?
Az Inkubátor pitchfórum után fejlesztettük tovább, van egy újabb forgatókönyv-változatunk, amit most Zsomborral félretettünk pihenni. Várjuk, hogy megkapjuk a zöld lámpát, és remélhetőleg 2025 második felében leforgatjuk. A film a magyar MMA világában játszódik és két ketrecharcos fiú, Dénes és Balázs történetét meséli el, akiknek rendezniük kellene a gyerekkorukból magukkal cipelt konfliktusokat és sérelmeket, de szinte egyáltalán nem tudnak kommunikálni egymással, mert a kisebbik fiú siket, a nagyobbik pedig nem érti a jelnyelvet, mindeközben pedig ellenfelek is, le kell győzniük a másikat a ketrecben, hiszen ez az egyetlen lehetőségük a kitörésre.
Jelenetfotó az Ellentétes alapállás című filmtervhez
Aki most elmegy a Friss Húsra, megnézi Az utolsó lélek az ördögét, ami ugye egy népmesei eastern, annak vajon az Ellentétes alapállás is fog tetszeni?
Az Ellentétes alapállás műfajilag sokkal közelebb áll a Szokásjoghoz és a Hogy ne győzzünkhöz, az Ördög egy kicsit kakukktojás a filmjeim között. Ugyanekkor itt is a férfiasság kérdésköre és egy testvéri konfliktus áll a középpontban, ha ez közel állt hozzá Az utolsó lélekben, akkor az Ellentétes alapállást is tudom majd ajánlani.
Az utolsó lélek az ördögé a 12. Friss Hús Budapest Rövidfilmfesztivál versenyprogramjában látható, június 4-én 19:00-tól, 19:15-től, valamint június 5-én 19:00-tól és 21:00-tól vetítik a Puskin moziban, egy alkalommal pedig a Városháza udvarán. A vetítésekre jegyek a mozi weboldalán kaphatók.
