Február végén a kormány elé kerülhet a filmtörvény tervezete, legalábbis a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) ez a szándéka - derült ki Sámuel Balázs jogi főosztályvezető MTI-nek adott pénteki nyilatkozatából. Az audiovizuális ügyek miniszteri biztosa, Tóth Erzsébet - akinek a megbízatása az elmúlt év végéig szólt - már a nyár folyamán megküldte a tárcának a szakmai szervezetekkel közösen kialakított, jogilag is egyeztetett normaszöveget - értesült a Távirati Iroda filmes körökből.
A szakma véleménye szerint a tervezet kodifikált változata az eddigi legjobb formájában van, "emberszabású, és a körülményekhez képest egészen jól néz ki".

Sámuel Balázs ezzel szemben úgy véli: a normaszövegen még el kell végezni a leendő törvény jogi alkalmazásához szükséges kisebb-nagyobb pontosításokat. - A tárca eddig ezért nem tudta a kormány elé vinni a tervezetet - fűzte hozzá.

A főosztályvezető közlése szerint ilyen pontosításra volna szükség például annak meghatározására, ki minősül fő- és mellékszereplőnek egy filmben, illetve összhangban van-e az európai normákkal az a kritériumrendszer, amely alapján magyar gyártásúnak minősülne egy alkotás. A szakmai szervezetek egyetértésével benyújtott normaszöveg szerint magyar filmalkotás az, amely négy feltételnek (animációs, dokumentum, népszerű-tudományos mozgókép esetében pedig két kitételnek) megfelel. A feltételek között szerepel többi között: a művet eredetileg magyar nyelven gyártották; rendezője, forgatókönyvírója, zeneszerzője, témájának vagy ötletének szerzője közül legalább kettő magyar állampolgár; a film operatőre, vágója, díszlettervezője, jelmeztervezője, hangmérnöke és dramaturgja közül legalább három magyar állampolgár; a film főszereplőinek egyike magyar; a film mellékszereplőinek több mint fele magyar; a mozgókép aktív forgatási idejének 75 százalékát Magyarországon realizálták.

A jelenlegi normaszöveg szerint a létrehozandó Nemzeti Filmközpont a minisztérium felügyelete alatt, költségvetési szervként működne. A minisztérium ezzel szemben gazdasági szervként, részvénytársasági formában működtetné a magyar mozgóképkultúra és filmipar irányítását, a stratégiai döntéseket és hatósági feladatokat ellátó központot. Hozzátette: a központ szerepe az eredetileg elképzeltekhez képest kibővülne azzal, hogy az állam bizonyos számú magyar gyártású filmre adna megrendelést, illetve támogatást elkészültükhöz. Sámuel Balázs közlése szerint az állam - közvetlenül a kulturális minisztérium - ebben az esetben 100 százalékos tulajdonosa lenne a filmközpontnak.

A minisztériumhoz megküldött normaszöveg szerint a mozgóképipar támogatásának rendszerét a Nemzeti Mozgóképipari Alapprogram felügyelné. Az alapprogram hatás- és feladatkörébe tartozna a normatív támogatási rendszer működtetése a filmgyártás, -forgalmazás és -terjesztés, illetve a moziüzemeltetés területén. Az alapprogramot a normaszövegben kidolgozott elképzelések szerint a Nemzeti Filmközpont kezelné.