Az egész film egyetlen hosszú beállításból állna.
A kamera a résnyire nyitott bejárati ajtótól indulna, a névtábláról, ahol jól olvasható lenne a név, és éppen egy férfi szerelné le a névtáblát. Amikor leveszi, a kamera továbbindul.
A lakást pásztázna körbe a kamera lassú ritmusban, a frissen, ám mégis már otthonosan berendezett belvárosi lakást. Hangsúlyt kaphatna néhány jellegzetes, szép kép, a polcokra téve, egy-egy virág az ablak előtt, de még látszódnának a dobozok is, amiből csak pár könyv került fel a polcokra, még felcsavart szőnyegek, stb.
Az ablakok nyitva lennének, a függöny mögött látszana a mozgalmas utca, felhallatszana a zaj, az autók hangja, a villamos dübörgése, a beszélgetésfoszlányok. A kamera kicsit elidőzne a kilátásnál.
Utána ismét továbbhaladna a kamera a sötétebb szobabelsőben, képek, hangulatok után kutatva, majd végigmenne az előteren, amíg újra a bejárati ajtóhoz nem jutna, ahol a férfi látszódik, amint a keze által kitakarva felrak egy másik névtáblát, utána bemegy a lakásba, és csak amikor bezárja az ajtót, látszik, hogy az új névtáblán ugyanaz a név van.
A film inkább lassú tempójú lenne, fontosak lennének a háttérzajok, de talán néhány zenefoszlány jelenthetne még aláfestést.
A film hangulatához jobban illőnek gondolom, ha fekete-fehér lenne.
A film hossza nagyjából négy-öt perc lenne.