Az ebédre, amelyen a magyar film- és mozgóképszakma kiemelkedő alkotói, többek között Koltai Lajos, Grunwalsky Ferenc és Tarr Béla is részt vettek, Szabó István személyesen hozta el a következő (angol nyelvű) gratuláló levelet:

„Kedves Miniszter Úr,

Az Európai Filmakadémia – alapító elnök: Ingmar Bergman, elnök: Wim Wenders – az európai filmes szakemberek és művészek nevében gratulál Önnek és a Magyar Parlamentnek a 2003 december 22-én elfogadott új mozgóképtörvényükhöz.

Örömünkre szolgál, hogy továbbra is együttműködhetünk a magyar mozgókép-szakma képviselőivel és egyúttal szeretnénk még több magyar filmest meghívni az Európai Filmakadémia tagjainak sorába, erősítve országuk képviseletét a nemzetközi filmvilágban.”

Az új mozgóképtörvényről Jean-Jacques Aillagon is elismerően nyilatkozott. Szerinte ez a törvény lehetőséget teremt arra, hogy egyre több francia filmes fektessen be Magyarországon és új, minőségi koprodukciós alkotások születhessenek. A két miniszter arról is megállapodott, hogy még idén szeptemberre elkészítik és alá is írják az 1966-os francia-magyar kulturális egyezmény felújított, modernizált változatát.

Hiller István a munkaebéden hivatalosan is bejelentette, hogy Magyarország az idei, 57. Cannes-i Filmfesztiválon most először önálló pavilont állít, és ezzel minden eddiginél nagyobb távlatokat nyit a magyar film világméretű népszerűsítése előtt. Jean-Jacques Aillagonnal együtt úgy döntöttek, hogy a pavilonba elsőként ők ketten, közösen lépnek be. Végül mindketten megerősítették, hogy az év végén Budapesten megrendezik a francia festészetet bemutató nagyszabású kiállítást, „Négy évszázad francia festészetének története képekben” címmel.

A sikeres berlini sajtótájékoztató, valamint a Screen-címlap után, a gratuláló levél már a harmadik pozitív nemzetközi visszajelzés a filmtörvénnyel kapcsolatban. Míg a külföldiek lelkesednek, a hazai érintettek már túl vannak az ünneplésen és a soron következő feladatokra összpontosítanak. Grunwalsky Ferenc még a Filmszemle Megnyitóján, valamint a vele készített interjúban, míg Muhi András szintén egy filmhu-s beszélgetésben hívta fel a figyelmet arra, hogy a lazítás ideje még nem érkezett el.

Bizonyos szempontból a munka érdemi része csak most kezdődik, ehhez teremtette meg a szükséges feltételeket a filmtörvény. Hátra van még ugyanis a konkrétumok meghatározása: a pénzek elosztásának aránya és módja. Össze kell hangolni a szelektív-, a normatív- és a koprodukciós alapon történő támogatást és dönteni kell arról is, hogy a magyar mozgóképkultúra különböző területei milyen százalékos arányban jussanak pénzhez, hogy csak a legfontosabbak említsük.