A Gyökerek feltárja az összefüggéseket Bartók személyisége, életszemlélete és művei között, bemutatja a zeneszerző fejlődését a kezdeti romantikus, nemzeti hangvételű próbálkozásoktól a legelmélyültebb remekművekig. A film szakértője Kovács Sándor, a Bartók Archívum tudományos munkatársa. A forgatókönyv, amelyet Gaál István és Várbíró Judit, a film szerkesztője állított össze, kizárólag Bartók leveleiből, önéletrajzából, írásaiból, előadásaiból áll. Az idézeteket Szakácsi Sándor szólaltatja meg, miközben felcsendülnek az azonos időszakban született művek. Az archív zenei anyagok felhasználása mellett számos új felvétel is készült a film számára, olyan előadóművészekkel, mint Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Gulyás Dénes vagy a Keller vonósnégyes.A Gyökerek képi világa egyrészt a zeneszerző írásai alapján napjainkban forgatott anyagból áll, másrészt pedig olyan korabeli archív felvételek alkotják, amelyek Bartók életútjához, illetve a kor történelméhez kapcsolódnak. A háromszor hatvan perces film a zeneszerző életének legfontosabb helyszíneit, utazásait, gyűjtéseit, turnéit, életélményeit mutatja be. Az első rész, Bartók születésének évétől, 1881-től, az első alkotói korszak végéig, 1911-ig tart, bemutatva a kompozitor kezdeti próbálkozásait és a népzenével való első találkozását. A második rész, amelynek fő pillérei a három nagy színpadi mű - A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin - 1911 és 1926 követi nyomon Bartók életét, művészetét. A harmadik rész 1926-tól ad betekintést életébe, és 1945-tel, a zeneszerző Amerikában bekövetkezett halálával fejeződik be. A háromrészes Gyökereket – a tervek szerint - 2001 márciusában, Bartók születésének 120. évfordulóján mutatja be a Magyar Televízió, szerdán a harmadik részt zártkörű bemutatón vetítették le.