Emelkedő „átlagfilmes” színvonal
A két filmkritikus mellett az 1984-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán operatőr-rendezőként végzett Hartai László 1994 óta tanít az ELTE BTK filmtörténet, filmelmélet szakán. 2000-től a Magyar Mozgókép és Médiaoktatási Egyesület elnöke is egyben.
„Örülök annak, hogy majdnem 120 film érkezett a két kategóriába. Azt, hogy mitől kísérleti egy film, azt nehezebb meghatározni, míg a kisjátékfilmnél a hossz valamennyire már szelektál. Kísérleti alkotásoknál előfordul, hogy olyan filmek is bekerülnek, amelyek más kategóriába talán nehezebben férnének bele, sőt nagyjátékfilm-hosszúságú alkotásokkal is találkoztunk.
Egyelőre konkrétumok, vagyis címek és nevek nélkül beszélnék a művekről, mert a közönség még nem ismerheti azokat. Talán a legfontosabb az, hogy a filmek átlagszínvonala emelkedett, kevés az igazán dilettáns alkotás, legfeljebb 10-15%- a nevezetteknek.”
|
| A hangya és a tücsök, Csáki László rendezése a LaokoonFilmtől |
Az utóbbi években a szükséges technika gyakorlatilag bárki számára elérhető, egy kamera és egy átlagos PC már elegendő eszköz-háttér egy 15-20 perces film elkészítéséhez. Mindezek alapján az lett volna jósolható, hogy többen tekintik magukat filmkészítőnek. Hartai László szerint a színvonal növekedését magyarázhatja az alkotók fokozódó önmérséklete, és a formanyelvi készség utóbbi években tapasztalható fejlődése.
A 119 nevezett alkotás kiválogatása egyszerre nehéz és könnyű feladat. „Nehéz, mert 60-70 film is bejuthatott volna a mostani vetítési programba, de a Szemle keretében még reálisan bemutatható hosszúságú műsor kialakítása érdekében le kellett szorítani ezt a számot.” Ugyanakkor a döntések az idén is gyorsan megszülettek, egyetértésben a zsűri tagjai között. „Az egyes zsűritagok által a versenyprogramba javasolt filmek listáinak összevetése, az egyezések figyelembe vétele után már csupán 8-10 filmről kellett egyenként beszélni ahhoz, hogy kialakuljon a versenyben induló művek mezőnye.”
Növekvő kisfilmes presztizs
A beküldött alkotások nemcsak viszonylag fejlett filmes látásról tanúskodnak, hanem arról is, hogy a munkák soksága készült meglepően magas technikai színvonalon. Számos alkotás 35 milliméteres nyersanyagra forgott, ami azt sejteti, hogy nem nagyfilmből átalakított kisfilmekről, tehát szükségmegoldásként rövidfilmmé alakított munkákról van szó.
„Végül markánsan látszik a kisfilmek gyártásában már jól ismert Inforg Stúdió, Duna Műhely, KVB mellett újabb stúdiók, például a Kolinfilm, a LaokoonFilm vagy a Katapult Film jelenléte, ami azt is jelentheti, hogy nő a kisfilmek presztizse.” Igaz, sokszor a kényszer mégis ráviszi az alkotókat nagyfilm helyett kisfilm forgatására.
|
| Az alma, Schwechtje Mihály filmje az Inforg Stúdióból |
„Ugyanakkor az is érzékelhető, hogy a Színház és Filmművészeti Egyetemről benevezett produkciók az utóbbi tíz év viszonylatában idén a legerősebbek. Mindez pedig arra utalhat, hogy az SZFE-n komoly változások indulhattak el.”
Az idén versenybe került munkák alkotói közül többeknek, főként a fiataloknak a rövidfilm valószínűleg nem a végleges forma. Hartai László egyelőre senkit sem kívánt kiemelni a mezőnyből, „három hét múlva tudunk majd beszélni a konkrétumokról.”
