A Csapda már hódít a Balkánon
Berlinben teltház előtt vetítették a Csapdát, amelyről nagyon pozitívan cikkezett a The Hollywood Reporter és a The Variety - kezdi Kántor László. Valamint beszámolt arról, hogy két Los Angeles-i ügynökség is érdeklődött az IMDb értékelése szerint 8,7 pontos film remake-jogai után. A producer a Focus Feature-rel az amerikai forgalmazásról tárgyal, az Universal pedig három forgatókönyvet küldött a Csapda rendezőjének, Srdan Golubovicnak.
|
| A Csapda főszereplői, Natasa Ninkovic, Nebojsa Glogovac és a rendező, Srdan Golubovic |
A múlt hétvégén Belgrádban lezajlott fesztiválon szerepelt a film, „az első héten összesen 19 000 néző látta a nyolc kópiával mozikba került Csapdát”. Kántor László különösen büszke arra, hogy a fesztiválon résztvevő Emir Kusturica elismerően nyilatkozott az alkotásról, Kieslowski munkáihoz hasonlítva azt. A Csapda már eddig is számos fesztiválmeghívást kapott, legközelebb Szófiában lesz látható, itthon pedig a Titanicon számíthatunk rá. Ahogy korábban már hírt adtunk róla, a film röviden egy mai szerb család életének számos tragikus fordulatát viszi vászonra.
Az Eurimage támogatással készülő A lefejezett kakas forgatása tavaly augusztus végén kezdődött Nagyszebenben. Az Erdélyben élő népek közül a második világháború végén a szászok kitelepítését nyomon követő alkotás vágásával kapcsolatban folytak legutóbb egyeztetések Münchenben. Az osztrák-német-magyar-román koprodukcióban készülő filmet június elején láthatja az erdélyi közönség a Transzilvániai Filmfesztiválon Kolozsvárott, valamint Nagyszebenben, amely idén megkapta az Európa kulturális fővárosa címet.
A berlini koprodukciós vásáron két filmterv, a már korábban említett Lost Person Area és a The Woman with broken nose kapott támogatást, amelyet a Csapda egyik forgatókönyvírója, Srdan Koljevic rendez. Az előbbi project, amelynek direktori székében az elsőfilmes flamand Caroline Strubbe ül, vár még további megpályázott Eurimage-pénzre. A film érzékenyen követi a középkorú Mattie-t, aki egy kis spanyol városban próbál új életet kezdeni, és a fiatal Johannát, feltárul, miként birkóznak meg múltjuk közös, tragikus epizódjaival.
|
| Részlet A lefejezett kakasból |
Mancs és Dzsihád
A hazai közönség figyelmét leginkább a Mancs mentőkutya életét feldolgozó családi film keltheti fel. A magyar többségű film német, osztrák, török részvétellel készül, a korábbi híradásokban jelzettekkel szemben annyi változott, hogy a svájci partner kilépett a produkcióból, a hazai oldalon a támogatók között az RTL helyére a TV2 lépett.
Időközben a rendező személye is megváltozott Bergendy Pétert Pejó Róbert, a Dallas Pashamende alkotója váltotta. Ennek elsősorban a terv változásiból származó dramaturgiai és koproduceri okai vannak, az új rendező neve jobban cseng az európai filmfinanszírozók fülében. Pejó Róbert nemrég Kölnben befejezte az 1,6 millió euróból készített Mordshungert, amely Frank Schätzing írásából született – az író egy másik műve már Hollywoodban vár a megfilmesítésre.
A Mancs 490 millió forintos költségvetésből készül, és a tervek szerint augusztus végén vagy szeptember elején kezdhetnek hozzá a forgatáshoz.
A korábban említett Bartók-film nem kapott Eurimage támogatást. Így egyelőre annak megvalósítása csúszik, és finanszírozását újra fogják gondolni, mert nem szeretnének lemondani a megvalósításról.
|
| Dzsihád-kép |
Az Új Budapest Stúdióban készül Császi Ádám legújabb kisfilmje. Az áprilisban kezdődő forgatás egy mai témájú, budapesti, a VIII-IX. kerületben játszódó történetet mutat be. A rendező korábban, a 35 Filmszemlén az 1 héttel különdíjat nyert, tavaly előtt pedig a szemlés Diákzsűri ismerte el az Undorgroudot.
Az iszlám terrorizmus hátterét kívánja feltárni a Dzsihád-terrorizmus vagy szabadságharc című doku. A 250 ezer eurós költségvetéssel készülő film rendezője Banai Tibor Péter, aki nemrég érkezett vissza az afganisztáni forgatásról. Korábban a stáb felvételeket rögzített Libanonban, Egyiptomban, és a tervek szerint még egy évig dolgoznak különböző helyszíneken, többek közt Pakisztában, Izraelben, Irakban, Iránban és más, iszlám kultúrájú távol-keleti országban. Az alkotók a helyszíneken megszólaltatott érintettek bemutatásával azt a hiányt igyekeznek kitölteni, amit a vázlatos, vagy hiányos híradások miatt érezhetünk.
