A program idei öt filmje első pillantásra távoli világokat és eltérő élettörténeteket mutat be – a kék mélységekbe merülő szabadtüdős búvároktól a tengeri szigetközösség hétköznapjain át az őslakos vadászok szakrális tudásáig, egy magányos művész időn és kontinenseken átívelő életművétől egészen egy koreográfus belső utazásáig. Mégis összeköti őket egy közös kérdés: hogyan találja meg az ember a helyét a világban, amikor saját határait kell átlépnie – legyen az a természet elemeivel vívott csendes párharc, a hagyományok újraértelmezése vagy a közösségbe való visszatérés gesztusa?

Kép a Csepp az óceánban című filmből
Az öt film mindegyike a változás törékeny, mégis felszabadító pillanatait ragadja meg, érzékeny ablakot nyitva Tajvan sokhangú, élő kultúrájára. Az eseményt december 5-én, pénteken 19.00 órakor a Tajpej Képviseleti Iroda magyarországi vezetője, Elliot Wang és Komlósi Orsolya, a Taiwan Dox kurátora nyitja meg.
A Taiwan Dox idei nyitófilmje, a Csepp az óceánban két szabadtüdős búvárt követ: Hua Yangot és Afát, akik különböző célokkal indulnak neki a mélységnek. Egyikük a legmélyebb ázsiai merülés rekordját kívánja megdönteni, a másik Tajvan legjobb szabadtüdős búvára szeretne lenni. A film érzékletesen vezeti a nézőt a szárazföld bizonytalanságától a óceán alatti világ csendjéig, megmutatva, hogyan olvad össze két eltérő személyiség a kék mélységben. Holo Wang rendező úgy nyilatkozott, hogy szerette volna megragadni a nyugalom ritka, illékony pillanatait.
A vetítés után Füredi Zoltán filmrendező beszélget Mayer András freediving világbajnokkal, fotóssal, aki ma világcsúcstartó és kétszeres magyar bajnok. A beszélgetés után fogadással várják a nézőket.
Másnap, december 6-án a Latabár teremben 16.00 órától a Sziget asszony a Penghu-szigetekre kalauzol, ahol az emberek és a természet az árapály ritmusában élnek együtt. A film a közösségen belüli hatalmi viszonyokat, a szabadság és a döntés kérdéseit vizsgálja, miközben érzékeny látleletet ad egy sziget sérülékeny egyensúlyáról. CHEN Wei-Cih rendezőt Penghu tengeri kultúrája vonzotta, ezért ott telepedett le, hogy közelről lássa a helyi életet. Filmjeiben a tengert „tintaként” használja, miközben a sziget inspiráló történeteit dokumentálja.

Kép A trukuvá válás útja című filmből
Ezt a filmet követi A trukuvá válás útja, amely a tajvani őslakos Molisaka közösség vadászati tradíciónak mély jelentését tárja fel. A film rámutat: a vadászat nem sport, nem üzlet, hanem a természethez és az ősökhöz fűződő szakrális kapcsolat megélésének módja. Su-Rong Zhang rendező arra keresi a választ, vajon a vadászat — amelyet sok országban, így Tajvanon is gyakran félreértenek vagy illegálisnak tekintenek — hogyan válik az őslakos közösségek szemszögéből a mindennapi élet természetes, sőt szent részévé. Filmje ezt a ritkán tárgyalt nézőpontot hozza közelebb a nézőhöz.
A filmblokk után Füredi Zoltán beszélget CHEN Wei-Cih rendezővel (Sziget asszony) és Bagi Judittal, a kulturális antropológia és a vizuális antropológia szakértőjével, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum munkatársával.
18.00 órától látható a Minden és Semmi, amely Li Yuan-Chia különleges életművét követi végig. A művész Kínától indulva Tajvanon és Olaszországon át jutott el az Egyesült Királyságig, ahol létrehozta az L.Y.C. Múzeumot, több mint háromszáz művész kiállításának otthonát. A film időn és téren átívelő párbeszédeken keresztül eleveníti fel Li örökségét naplóin, felvételein és művein keresztül, miközben bemutatja a keleti filozófiából táplálkozó, „Minden és Semmi” közti létezését. Liao I-ling és Chu Po-ying rendezők szerint Li Yuan-Chia életműve egyfajta sziszifuszi küzdelem volt a nyugati világ kapitalista művészeti piacával szemben, miközben a művészet határokon és kategóriákon túli erejét kereste. A vetítés után Stőhr Lóránt, filmkritikus, filmtörténész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója beszélget Szipőcs Krisztinával, a Ludwig Múzeum szakmai igazgató helyettesésvel, a most is látogatható Tajvan múlt és jövő határán c. kiállítás kurátorával.

Kép a Minden és semmi című filmből
A szombati program zárásaként 20.15-től tekinthető meg A tánc hazavisz című alkotás. Bulareyaung, a sikeres koreográfus pályája csúcsán elveszítette önmagát, ezért visszatér szülőföldjére, Taitungba. Fiatal, őslakos, többnyire képzetlen táncosokkal dolgozik együtt, akik saját álmaikat követve segítik őt abban, hogy újra megtalálja a közösséghez való kötődését – és a benne élő gyermeket. WANG Cheng Yi rendező 2016 óta követi Bulareyaung és táncosai életét Taitungban; filmje nem a táncesztétikára, hanem a közösséghez való visszatalálás emberi folyamatára és a művész alkotói magányára fókuszál. Célja egy zavaros időszak lényegi pillanatának megörökítése. A film kapcsán Stőhr Lóránt Grecsó Zoltán táncművésszel, táncpedagógussal és koreográfussal beszélget, aki a hazai improvizációs táncélet meghatározó alakja, a Willany Leó Táncszínház alapítója, számos nemzetközi produkcióban dolgozott, és fellépett a New York-i Joyce Theater színpadán is. Jelenleg többek között az Orfeusz és Eurüdiké című előadásban, valamint testvérével, Grecsó Krisztiánnal közös produkciókban – Többet magunkról, Apánk üzent – látható.
A Taiwan Dox Film Napok idén is lehetőséget nyújt arra, hogy a közönség testközelből ismerje meg a tajvani emberek történeteit, közösségeit és kulturális örökségét, miközben elmélyülhet a természet, az emberi kapcsolatok és a művészi önkifejezés különböző rétegeiben.
A szervezők – a Tajpej Képviseleti Iroda és a Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány – 10 éve indították el közösen a Taiwan Dox – Tajvani Dokumentumfilm Napokat, ennek alkalmából izgalmas tajvani nyereményekkel játékot is hirdettek.



