„Alapvetően két fontos tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Egyrészt, hogy a profi szakmát nem sikerült megmozdítanunk, ennek nagyrészt a pénzdíj hiánya lehet az oka. Másrészt viszont kifejezetten nagy számú szakmán kívüli pályamű érkezett. Ezek egy része első próbálkozás, de jócskán akadt köztük a „minden pályázatra beküldök valamit” típusból is.”

Novák általános problémának érzi, hogy a pályázók nem eléggé tartották szem előtt az elbírálás két alapvető szempontját, nevezetesen, hogy a történetek a nagyközönség érdeklődésére tartsanak számot, továbbá, hogy nemzetközi piacon is eladhatóak legyenek.

„A legtöbb ötlet csak a magyar közönségnek, sokszor azon belül is csak egy szűk körnek kíván szólni, mind a szereplők, mind a felvetett problémák tekintetében, csak néhány olyan történettel találkoztunk, mely külföldi érdeklődést is kiválthat. Gyakori hiba volt még a következetlen történetvezetés és a különböző műfajok összekeverése. A zsűri számos olyan művet talált, melyek az ötlet szintjén érdekesek, de a kifejtésük már nem üti meg azt a szintet, hogy egy külföldi producer orra alá lehessen dugni. Vannak alkotók, akik csak belemerülnek valami témába, amit jónak tartanak, de azon nem gondolkodnak el, hogy mit lehet eladni. Olyan is előfordul, hogy valaki látott egy filmet, és azt próbálja átemelni egy másik közegbe, többnyire magyarosítani.”

Novák úgy véli, hogy valóban nagy szükség lenne script doktorokra, akik merev szakmai szempontokat érvényesítenének egy-egy forgatókönyv-kezdeményen. Portfólió tehát nem készül, de a pályaművekről két soros ismertető kerül fel a forgatókönyvgyár honlapjára, így egymás ötleteit is elolvashatják a pályázók. A zsűrinek leginkább tetsző munkák alkotóival a Srcipt-factory.net további együttműködést tervez.

„Úgy tűnik, hogy külföldön filmötlet szintjén van reális esély az értékesítésre. Jobban eladható, mint a forgatókönyvírói tevékenység. Közben kifejezetten nagy a külföldi producerek érdeklődése kelet-európai alkotók iránt, ilyenkor ők hozzák az ötletet, amit aztán szívesebben iratnak meg valakivel, aki a régióban él.”

Természetesen a magyar producerek érdeklődését is felkeltette az új kezdeményezés. A Script-factory.net azonban nem szeretne belemenni a „mi a jó magyar film” vitába. „Úgy gondoljuk, hogy a jó nemzetközi film egyben jó magyar film is, elsődleges szempont a nemzetközi porondon való jó szereplés.”

Novák megítélése szerint a magyarországi producereknek mind megvan a saját alkotói bázisuk, nem túl nagy a nyitottság a külsősökre. „Ha valakinek külföldön sikerül befutni, utána mehetne a dolog itthon is. A magyar szakma egyébként pozitívan fogadta a kezdeményezést. A tényt, hogy az általunk várt csoda - hogy valaki autodidakta módon megtanult forgatókönyvet írni és a profikat is felül tudta múlni – nem következett be, a legtöbben úgy reagálták le, hogy ugye megmondtuk, hogy ilyen külsősök nem léteznek.”

Novák szerint a magyar filmszakma túlságosan rendező- és nem forgatókönyv centrikus, mivel egy forgatókönyv rendszerint csak akkor készül el, ha a rendező esélyt lát a megvalósításra. „Pedig külföldön egyre inkább beigazolódni látszik a feltételezés, hogy a forgatókönyvíró iparos és nem művész. Formai, és tartalmi követelmények szerint kell forgatókönyvet írni, és ez messze túlmutat azon, hogy valakinek van-e tehetsége vagy nincs. Ezek szerint fontos, hogy elindítsuk az iparos képzést Kelet-Európában. A tehetség az ötlet szintjén számít. Ötleten persze nem 3 soros kis valamit értek, hanem a szereplők, a történet és a részletek leírását, a treatmentet, ami a cselekmény vázát és a fő konfliktusokat tartalmazza. Ha ez a csomag felkelti egy producer érdeklődését, akkor rászakítják egy iparos gárdára, ami akár 30-40 fős is lehet. Amerikában az egész folyamat 3-4 évig is eltart. És a jó ötletekre mindig ugranak külföldön, különösen most, hogy az ellaposodás és sematizálódás időszakát éljük.”

A Script-factory.net háza táján legközelebb szeptember-október táján történnek érdembeli változások, amikorra körvonalazódhat egy új pályázati kiírás. De a honlapot addig és érdemes figyelni.