Kiss Andor a szervezője a Jugoszláv Olcsó Filmek bemutatójának a Fonó összművészeti találkozóján (Genezis meg nem is), vele váltottunk pár szót.
Érdekes elnevezés alatt futnak a filmjeitek. Hogyan találtak rátok a szervezők?
- Az Örökmozgóban a Filmintézet segítségével már kétszer vittük vászonra a Szabadkán harmadik éve megszervezett fesztivál filmjeit. Ott találkoztak velünk a Fonó szervezői és felkértek egy újabb bemutatkozásra. A név a sanyarú gazdasági állapotot tükrözi, mely alapjaiban határozza meg a jugoszláv független alkotók tevékenységét.
Van-e érdeklődés a nézők részéről, milyen lehetőségeitek vannak a bemutatkozásra?
- Az Örökmozgóban meglepően sokan voltak, sajnos a technikai feltételek egy kissé rontanak a helyzeten, de most is van közönség. A bemutatók főleg ismerősök által szerveződnek, most például Bukarestbe és Zágrábba hívtak meg bennünket, de a bombázások alatt egy amerikai szerver karolt fel bennünket.
Hogyan alakult a független filmezés története a nagy politikai váltás után, és mennyire lelkesítő a jövője?
- Mikor szétesett az ország, az addig működő rendszerek is megszűntek, a filmezés terén is ez történt. Az állam nem tartotta, és ma sem tartja igazán fontosnak a filmkultúrát. Több évig nem is volt szervezett filmes találkozó. Talán a Palicsi Országos Filmfesztivál volt az egyetlen, de ott többnyire külföldi filmeket vetítettek. A változást a három évvel ezelőtt a Soros Alapítvány segítségével Szabadkán szervezett filmkészítői kurzus hozta. Ez a csoport alakította meg a Jugoszláv Olcsó Filmesek Fesztiválját a városban (FJFJ) azzal a céllal, hogy valamilyen formában hozzáférhetővé tegye az államilag nem támogatott, pénztelenség közepette készült produkciókat. Az egykori Jugoszlávia többi utódállamának "olcsófilmeseivel" már létrejött az együttműködés, de keressük a kapcsolatot a hasonló fórumokkal a környező országokban is. Magyarországon például a Mediawave érdeklődött munkánk iránt, de ez most nyitott kérdés a náluk előállt helyzet miatt. A közvetlen cél persze az, hogy a hazai kisvárosok alkotóit megmozgassuk. Rengeteg vetítést szervezünk, járjuk a városi kultúrházakat, a falusi kocsmákat, és meggyőződésünk, hogy a mostani nézők közül többen talán már jövőre saját filmjeikkel fognak jelentkezni. Hogy mit tehetünk a jövőben, azt talán Ranko Munitity filmkritikus megjegyzése tükrözi leghívebben, a fesztivállal kapcsolatban. Szerinte az olcsó filmben van a jugoszláv film jövője. Mivel már régóta nincs pénz arra, hogy filmszalagra forgassunk játékfilmeket, okosabb a digitális technika felé fordulni, és home made produkciókat szorgalmazni. Ez sajnos a befutott jugoszláv filmeseket is egyre inkább érinti. ők talán még választathatnak, hogy Betára forgatnak és PC-n montíroznak, vagy, amit Srdjan Dragojevity is csinált: összecsomagolnak és elmennek Hollywoodba vagy bárhova, mivel most a legrosszabb külföldi feltételek is eszményiek a hazaiakhoz képest.

Akit mélyebben érdekel a téma, az a következő linkeken talál további információkat:
Serbian Shorts
War Diaries
Always Independent Films
IFilms
Az Örökmozgóban pedig május 25-26-án, (csütörtökön és pénteken) láthattok válogatást a B92 Független Médiaközpont filmjeiből.