A Magyar Játékfilmrendezők Egyesületének mesterkurzusa az elmúlt hónapokban olyan filmeket hozott el újra a mozivászonra, mint az Idő van, a Bibliothéque Pascal, a Pál Adrienn, a Majd holnap vagy a Moszkva tér. A filmek vetítései után a rendezők mesélnek az adott filmről, kulisszatitkokat osztanak meg, beavatnak a forgatási módszereikbe és saját alkotói motivációikba.
Kép a Gyerekbetegségek című filmből
Forrás: nfi.hu
A film főhőse egy első osztályba lépő kisfiú és az ő osztálytársai. Hétköznapjaikat és ünnepeiket látjuk, mindvégig gyermeki nézőpontból. Bepillantást nyerünk a kisfiú családjának életébe, megismerkedünk elfoglalt és kissé szórakozott édesapjával, aranyos édesanyjával és nagymamájával, aki roppant jól tud főzni. Megtudjuk, nem olyan könnyű gyereknek lenni,
mint ahogyan azt a felnőttek elképzelik. Sok bonyodalom éri a kislegényt, mire az első iskolaév véget ér, és ő rádöbben: egyedül Zizi, kis barátnője érdemes arra, hogy feleségül
vegye.
A film a magyar újhullám egyik fontos alapköve, Huber Zoltán például így elemzi az alkotást az nfi.hu-n olvasható ismertetőben: „Kardos Ferenc és Rózsa János filmje a fantázia, a játékosság, a gyermeki lendület diadalát hirdeti. A felnőttek szürke hétköznapjait eleven gyereksereg dúlja fel. A világra rácsodálkozó és azt birtokba vevő kisiskolások valóságos természeti erőként söpörnek végig a jeleneteken. Hatéves hőseikhez hasonlóan az alkotók is felszabadultan játszadoznak a különféle filmnyelvi megoldásokkal. A fizikai gegek, az üldözéses akciójelenetek, a gyorsítások, a stoptrükkök és a hirtelen vágások a mozi szertelen gyermekkorát idézik. A Gyerekbetegségek a némafilm szellemiségét, a burleszk hagyományait gondolja újra."
A február 16-i vetítést követően Rózsa Jánossal Kocsis Ágnes beszélget. Az eseményre jegyek már kaphatók.
Az eseményhez a grafikákat Grosan Cristina készítette. A program létrejöttét a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
