Kiadták DVD-n a valaha készült egyik legjobb magyar filmet. A Szirmok, virágok, koszorúk non-stop bravúr: tele van természetes fénynél forgatott jelenetekkel és hosszú, vágás nélküli követőfelvételekkel, amik még a legendás Stanley Kubricket is lenyűgözték.
A MaNDA kiadványának bemutatóján olyan kivételes művészekkel találkozhattak az érdeklődők, mint Lugossy László író-rendező, Cserhalmi György főszereplő és Ragályi Elemér operatőr. A beszélgetést Fazekas Eszter, a kiadvány szerkesztője vezette, aki az egyik legszebb és legizgalmasabb magyar történelmi filmnek nevezte az 1984-ben bemutatott mozit, amely Ezüst Medve díjat nyert Berlinben. 
Az Írók Boltjában üres szék alig maradt, a közönség soraiban több stábtag is helyet foglalt, sőt még Sára Sándor is eljött, akinek 80 huszár című filmjét Fazekas a Szirmok, virágok, koszorúk egyik legközelebbi rokonaként jellemezte. A filmtörténész arról beszélt, hogy a világosi fegyverletétel után játszódó, deheroizáló kosztümös film valójában a készítése koráról is szólt, mivel tükrözte az 1968 utáni honi közérzetet. A film egy levert forradalmat mutat be, amivel találóan ragadja meg a „magyar sorsot”.
Lugossy a film születéséről mesélt. A forgatókönyv írását bevallása szerint óriási kutatómunka előzte meg: napi 5-7 órát töltött az Országos Széchenyi Könyvtárban, ahol összesen két-háromszáz könyvet olvasott el és jegyzetelt ki, főleg korabeli emlékiratokat, naplókat. Később Kardos István társíróval közösen gondolatban folytatták, tovább szőtték a talált történeteket. Igyekeztek „látomásos, titkokkal terhes” hangulatot teremteni. A film egyik központi talányára – hogy tényleg a főhős írta-e a lázító nyílt levelet, vagy visszaéltek a nevével - egyáltalán nem derül fény a filmben, a rendező bevallása szerint maga sem tudja a megfejtést.
Az író-rendezőt egy álmában látott kép is megihlette, ami egy sötét teret bevilágító, lobogó gyertyából állt. Ez a film vizuális stílusát határozta meg, a Szirmok, virágok, koszorúk ugyanis a világos nyitány (ami stílszerű, mivel a világosi fegyverletételről van szó) után sötét belsőkbe húzódik. Lugossy azt is elmondta, hogy Kardossal úgy próbáltak fogást találni a korszak gazdag történelmén, hogy konkrét színészekre írták a két főszerepet. Az egyikük Őze Lajos, a másik Cserhalmi. A főszereplő színész interpretációjában a film egy családregény, ő legalábbis így tudott azonosulni a történettel.
Szerinte a Szirmok, virágok, koszorúk a legkevésbé sem ideális választás arra, hogy március 15-én leadja a televízió, mert ez minden, csak nem a forradalmat dicsőítő kirakatfilm. A közönség soraiból érkező kérdésre válaszolva mesélt a berlini fogadtatásról is: a fesztiválvetítés utáni sajtóbeszélgetésen jött rá, hogy Ausztriában nem pont ugyanúgy tanítják a történelmet, mivel egy osztrák filmkritikus felháborodott hazája szerinte történelemhamisító ábrázolásán.
Ragályi a képi világ kapcsán kedvenc rendezője, Stanley Kubrick hatását emlegette. Különösen a mesterséges világítás kerülésével, szinte gyertyafénynél felvett Barry Lyndon inspirálta a Szirmok, virágok, koszorúk stílusát. A magyar operatőrnek épp kapóra jött ez a történelmi projekt, mert így végre gyertyafénynél forgathatott. Megszerezte azt a NASA által kifejlesztett optikát, amit Kubrick is használt. Lugossy ekkor megkérte, hogy mesélje el a találkozását a neves rendezővel.
Kubrick operatőrt keresett egy projektjéhez, ami egy Lengyelországban játszódó II. világháborús film lett volna, és Ragályi szerint azért nem valósult meg, mert az idős és neurotikus direktor már nem akarta elhagyni Londont egy forgatás kedvéért. Egy közös barátjuk eljuttatta Ragályi néhány munkáját Kubrickhoz, köztük a Szirmok, virágok, koszorúkat is. Miután az amerikai rendező otthon, a saját 35 mm-es vetítőjén megnézte ezt a filmet, a magyar operatőrt választotta új projektjéhez, és meg is hívta magához. Ragályi csak egy hétvégi napra repülhetett ki Londonba. Amikor megérkezett Kubrickhoz, a legendás rendező nem kínálta se étellel, se itallal, hanem hosszasan és részletekbe menően kifaggatta arról, hogyan vette fel a Szirmok, virágok, koszorúkat. Különösen az a bravúros szcéna érdekelte, melyben Ragályi egy letartóztatással egybekötött házkutatást vett fel egyetlen hosszú és dinamikus követőfelvételben. Mire kimerítették a témát, Ragályi már indulhatott is haza, étlen-szomjan.
Szirmok, virágok, koszorúk
Színes, magyar filmdráma, 102 perc, 1984
Szerepők: Cserhalmi György, Őze Lajos, Malcsiner Péter, Grazyna Szapolowska, Boguslaw Linda, Jiří Adamíra
Rendező: Lugossy László
Forgatókönyvíró: Kardos István, Lugossy László
Zeneszerző: Selmeczi György
Operatőr: Ragályi Elemér
Vágó:Galamb Margit, Kardos István, Lugossy László
Kiadó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum, 2015.
16 éven aluliaknak nem ajánlott
