Másfél év múlva az egykori pasaréti filmgyár helyén irodaház, kávézó és lakások mellett áll majd a Magyar Filmművészeti Múzeum. A területen építkező Gyetvay fivérek Rt. alapítványt hoz létre a majdani intézmény létrehozására és üzemeltetésére. A szakmai koncepción Makk Károly dolgozik.

A Pasaréti úti filmgyár, amely elsősorban a háború előtt, de részben utána is a magyar mozgóképes művészet fellegvára volt, jelenleg jórészt építési terület. Az egykor itt székelő filmes cégek, produceri irodák régóta elköltöztek. A Gyetvay fivérek Rt. piaci áron vásárolta meg a telket filmes szakmai befektetőktől és egy ingatlanfejlesztő cégtől.

Gyetvay Géza nyilatkozata szerint a vétel összege üzleti titok. A cég tizenegy éve létezik, évente hárommilliárdos forgalmat bonyolít le Buda központi részein végzett ingatlanfejlesztésekkel. A filmmúzeum felépítésével az a céljuk, hogy a hely ne veszítse el kötődését az egykor ott dolgozó, mára legendává lett alkotóktól. A múzeum létrehozására és üzemeltetésére alapítványt hoznak létre, amely élére kuratóriumot választanak. A cég azt is vállalja, hogy a működtetéshez szükséges összeg jelentős hányadát maga biztosítja. A területre irodaépületeket, lakásokat terveznek. Épülnek stúdiók is, igaz, ezek elsősorban televíziós produkciók befogadására lesznek alkalmasak. A régi filmgyári stúdiókat megszüntetik.

A filmmúzeum szakmai koncepciójának elkészítésére Makk Károlyt kérték fel. A rendező azt mondta, azért vállalta, hogy felkéri a szakma jeles képviselőit a múzeum ügyének felkarolására, mert a helynek, ahová az intézményt tervezik, történelme van. Makk nem tudja, hogy volt lehetséges, hogy többek között filmes cégek adták el a szakma számára oly becses területet, de ha Pasarét bármilyen módon megőrizhető a filmesek számára, akkor ő ebben szívesen segít. Egyelőre az az elképzelés, hogy a filmmúzeum mintegy hatszáz négyzetméterén felállítanának régi kamerákat, díszleteket és jelmezeket. Egy vetítőben fiatalok és öregek munkáit egyaránt látni lehetne, s a kávézó alkalmas lenne arra, hogy az egymással egyébként nemigen beszélő szakma ott összejöjjön, egy állandó találkahelyen. Makk szerint fontos gesztus, hogy egy magáncégben felbukkan a kulturális mecenatúra szándéka. A kuratóriumba rendezőt, színészt, operatőrt, az archívum képviselőjét és a szakma más jeleseit hívnák meg. A rendező szeretné, hogy a mindenkori kulturális minisztérium részt venne a múzeum finanszírozásában.
A múzeumnak egyébként egy műemlék jellegű épület ad otthont. A pasaréti filmgyárat 1917-ben Korda Sándor és Kertész Mihály alapította. Makk Károly 1954-ben itt forgatta első filmje, a Liliomfi néhány jelenetét. A filmmúzeum, ha márciusban elkezdhetik az építkezést, 2003 őszén nyithatná meg kapuit.

Tegnap este a II. kerületi önkormányzat megszavazta a múzeum és környezete szabályozási tervét. Eszerint a terület 65 százalékának parkosítottnak kell lennie, 20 százaléka beépíthető. Az építési engedélyeket hamarosan kiadják.
Magyar Hírlap