Bertalan Tivadar június 21-én, szombaton Budapesten hunyt el - tudatta az MMA hétfőn.
A művész több mint száz magyar és külföldi játékfilm látványmestere, díszlettervezője, artdirektora, továbbá táblaképek, grafikák, könyvek, borítók, kötéstervek, tipográfiák, prózai szövegek és illusztrációk alkotója, akit Jean Delannoy, a neves rendező, a Francia Filmakadémia elnöke a világ egyik legjobb artdirektorának tekintett. Olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Várkonyi Zoltán, Jancsó Miklós vagy Woody Allen. Bertalan Tivadar Újpest és Budapest díszpolgára volt, az MMA saját halottjának tekinti.
Bertalan Tivadar 1930. október 2-án született Budapesten. Az Iparművészeti Főiskola szcenika tanszakára 1950-ben nyert felvételt. Diplomájának kézhezvétele után mindjárt bekerült a hazai és a nemzetközi filmgyártásba, a Magyar Filmgyártó Vállaltnál lett látványtervező. 1954-ben gyakorlati munkaként Varga Mátyás díszlettervező mellett a Rákóczi hadnagya című játékfilm látványtervét készítette el.
1955-től 1991-ig a MAFILM-nál dolgozott, kezdetben tervező, majd vezető tervező, végül művészeti vezetői beosztásban. 1955-ben első önálló tervezői feladata a Bartók-emlékfilm volt, Takács Gábor rendezésében. Nevét leginkább A Tenkes kapitánya című, 1961-1962-ben forgatott magyar filmsorozat tette ismertté idehaza. 1971-ben a Kapaszkodj a fellegekbe! című alkotás látványvilágának megrajzolásával már ismert és elismert tervezőként tartották számon.
Számos felkérést kapott külföldi rendezőktől. Úgy alkotott párizsi utcákat vagy római arénákat, középkori városfalakat, angol kastélyokat és amerikai nagyvárosokat, hogy el sem hagyta a Róna utcai filmstúdiót.
1977-1980 között a Francia Filmakadémia elnökével, rendezőjével, Jean Delannoy-val három filmen is dolgozhatott: a Nagy Károly 1977-ben, a Manon Lescaut 1978-ban és a Luther Márton 1980-ban készült el. Bertalan Tivadar művészeti vezetőként irányította filmjeinek látványvilágát és kivitelezését is. Ő készítette el az amerikai és angol filmprodukciók, az Anna Karenina (1977) és a Koldusopera (1988) látványvilágát.
Bertalan Tivadar oktatott a Képzőművészeti Főiskola Látványtervezői Tanszékén, emellett a Csebi Pogány Művészkörben, az újpesti rajz szakkörökben.
A művész 1992-től kizárólag festészettel és írással foglalkozott. Díszlettervei számos egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek. 1995-ben a színházi világ legnagyobb európai seregszemléjén, a Prágai Quadriennálén is bemutatkozott színházi- és filmterveivel. Nevéhez fűződik több mint 200 filmterv, többszáz táblakép és festmény, grafikák, csaknem 200 díszletterv, 10 könyv, számos illusztráció.
Bertalan Tivadar a Magyar Írószövetség tagja, a MÚOSZ Magyar Karikatúra és Művészeti Szakosztály alapító tagja, az Újpesti Művészek Társaságának alapítója volt. A művész 2009-ben megkapta a Magyar Filmszemle Életmű-díját, 2010-ben Újpest, 2012-ben Budapest díszpolgári címével tüntették ki, 2017-ben pedig Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. Az MMA rendes tagja 2012 óta volt, 2014. március 21-én Többműfajúság a technika és a specializálódás korában címmel tartott akadémiai székfoglaló előadást. Ugyanebben az évben az MMA megrendelésére, Bertalan Tivadar újpesti műtermében forgatta Domokos János a Látni a láthatatlant című portréfilmet.
