Böszörményi Gyula 1964-ben született Miskolcon. Gyerekkora óta izomsorvadásos betegségben szenvedett, ennek következtében súlyos mozgássérült lett, és kerekesszékbe kényszerült. A nyolcvanas évektől cikkei, novellái jelentek meg az Élet és Irodalomban, az Ifjúsági Magazinban és más folyóiratokban.
A 2002-ben megjelent Gergő és az álomfogók című meseregényével lett országosan ismert. Ezt további négy Álomfogó-regény követte, és még több, ugyanebben a világban játszódó regényt írt. A sorozat második kötete (Gergő és a bűbájketrec) 2003-ban Magyarországon az év sikerkönyve lett. Ugyanebben az évben a Gergő-regények megkapták az Év Gyermekkönyve díjat és a Körtemuzsika-díjat is. Böszörményi Gyula több más sikeres regénysorozat szerzője volt, köztük az Ambrózy báró eseteinek.
Böszörményi az ifjúsági irodalom mellett a sci-fi és a fantasy műfajában is alkotott, amelyekben különleges mitológiai, népmesei elemeket használt. Esszékötetei is ismertek, valamint színpadi, rádiós és televíziós munkái.
A kilencvenes években tagja volt az Űrgammák című ífjúsági sci-fi tévésorozat írói csapatának, ő jegyezte a Nagy-Kálózy Eszter főszereplésével készült gyerekfilm, az Álomlátók forgatókönyvét. Beszállt a Salamon király kalandjai című magyar-izraeli családi rajzfilmbe íróként. "Nagyot dobott a forgatókönyvön az ő munkája" - árulta el a koprodukció animációsr endezője, Pálfi Zsolt a Kultúra.hu-nak adott interjújában.
"Kétszer dolgoztunk együtt, (a Salamon király megvalósult) olyan volt, mintha összeköltöztünk volna, holott az életben egyszer találkoztunk személyesen" - emlékezett meg róla Maruszki Balázs író a Facebook-oldalán. "Mondatról mondatara gyűrtük a forgatókönyvet és egymás idegrendszerét napi szinten. Jó humorú, temperamentumos, könnyedén dialogizáló írónak ismertem meg, öröm volt vele skype-olni, dolgozni, pletykálódni, és minden."
A szerzőt 2007-ben József Attila-díjjal és a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnökének különdíjával tüntették ki.
