filmhu:A Filmiroda megnyitását izgatottan várja a szakma. Mikor kezd el működni az intézmény?
Zachar Balázs: A Filmiroda már működik, de még nem a végleges helyén - ami csupán kétháznyira innen, a Minisztériummal egy utcában (Wesselényi utca - filmhu) lesz. Ennek a kialakítása folyamatban van és július közepére lesz olyan állapotban, hogy be is lehet majd költözni oda. Addig is a Filmiroda munkatársainak többsége itt a Minisztérium épületében dolgozik, és látja el a törvény által kijelölt alapfeladatokat.
Elsősorban a filmes produkciók és cégek regisztrálásáról van szó, ezzel már foglalkozunk. Gyakorlatilag most is ellátjuk azokat a feladatokat, ami a rendszer működéséhez szükséges. Egyedül az Iroda eljárását szabályozó, egyébként már elkészült rendelet hiányzik még, de a héten várhatóan a pénzügyminiszter ezt is aláírja. Tehát az Iroda megalakult, attól a pillanattól, hogy az alapító okiratát mintegy három héttel ezelőtt mind a két miniszter aláírta. A rövid átmeneti időszak után pedig hamarosan kialakul a végleges rendszer. Azok a technikai feladatok vannak hátra, ami általában minden új szerv felállításával járnak. Folyamatosan zajlik a szobák kialakítása, a telefonvonalak és a többi szükséges eszköz bekötése.
filmhu:A szakma már értesült arról, hogy működik az intézmény?
Z.B.: A rendszer felállásáról folyamatosan igyekszünk tájékoztatni a szakmát: egyre nagyobb számban jönnek be a regisztrációs kérelmek, amiből az látszik, hogy a szakma valóban értesült a Filmirodáról. Ugyanakkor az igazgató kinevezését követően szervezünk majd egy megfelelő tájékoztatót a szakmának, amelyen minden felmerülő kérdésre igyekszünk választ adni.
filmhu: Ki a vezetője és hány munkatársa van?
Z.B.: Egyelőre Reichenberger János a megbízott igazgató. Az igazgatói pályázat most van lezárulóban, vagyis a jövő héten lesz eredménye – feltéve, ha a pályázat sikeresnek bizonyul, és megtaláljuk azt a jelöltet, aki a miniszter szerint is alkalmas lesz az Iroda irányítására. Ez persze nem könnyű feladat, hiszen egy új szervet kell elindítani, ami egyrészt hatósági feladatot lát el, jogszabályi keretek között kell működnie, illetve intaktnak kell maradnia a különböző szakmai behatásoktól. Ehhez képest nem presztízsállás, sem pedig kiemelten magas fizetéssel járó tisztség – másrészt viszont egy szép feladat elindítani egy ilyen intézményt.
Tíz fővel terveztük az Iroda felállítását – a jelenlegi teendőket ennyi tisztviselő tudja ellátni. Igény esetén pedig külső megbízatás formájában felkérhetünk még szakembereket. Nem számítjuk ide a két bizottság – a Filmszakmai és a Korhatár Bizottság - 5-5 tagját.
filmhu: Mivel foglalkozik ez a tíz tisztviselő az Irodán belül?
Z.B.: Ők végzik a törvényben meghatározott feladatokat. Minden költségvetési szervnek kell egy gazdasági vezető, és természetesen szükség van egy jogászra is, illetve két nagy terület van még, amit el kell látni. Az egyik a regisztrációval kapcsolatos igazolás-kiadás és a produkciók ellenőrzése, a másik pedig azoknak az adatoknak a nyilvántartásba vétele és adatbázisba rendezése-kezelése, amelyek a regisztrált filmalkotásokra, a forgalmazóktól származó adatokra, a filmek besorolására vonatkoznak.
filmhu: A korhatár-besorolás mikortól indul el, és hogyan zajlik a gyakorlatban?
Z.B.: Miután a napokban megalakulnak a bizottságok, máris dolgozni tudnak majd. A cél az, hogy megfelelő tapasztalattal és képzettséggel rendelkező szakemberek legyenek.
A Korhatár Bizottságnak nagy mennyiségű filmet kell besorolnia. Ez évi kb. 200 mozifilmet, és nagyjából 1000 videón és DVD-n megjelenő művet jelent. A rendelet-tervezet szerint a Bizottság nem köteles valamennyi filmet megnézni. A forgalmazó benyújtja a szükséges adatokat a filmhez, mellékel hozzá egy tartalmi ismertetőt is, illetve a maga által javasolt korhatár-kategóriát is megjelöli. A Bizottság kiválasztja azokat a filmeket, amelyeket megtekintésre elkér a forgalmazótól. Ezután javaslatot tesz a korhatárra, amely eltérhet a forgalmazó által javasolttól is. A korhatár-besorolást hivatalosan az irodavezető adja ki.
filmhu:Mi történik ezután a besorolt filmmel a piacon, hogyan érvényesül a korhatár-döntés?
Z.B.: A törvény szerint a filmalkotás valamennyi megjelenésekor – a plakátokon és hirdetéseken is - fel kell tüntetni a korhatárt.
filmhu: Mennyire különbözik ez a rendszer a korábbitól? Hiszen eddig is lehetett látni ilyen megjelöléseket.
Z.B.: Egyrészt eddig egy régi miniszteri rendelet szabályozta ezt a kérdést. Mások voltak a kategóriák: három kategória volt, míg mostantól – harmonizálva a médiatörvénnyel – öt kategória van. Arról sem volt egyértelmű rendelkezés, hogy milyen módon, milyen hordozón kell feltüntetni a korhatárokat. Az európai trenddel összhangban abba az irányba tolódtunk, hogy a tiltás és ellenőrzés helyett a hangsúly a tájékoztatáson legyen: az a fontos, hogy a nézők illetve a szülők minden filmalkotással kapcsolatban megfelelő tájékoztatást kapjanak arról, hogy az adott film veszélyes tartalmat hordozhat-e a kiskorúakra. Ettől kezdve az a rendelkezés is a múlté – habár azt amúgy sem tartotta be senki, - amikor a mozik elvileg be sem engedhették korhatár alatt a kiskorúakat a filmekre.
filmhu:Egy másik fontos terület a regisztrációs eljárás. Mennyi időbe telik ez egy-egy produkció esetén?
Z.B.: 45 nappal a forgatás előtt kérni kell a regisztrálást, és be kell nyújtani az alapvető dokumentumokat. A cégek és szervezetek esetében ez egyszerű eljárás. A filmek esetében pedig okiratokat, költségvetést, vagy forgatókönyvet kell beadni – attól függően, hogy milyen célból történik a regisztráció. Egyik esetben sem tűnik tarthatatlannak ez a határidő. Mint minden hatósági eljárásnál, itt is 30 nap áll rendelkezésére a hatóságnak, hogy kiadja az igazolást. Indokolt esetben ez még 30 nappal meghosszabbítható, de nyilván az a cél, hogy az eljárás az első időszakban lefolyjon.
filmhu:Kinek kell regisztrálnia magát a Filmirodánál?
Z.B.: Annak, aki közvetlen vagy közvetett támogatást kíván igénybe venni. Akár a Magyar Mozgókép Közalapítványon vagy máson keresztül állami támogatáshoz szeretne jutni, akár az adókedvezményt akarja kihasználni.
filmhu:Nemrégiben még azt lehetett hallani, hogy az ellenőrzési koncepció kidolgozása folyamatban van. Jelenleg mi a helyzet ezzel?
Z.B.: Munkatársaink még dolgoznak rajta. Jelenleg az az egyik irányelv, hogy az MMK és a Filmiroda által alkalmazott ellenőrzési mechanizmus minél inkább hasonlítson egymásra. Hogy ha egy produkció egy ilyen eljáráson átesik, akkor az mindkét helyen elfogadható legyen. Kellően megbízható, világos rendszert kell létrehozni, amely ugyanakkor nem ró elviselhetetlen terheket a produkciókra – tehát nem lehet cél az sem, hogy párhuzamosan két bonyolult eljárást kelljen lefutatnia valakinek.
filmhu:Vannak-e megkeresések külföldi filmesek vagy koprodukciók részéről a Filmirodához?
Z.B.: Egyre többen keresnek meg minket, vagy a Közalapítványt – mind magyar, mind koprodukciós filmekkel, valamint bérmunkákkal is. Ezek változó volumenűek és változó előkészítettségi fokon vannak. Vannak, akik július folyamán már el is kezdik a munkát. A Hallmark egy produkciója például az egyik első ilyen bérmunka lesz, amely kifejezetten az adókedvezmények miatt jön Magyarországra, valamint több produkció is követi majd őket a nyár és az ősz folyamán. Erről azonban most még nem tudok részleteket elárulni.
filmhu:Ez azt jelenti, hogy az adó- és befektetési kedvezmények már életbe léptek?
Z.B.: Az április 1-jétől felmerülő filmgyártási költségeket már el lehet számolni, és igénybe lehet venni a kedvezményeket, feltéve persze, ha a többi feltételnek is megfelel a produkció.
filmhu:Úgy lehet érzékelni, hogy sokan még bizonytalanok ennek a rendszernek a működése területén…
Z.B.: Érthető, hiszen ez egy új rendszer, nem csak a magyarok számára: nem lehet azt mondani, hogy le lett másolva valamelyik másik európai ország szisztémája, inkább olyan elemekből lett összerakva, melyek a legjobban megfelelnek a magyar viszonyoknak. Az első év során ki fog derülni, hogy mi az, amit érdemes módosítani rajta. Egy mindenki által követhető és jól működő, reálisan a céloknak megfelelő rendszer kialakítása a cél. Az elmúlt hónapok arról szóltak, hogy mind a magyar, mind a külföldi filmesekkel megismertettük ennek a lényegét. A visszhangok kedvezőek voltak. Azt gondolom, akit komolyan érdekelt a rendszer, az már megismerte. Már nagyon sok céggel, befektetővel folynak tárgyalások, sok helyen szerződéskötés előtt áll a produkciós cég és a befektető. Tehát aki megismerte ezt a rendszert, ki tudja használni az előnyeit.
filmhu:Lehet tudni arról, kik azok a cégek, befektetők, akik a filmgyártásba tennék a pénzeiket?
Z.B.: Erről nincs megkötés: bármelyik magyarországi cég lehet, amelynek van bevétele, adózandó nyeresége. Konkrét cégeket nem tudok megnevezni, ez nem hozzám tartozó terület, de úgy gondolom, mivel nagyon változó költségvetésű produkciókról van szó, ennek megfelelően változékony lehet a cégek nagysága is.
filmhu:Mi a Minisztériumnak - úgyis, mint a Közalapítvány egyik alapítójának - az állásfoglalása az MMK-reform kapcsán?
Z.B.: A Minisztérium csak egy az alapítók között, ugyanakkor kétségtelen, hogy kulcshelyzetben van, mint az állami támogatások forrása. A törvény nem vállalta fel azt a feladatot, hogy MMK reformját elvégzi, hiszen ezt a szakmára kell bízni, azzal együtt persze, hogy figyelemmel kísérjük, hogy a törvény szelleme érvényesül-e a Közalapítvány reformján keresztül.
A törvény elfogadása után pár hónappal újra előjöttek azok a kérdések, amelyek az MMK körül felhalmozódtak. Vannak véleménykülönbségek, akár az alapítók között, akiknek az alapító okirat módosítása a hatáskörébe tartozik, akár a tágabb szakmában, a Kerekasztalban például.
Nem tudok most egyértelmű állásfoglalást mondani. Jogilag adott a megoldás, amellyel az MMK-t meg lehet reformálni. Ugyanis a közalapítvány meglehetősen szigorú szabályokkal körülhatárolt jogi forma, amelyben az alapítóknak nagyon korlátozott lehetőségei vannak. A központi szerv a Kuratórium, amelynek kizárólagos szerepe van a szervezet vagyonának kezelésében. Ebbe az alapítóknak nincs beleszólásuk, csupán a Közalapítvány alapvető struktúrájára vagy céljaira vonatkozóan lehet.
A másik fontos kérdés, hogy az alapítói körnek kit kell képviselnie, mennyire kell lefednie a filmszakmát. Ez is szakmai kérdés, amelyre vonatkozóan lehetnek álláspontjaink, de megint csak van egy adott jogi környezet, amit nagyon körültekintően meg kell vizsgálni, hogy mire van lehetőség, és mire nincs. Meg kell tehát vizsgálni a reform lehetőségeit, ez pedig a következő hetek, hónapok feladata – nem lesz könnyű, de dolgozunk rajta.
filmhu:A támogatások elosztása szintén elég kényes terület. Ebben van-e valamilyen javaslata, véleménye a Minisztériumnak?
Z.B.: A törvény kijelöli a kereteket: meghatároz elég fontos prioritásokat, alapszabályokat – ezektől nem lehet eltérni. Ezen belül a Kuratóriumnak van döntési joga. Az alapítók megint csak korlátozott helyzetben vannak, köztük a Minisztérium is. Amíg pedig az a helyzet áll fenn, hogy az alapítók jó része maguk is érdekeltek lehetnek az elosztás mikéntjében, addig különösen nem lehet ebbe a kérdésbe beleszólni.
Újra az a kérdés: egyáltalán milyen módon lehet bárkinek a Kuratóriumon kívül ebben részt vennie? Ez a teljes filmszakma, tehát konzultációk és megegyezés kérdése.
filmhu:Az egyik legfontosabb probléma a magyar filmgyártásban, hogy mi lesz a Mafilm sorsa. Van valamilyen kötődése az NKÖM-nek a Mafilmhez?
Z.B.: Továbbra is azon az állásponton vagyunk, hogy a Mafilmnek olyan feladatot kell találni, amely alkalmassá teszi arra, hogy a magyarországi filmgyártás területén megfelelő technikával és minőségben tudjon szolgáltatást nyújtani.
Erre vonatkozóan az MMK és az ÁPV Rt., mint tulajdonostársak kidolgoztak egy reorganizációs menetrendet, amely most az ÁPV Rt.-nél van, tehát most nekik kell ebből a tervezetből egy kormány-előterjesztést készíteni. Ekkor tud a folyamat elindulni. Az elvi támogatás az NKÖM részéről is megvan. A cél mindenképpen az - és ezt, úgy tűnik, a tervezet biztosítja - hogy kiutat találjunk az állóvízből, ebből a tulajdoni vitákkal és jogi problémákkal terhelt, megmerevedett szituációból. Nem vagyunk kezdeményező pozícióban, de ahogy eddig is tettük, ezután mindig hozzátesszük a szakmai véleményünket.
filmhu:Van arról információ, hogy mikor indulhat el ez a fentebbi folyamat?
Z.B.: Az eredeti tervezet szerint még idén tavasszal, de azt nem tudom, most ez hogyan áll.
filmhu:Ugyanakkor két új filmstúdió is épül Magyarországon, az egyik Pomázon, a másik pedig Etyeken. A befektetők a törvény hatására fogtak bele a vállalkozásba?
Z.B.: A kedvezmények mindkét esetben eléggé ösztönözték őket arra, hogy a stúdiókat befektetés formájában fel- illetve átépítsék. Pomáz elvileg szeptemberben már elindul, az etyekivel kapcsolatban hosszabb távon kell gondolkodni, kevésbé előrehaladott a terv. Ugyanakkor tudomásom szerint a befektetők itt is elég sok lépést tettek már az előkészületek terén.
filmhu:Az elmúlt időszakban, miként említette is, sokfelé hírét vitték a filmtörvénynek – mind idehaza, mind pedig külföldön. Milyen személyes tapasztalatokról tudna beszámolni, hogyan fogadták a filmtörvényt?
Z.B.: Akár az itthoni, a Filmszemlén tartott külföldi sajtótájékoztatót nézzük, akár a berlinit vagy a cannes-i eseményeket, mindenhol nagy várakozást lehetett érzékelni. Elismerést, hogy Magyarország külön törvényben emelte ki ezt a területet. Egyre többen ismerték meg a törvényt, ezen belül pedig különösen az adókedvezményeket.
Több kérdés merült fel ezeken a találkozókon, ami azt jelenti, hogy foglalkoztak a lehetőségekkel és érdekli őket. A sajtóban megjelenő cikkek és a különböző rendezvényeken megjelenő producerek, filmesek és befektetők reakcióiból az tűnik ki, hogy rendkívül nagy a pezsgés a magyar filmszakma körül. Különösen jó, hogy elismerést kapunk a közvetlen szomszédainktól is. Most egyfajta példaképként emlegetik Magyarországot. És ezt jó lenne megőrizni.
