Bakonyi Vera, a Filmterjesztési Szakkollégium elnöke elmondta: a Kollégium számára a mozi az elsőszámú prioritás, ez a keretösszeg felosztásában is jelentkezik. Az 550 milliós keret 44%-a megy el az artmozik normatív támogatására, 16-18% a külföldi artfilmek és a magyar filmek bemutatására, 18%-ot visznek el a rendezvények, és 1-2% marad az artsáv és a filmklubok számára.
Kozma Károly a Nemzeti Kulturális Alap képviseletében kijelentette: a keretösszeg csökkenésével járó pénzhiány miatt felül kell vizsgálni a jogcímeket és az igényszinteket. "Mire kell Magyarországon 135, állami pénzekre utazó filmes rendezvény a Filmszemle mellett?" - tette fel a kérdést Kozma. A filmterjesztésre rendelkezésre álló összeg a Közalapítvány 550 és az NKA 250 milliós keretéből összeálló 800 millió, amelyből 300 millió megy el a rendezvényekre. (Ebben nincs benne a Filmszemle számára fenntartott 110 milliós keret - LA) "Az állami támogatásokat válogatottabban kell elosztani, a valós igényeket kielégítő rendezvényeknek pedig el kell tudni tartani magukat. Amit Zanussi mondott Pécsen, nem tesszük ki az ablakba." - emelte fel szavát Kozma Károly.
Bakonyi Vera hozzátette: egyszerűen nincs meg a keret a Filmtörvény által előírt normatív támogatásra magyar filmek forgalmazása esetén. Míg a mozitermek száma fix és előre kalkulálható költség a Közalapítvány számára, addig a szemlén bemutatni kívánt 30 film, és azoknak majdani normatív forgalmazási támogatása már fejtörést okoz a döntnököknek.
Jelenleg az országban 67 artterem üzemel, amely 60-70 artfilm bemutatását igényli. Miközben a mozilátogatás jó esetben is csak stagnálni tud, amióta a mozi csupán az egyik, a lehetséges szórakozási lehetőségek közül. A film továbbra is jövedelmező iparág, és továbbra is a mozi a filmmel való találkozás első számú terepe, de a valódi pénz már az új terjesztési csatornákban, a DVD és a VOD forgalmazásban van, és ezt a Közalapítvány támogatási struktúrájának is követnie kellene. Az internetes terjesztések lehetőségét tovább nehezíti, hogy a magyar filmek jogai rendezetlenek, ez sokban akadályozza pl. a filmklikk működését is.
Az Artmozi Szövetség és Budapest Film képviseletében Port Ferenc javasolta, hogy a normatív támogatásokat csökkentsék a szelektív javára. A digitális terjesztés megoldaná ugyan az artmozikat érintő égető kópiaproblémákat, de további, tetemes összegeket igénylő műszaki fejlesztéseket igényelne, amelyre az elkövetkező években nem lesz lehetőség.
Port felvetette, hogy esetleg a rendezvények keretét kellene megkurtítani, de belátta, hogy még ez sem segítene a helyzeten. "Ez a filmmennyiség ebből a pénzből érdemben nem támogatható. Komoly konfliktus lesz a produceri szakmával, de a közönségfilmeknek a piacon kellene boldogulni, és a művészfilmmel egyenértékű normatív támogatásban kell részesíteni." - javasolta Port.
A Filmtörvény 6,4 milliós normatív támogatást írt elő magyar filmek forgalmazása esetén, majd a nézőszám alapján további normatív támogatás igényelhető. (A normatív támogatások rendszeréről szóló cikkünk itt.) Ez a legjobb években azt jelentette, hogy egy nyolcvanezres nézőszámmal bíró film 19 millió forint támogatást vehetett fel. Most ez a "nyereményalap" összesen 90 millió forint, és nem lesz több, ebből kell finanszírozni a 30, bemutatásra váró magyar nagyjátékfilmet. Éppen ezért tartja Port óriási problémának a nézhetetlen művészfilmek forgalmazásának a támogatását. "A szemlén bemutatandó 30 nagyjátékfilmből 3-5 képvisel valódi értéket, a többiből elkészül a szemlén bemutatott kópia, nem szabad ennél több pénzt a forgalmazásukra fordítani."