A feladat két részből állt, azaz mind a hét alkotócsapatnak két filmet kellett készítenie. Az egyik esetben a választott vers teljes egészében elhangzik filmben, azonban az alkotók a versmondást valamilyen szituációba helyezték, amely kifejezte, hogy egy mai huszonéves filmes számára mit jelentenek Arany János költeményei. A másik esetben az adott vers tartalmi lényegét megértve kellett az íróknak és rendezőknek a versekhez asszociatívan kapcsolódó történeteket, adaptációs filmet alkotniuk.
Török Marcell: Családi kör (fotó: SZFE)
A diákok olyan költeményeket kerestek megfilmesítésre, amelyek megragadták a képzeletüket és amelyek problémafelvetését magukhoz közelinek, filmnyelvileg megfogalmazhatónak gondoltak. Első körben a hét dramaturg és rendező hallgató közösen választotta ki azt a három-három Arany János verset, melyek filmes kiindulópontként mindkettőjüket érdekelték. E versek alapján a dramaturgoknak rövid szinopszisokat írtak, amelyekből a rendezők és az évfolyam hallgatói a szakvezető tanárokkal közösen kiválasztották azt hét tervet, melyekből a dramaturg hallgatók elkészítették a filmek forgatókönyveit.
Végül a hét stáb, amely a 6x7 évfolyam hallgatóiból és külsős munkatársakból állt a rendezők irányításával leforgatta a hét adaptációs kisjátékfilmet és a hét verses filmet. Időközben több alkotás is számos fesztiváldíjat nyert. Az Arany-projekt keretében feldolgozott költemények: Rozgonyiné, A méh románca, Családi kör, Tengeri hántás, Szülőhelyem, Elégiák, Az agg színész. A filmeket itt lehet megnézni.
Forrás: SZFE / Borító: Rozgonyiné
