Oscar-esélyes az Új Eldorádó

2004-ben az Új Eldorádót Los Angelesben, a Magyar Filmhéten mutatták be ahol a Nemzetközi Dokumentumfilmes Szövetség (IDA) egyik vezetője, Sandra Ruch is részt vett a vetítésen. A tőle kapott bíztató kritika után Kocsis Tibor elindította a filmet az IDA-Awardsért és az Oscarért folyó versenyben is. A több száz jelentkező közül végül két kategóriában is jelölték az IDA-díjaira a magyar alkotást. Az egészestés dokumentumfilmek mellett a Pare Lorentz költőről és dokumentumfilmesről elnevezett díjért is ringbe szállhat. Ezt a díjat a természeti környezettel és a szociális érzékenységgel magas szakmai szinten foglalkozó dokumentumfilmek kaphatják, idén 9 jelölt a várományosa.

El lehet jutni az Oscar kapujába

Kocsis Tibor Verespatak fölött

Az Oscar-esélyek a rendező szerint is bizonytalanok, de az tény, hogy az Új Eldorádó a benevezett filmek között van, és teljesítette az ehhez szükséges feltételeket. Például Los Angelesben egy hétre ki kellett bérelni egy mozit, ugyanis az Oscar-nevezéshez hét egymás utáni napon át kellett vetíteni a filmet az ország valamely mozijában. Már az is nagy eredmény, hogy bebizonyosodott, egy magyar dokumentumfilm is eljuthat az Oscar-nevezésig, mondja Kocsis, hozzátéve, hogy ennek összes költségei kb. félmillió forintra rúgnak. A Filmunió és Környezetvédelmi Minisztérium segítségével azonban sikerült előteremteni a szükséges anyagi hátteret. Utoljára a magyar dokumentumfilmek közül 2003-ban Almási Tamás Sejtjeink című filmje jutott az Oscar-díj közelébe.

Az Új Eldorádó a hazai mozikban is jól teljesített, több mint 20 ezren látták, amire az utóbbi időben magyar dokumentumfilm esetében nem volt példa. Kocsis úgy látja, megéri küzdeni a magyar dokumentumfilmeseknek, hogy alkotásaik mozikba kerüljenek. Ráadásul a mozikban vetített magyar filmkópia mellett az Oscar nevezés egyik feltételeként egy angol nyelvű 35mm-es kópiára is szükség volt. A rendező szerint idehaza sokan nem merik elhinni, hogy érdemes komoly munkát fektetni a film utóéletébe, a website létrehozásába, a PR-ba. Közben pedig a jó dokumentumfilmekre a mozinézők kíváncsiak, persze ha tudnak róla egyáltalán. Ezt több moziban vetített dokumentumfilm is bizonyította, pl.: Fahrenheit 911, Super Size Me és legújabban a Gyilkos labda.

Az Új Eldorádó eddig 13 díjat kapott különféle fesztiválokon, köztük több fődíjat is. Legközelebb október 15-én a londoni Across the Border fesztiválon vetítik, ahová a rendezőt előadást tartani is meghívták. Majd Oxfordban, az OXDox fesztiválon vesz részt a film. Nagy-Britannia a tizennegyedik ország lesz, ahol bemutatják az Új Eldorádót.

Magyar dokumentumfilm DVD-n

Várhatóan október végén, 1 évvel a mozibemutató után, 5 ezer példányban DVD-n is kiadják az Új Eldorádót. A magyar, román, angol, német és francia felirattal forgalomba kerülő lemezen extraként több rövidfilm is kiegészíti a romániai Verespatakra tervezett aranybányáról szóló filmet.

Az Új Eldorádó második részének már el is kezdték a forgatását

Az Időzített bombák című 32 perces alkotás a Tisza vízgyűjtőjének veszélyforrásait mutatja be. A tényeken alapuló, sokkoló felsorolás az Új Eldorádóhoz kínál ismeretterjesztő hátteret; miként a DVD-n szereplő két másik, 5-6 perces rövidfilm is (Meddőhányók, Verespataki denevérek). Az elsősorban az iskolásokat megcélzó háttéranyaghoz audiokommentár is tartozik, valamint a filmből kimaradt jeleneteket és a második rész előzetesét is tartalmazza a lemez. Ehhez társul egy DVD-ROM-tár, melyen a filmben szereplő fogalmak magyarázata szerepel majd.

A DVD kiadást a Fővárosi Vízművek és az NKA támogatta, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium segítségével pedig ezer példányt ingyenesen juttatnak el iskolákba. 

Miként a mozijegyeknél is, a DVD bevételének 10%-át a verespataki Alburnus Maior Egyesületnek ajánlják fel. A jegybevételből nemrégiben kb. 4 ezer eurót adtak át a Verespatakért küzdő az egyesületnek.

Emellett a Zöld Művek Alapítvány egy országos középiskolai vetélkedőt is szervez - a kiskunfélegyházi Kelemen József "Egy nap Verespatakért" című kezdeményezésének nyomán. A verespataki helyzet és a Kárpát-medence ökológiai biztonsága lesz a fő téma: írásokkal, fotókkal, képzőművészeti alkotásokkal lehet pályázni a díjakért. A nyertesek pedig egy verespataki kiránduláson is részt vehetnek.

Végigkövetni Verespatak sorsát

Az Új Eldorádó második részének már el is kezdték a forgatását, meséli Kocsis, a verespataki Széna Fesztiválon, ahol vagy nyolcezren demonstráltak a bányaterv ellen. A filmterv már kapott támogatást az ORTT-től, és most várják a MEDIA Program pályázati döntését.

2006 fontos év lesz Verespatak történetében, állítja a rendező. A cég hatástanulmánya, majd a román kormány döntése is ekkorra várható. Akár lesz bánya, akár nem, a verespataki emberek sorsát Kocsis Tibor új dokumentumfilmje biztosan megörökíti majd.

---

Van egy meseszép falu.
Verespatak.
Sokszáz éves házak. Földjükhöz, házaikhoz, templomukhoz, halottaikhoz ragaszkodó emberek.

A környező hegyek 300 tonna aranyat és ezüstöt rejtenek.
Egy kanadai cég, a Gold Corporation aranybányát akar nyitni itt.
Világszínvonalú technológia.
Külszíni fejtés.

Az embereket új, modern házakba költöztetik. Régi házaikat le akarják rombolni.
Lesz arany. Lesz ezüst. Lesz Új Eldorádó.
Az ajánlat csábító.
Lesz egy 800 hektáros cianidtározó is, 180 m magas gáttal.
Csak a meseszép falu, Verespatak tűnik el a föld színéről.

A romániai Verespatakon Európa legnagyobb aranybányáját akarja megnyitni egy kanadai cég, a Rosia Montana Gold Corporation. A falvakat környező hegyeket 15 év alatt, naponta 20 tonna dinamittal eltüntetnék. Felépítenének egy 800 hektáros zagytározót a cianidos szennyvíznek, 180 méter magas gáttal. Négy falu lakosságának, 2000 embernek kellene elhagynia otthonát, földjét, templomait, temetőit, múltját. Verespatak, a legrégebbi romániai település (1872 éves) világörökség szintű műemlékei és régészeti kincsei elpusztulnának. A terep előkészítése, a házak megvásárlása és ledózerolása már megkezdődött, pedig a Rosia Montana Gold Corporation még nem kapta meg az engedélyt a román kormánytól tervei megvalósításásra. Az emberek nagy része, maradni akar. Ahogy ők fogalmaznak: “Inkább meghalunk, mint hogy elmenjünk innen.”