2004. 01. 08. filmhu
Pálfi döntőbe jutott a Taxidermiával
Sundance-díj, 2004.
A Sundance Institute és az NHK, a Japán Műsorszóró Társaság, hivatalosan is kihirdette a Sundance/NHK Nemzetközi Filmkészítők Díjának 2004-es évi 12 döntőbe jutottját. Köztük van a Hukkle rendezője, Pálfi György is új filmtervével, a Taxidermiával.
A díjat 1996-ban létesítették, hogy a kezdő rendezők következő forgatókönyvét támogassák. A nemzetközi zsűri minden régióból – Európa, Latin-Amerika, USA és Japán – egy győztest választ és hirdet ki a 2004-es Sundance Film Fesztivál előtt. Valamennyi régió győztes rendezője 10.000 dolláros jutalomban részesül a fesztiválon, valamint az NHK garanciát vállal arra, hogy munkájuk befejezésekor megvásárolja a japán televíziós sugárzás jogait.
Az európai rendezők közül a döntőbe jutott a dán Christoffer Boe az Allegro-val. A film egy nemzetközileg elismert zongoristáról szól, aki elfelejti, hogy kell játszani. Ekkor találkozik egy nővel, aki elveszettnek hitt szerelmének adja ki magát. Pálfi másik vetélytársa a cseh Alice Nellis, a Loving Hell című filmmel, mely izgalmas példázat az érzelmi mártírságról, szerelemről és halálról.
Pálfi György a Taxidermiával jutott az utolsó körbe, mely három magyar férfi – három generáció – történetét meséli el egy állatkitömő szemszögéből. Pálfi nemes egyszerűséggel "klasszikus családregényként" aposztrofálja a Taxidermiát.
A sztori átíveli a fél huszadik századot, egy nagyapa, egy apa és a fiú életéből szkeccsszerűen villantva fel a legfontosabb életszakaszokat. Morozsgoványi Vendel a 2. Világháború alatt tisztiszolgaként dolgozik egy százados alatt. Ám a kis faluban Vendelt sokkal inkább tekinti cselédnek a ház ura. A megalázott, lelkileg nyomorított férfi a rideg való elől szexuális fantáziáiba menekül, s a tél hidegében jobb kezével fűti fel magát esténként. Csakhamar elmosódik a határ valóság és képzelgés között, olyannyira, hogy Vendel egy nap a századosné lábai közt találja magát. Mikor lelepleződik, a százados nemes egyszerűséggel lelövi alattvalóját. Ám a feleségben elkezd növekedni Vendel magzatja.
Az új jövevényt már ereje teljében lévő férfiúként látjuk viszont, ő a kommunista korszak evőbajnoka. A férfi a desszertben olyannyira jó, hogy ott akár világbajnok is lehetne, de sajnos versenyeket csak menüben rendeznek. A szép reményű fiatalember aztán az egyik kulináris megmérettetés folyamán szájzárat kap, melynek nyomán visszaminősítik az aktív versenyzéstől. De a bajnok nem csügged, visszatornássza magát olyan magasságokig, hogy még az evősport magyar női világbajnokának a szívét is elnyeri. Ez a románc is teherbeesésbe torkollik, de két aktív sportoló nem vállalhat be egy gyereket, s minthogy a két hatalmas darab embernek furamód nagyon pici gyermeke érlelődik, így a külvilág felé csak cisztának titulálják a család legifjabb tagját. Hát milyen gyermek születhet ebből?
A jó válasz: preparátor, még pedig nem is akármilyen. A napjainkban élő fiú szakmáját művészi tökélyre fejlesztette, bár ő magát továbbra is csak mesterembernek tekinti. Mégis a szakbarbár szerénysége ellenére szembenéz az ultimate kihívással: preparálja önmagát. Elkészíti ehhez a megfelelő szerkezetet, amely - minthogy egyik kezét és fejét nem tudja preparálni - a művelet végén levágja a tökéletlen élő testrészeket.