Pálos Péter – S. Takács András: New York – Budapest

filmhu: A távoli New York feltérképezése vagy az otthonkeresés tematikája? Mi motivált elsősorban, hogy ezt a filmet elkészítsétek?

S. Takács András: New York mindkettőnket érdekelt. Péter egy New York-i zenetáborba akart jelentkezni, amelyet a Juilliard School, a világ egyik legjobb zeneiskolája szervez. Én meg a Columbia University-re készültem, ezen belül is a Pulitzer-alapította híres újságíró iskolába. Kimentünk, megnéztük, kiderült, hogy a tábor túl drága, az én képzésem meg posztgraduális - ezért mondjuk még nem kellett volna átrepülni az óceán felett. De ez volt az érettségi előtti utolsó nyarunk. Mivel mindkettőnket érdekelt a filmezés, amikor közeledett az utazás, elhatároztuk, hogy forgatunk majd. A téma kézenfekvő volt: Budapest és New York összevetése.

filmhu: Dokumentumfilm, úti-film, belső-utazás, ezek a kategóriák ötlöttek fel bennem, miközben néztem a munkátokat. Ti milyen műfajba sorolnátok a filmeteket?

S.T.A.: Nem kategóriákban gondolkodtunk, arra sem törekedtünk, hogy konkrét műfaja legyen. A lényeg az volt, hogy kifejezzük azt az érzést és azokat a gondolatokat, amelyek a kint töltött egy hónapban és utána itthon születtek. És hogy ne legyen unalmas.

A téma kézenfekvő volt

S.T.A.: Kevéssé. Rengeteget forgattunk, valójában autodidakta módon, mindent vettünk, amit érdekesnek láttunk. A metrót, az utcazenészt, a felhőkarcolókat, a sugárutakat, a Central Parkot és így tovább. És mindenkit megkérdeztünk, akivel találkoztunk, a New York-iaktól a kint ragadt magyarokig. Túlzás lenne azt állítani, hogy egyáltalán nem volt koncepció, amikor kimentünk, de hogy ennek nyoma sincs a kész filmben, az biztos.

filmhu: A film producerének a Közgáz Vizuális Brigád egyik rendezője, Pálos György van feltüntetve. Ő mivel tudta segíteni a munkátokat?

S.T.A.: Mindazzal, amivel egy producer segíteni tud. Túl azon, hogy ő Péter édesapja… Kaptunk kamerát, mikrofont, volt mivel forgatni. Aztán a vágásnál is segített, hogy a film elnyerje a végleges formáját. 

filmhu: Budapest és New York egyszerre osztott-képen. Ez is az ő ötlete volt?

S.T.A.: Nem, ez a mienk. Ez volt az egyetlen formai elem, amit már jóval a forgatás előtt kitaláltunk, már amit ki kellett ezen találni, hiszen eléggé kézenfekvő.

filmhu: A film vége felé Sting azt tanácsolja, hogy járjátok be a világot, fedezzétek fel, de aztán térjetek haza a gyökerekhez. Ezt ti is így gondoljátok?

S.T.A.: Valamennyire. A filmben Péter áll inkább Budapest pártján, most viszont a londoni Westminster University-n tanul „film and television production” szakon, én meg a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen televíziós műsorvezetést és dokumentumfilm-rendezést. Majd cserélünk. De azt hiszem, végül mindketten Budapesten kötünk ki.