Az est folyamán a Belügyminisztérium kutyatelepéről az 1990-es évek végén megmentett 35 milliméteres celluloid montázsfilmeket ismerhet meg a közönség. Ezekből kiderül, hogy milyen is volt az utcakép, az utca embere, a városi élet a forradalom napjaiban, amelyet tüntetések, vonulások, harcok, az ágyúk és az aknavetők pusztításai, a barikádok népe, boltok, kirakatok, sebesültek, ideiglenes sírok és a gyász fémjelzett Budapest-szerte - olvasható az intézmény MTI-hez eljuttatott közleményében.
A program vendége Eörsi László történész, Tamási Miklós, a Fortepan kurátora és Varga János filmtörténész lesz, a program kurátora Zádori Zsuzsa, a Blinken OSA Archivum vezető levéltárosa.
Az 1989-es rendszerváltásig az október 23. és november 4. között készült fotó- és filmdokumentumok nem voltak szabadon elérhetők. A forradalom leverése után a magyar híradósok és operatőrök nyersanyagait a Belügyminisztérium elkobozta. A külföldi társaságok filmjei elérhetetlenek voltak Magyarországon.
A fotókat és filmeket a hatóságok a résztvevők beazonosítására és kompromittálására használták. A forradalmárok, köztük a kiskorúak is, tömeges megtorlás áldozataivá váltak. Kétszázezer ember disszidált, 1958-ban kivégezték Nagy Imrét és társait, ezrek ültek börtönben, és 1989 nyaráig hivatalosan ellenforradalomnak titulálták a forradalmat.
fotó: Blinken OSA Archivum
A Kolonits Ilona rendezte Így történt című film, valamint a tankönyvek és az újságok a brutális és bestiális gyilkosságok képeit terjesztették, a forradalom békés és demokratikus jellegét dokumentáló, valamint a szovjet hadsereg valóban brutális pusztítását bemutató képek azonban zár alatt voltak.
A rendszerváltás környékén mutatták be a Magyarország lángokban. Élet vagy szabadság (Ungarn in Flammen – Tod oder Freiheit) című nyugatnémet filmet, amelyet többnyire nyugatra menekített magyar operatőrök által felvett nyersanyagokból készítettek. Közismert, hogy a Nagy Imre-per során a bíróságon levetítettek egy filmet, amelyben a pusztítást és a brutalitást hangsúlyozták, hogy a vádlottakat megtörjék. A mai napig nem ismert, hogy melyik film volt ez. A Nagy Imre-per című filmet azonban, amelyen évekig dolgoztak, végül nem mutatták be attól tartva, hogy még a teljes átkeretezés után is túl sokakban keltene szimpátiát Nagy Imre és társai iránt.
1989 előtt lehetett ugyan látni mozgóképet 1956-ról, de a propagandafilmek nem a megismerést, hanem a regnáló hatalom történelemhamisítását szolgálták. Ezekben a hazug narráció nemhogy elfedi, de kifordítja a valóságot, meghamisítja a történteket. A rendszerváltáskor megnyíltak a levéltárak és az 1990-es évek végén az OSA Archivum három dolgozója, Tamási Miklós, Szilágyi Csaba és Krizbai Zoltán heti rendszerességgel járt ki a Belügyminisztérium dunakeszi kutyakiképző telepére. Ott őrizték a Belügyi Filmstúdió nyilvánosság elől elzárt, és addigra nagyjából el is felejtett oktató- és propagandafilmjeit. A mintegy háromszáz, a rendőri, a belügyi és a határőrizeti munka részleteit bemutató filmtekercs mellett 1956-os felvételekre is bukkantak.
fotó: Blinken OSA Archivum
Háromféle anyag volt a tizenkét filmdobozban. Az egyik egy 17 perces, részben hangos, befejezetlen propagandafilm, amelyről feltételezhető, hogy ez lehetett a Nagy Imre-perben vetített film egy elővágott változata. A második ennek egy korábbi, néma verziója, amely egy montázsfilm volt, benne fotó- és szöveges beszúrásokkal, végül pedig egy 48 perces, szintén néma montázsfilm.
Ez a tizenkét doboznyi film az 1990-es évek végén az OSA Archivumba került, ám nyilvánosan még nem vetítették le őket. A forradalom 60. évfordulójára készülve Varga János filmtörténész digitalizáltatta az OSA anyagát, és topográfiai módszerrel térképre tette az általa felkutatott mintegy 3000 snittet tartalmazó filmleletet, köztük az OSA kutyatelepi filmjeit is. 2026-ban, a 70. évforduló alkalmából arra vállalkoznak az archívum munkatársai, hogy levetítsék és megfejtsék, mit is mutatnak ezek a részben egyedi és nyilvánosan sohasem vetített filmek.
Az est folyamán Zádori Zsuzsa levéltáros bemutatja az archív leletmentés részleteit, majd a 16 perces néma montázsfilm következik, és végül a forradalom nyolc kiemelt helyszínén forgatott snitteket ismerheti meg a közönség. A szakértő vendégek nem csak a helyszíneket, az eseményeket és a résztvevőket, valamint a beállított jeleneteket is beazonosítják.
A programon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrációs link: https://forms.cloud.microsoft/e/WbxXuiHFt9
