A film alkotói – Szederkényi Olga rendező, Csáky Attila producer és Kőrösi András vezető operatőr – több mint 100 órányi új felvételt, valamint jelentős mennyiségű archív anyagot dolgoztak fel. A stáb többezer kilométeren át követte Hobót, koncertekről előadásokra, vidéki helyszínekről határon túli turnéra. A dokumentumfilm alapja természetesen a zene, de a közös utazás során kibomlott egy másik dimenzió, egy magyar kultúrtörténeti tabló is, hiszen a zenész szabadságvágya, függetlensége folyamatosan összefonódott a magyarországi társadalmi, politikai és kulturális változásokkal.
Werkfotó az Úton lenni boldogság című film forgatásáról.
Fotó: Földes Borbála
Csáky Attila producer számára nem volt kérdés, hogy vállalja-e a munkát, mert kamaszként imádta a Hobo Blues Band zenéjét, egyik kedvenc lemeze a Vadászat volt. A díszbemutatón elhangzott, hogy bár a forgatásig személyesen nem ismerték egymást, amikor találkoztak, hamar egymásra hangolódtak. „Jó néhány beszélgetés előzte meg a forgatásokat, így megismertük, hogyan gondolkodik a másik. Az én fejemben az első pillanattól fogva az volt, hogy ez egy road movie, megyünk vele, követjük, úton vagyunk mi is. Azt azért fontos megemlíteni, hogy az ő hobósága nem a Jack London-féle csavargóé, aki úgy van úton, hogy végig otthontalan. Hobónak van egy csodálatos családja a feleségével és a lányaival. Az ő otthona és otthontalansága egyszerre a művészete, mert egyik műfajban sincs igazán otthon, illetve inkább úgy fogalmaznék, hogy mindenben alkot: a bluesban, a dalszövegekben, a költészetben, az életrajzi írásaiban, akkor is, ha más szerzőt fordít és előadja vagy, ha másnak ír szöveget. Nem tapad le sehol, így nem is sorolható be semmilyen skatulyába, nem tartozik semmilyen kulturális szegmenshez, klikkhez, társadalmi csoporthoz. Nem akar egy stílusból életművet építeni, ő mindezek összessége” – mondta Csáky Attila.
Kép az Úton lenni boldogság című filmből.
Fotó: Földes Borbála
A díszbemutatón Káel Csaba megnyitó beszédében kiemelte: „Hobo a bluest úgy hozta közel hozzánk, hogy a szövegekbe beemelte a legnagyobb költőinket és melléjük tette a saját kiváló szövegeit. Ezek pedig nagyon sokat jelentenek számunkra, idézünk belőlük, bekerültek a köznyelvbe, még azok is használják, akik nem is tudják, hogy mindez Hobótól van.”
A filmpremierhez kapcsolódva külön hangsúlyt kap az életmű zenei dimenziója is. Tavaly év végén ezért dalpályázatot hirdettek. 28 pályamű érkezett, amelyben az alkotók Hobo legendás dalait dolgozták fel. A győztes a Day By Day zenekar lett, a dal a díszbemutatón debütált és itt vehették át az MTVA díját, oklevelét is.
A vetítés után Hobo és zenésztársa, Kiss Zoltán két dallal örvendeztette meg a közönséget egy rögtönzött koncert keretében.
„Végtelenül kedves emberekkel dolgoztunk együtt, ami nagyon fontos, mert rengeteget utaztunk, követtek mindenhová, és ez kemény kihívás. Kétféle hobo vagy csavargó van: az egyik meg akarja ismerni a világot, a másiknak menekülnie kell. Nekem menekülnöm kellett éveken keresztül sok minden elől, még magam elől is. De ahogy a film címe is szól, Úton lenni boldogság, és én úton vagyok ma is. Annyi a különbség, hogy most van hová hazatérnem” – nyilatkozta Hobo.
A díszbemutatón ott voltak Hobo mostani zenésztársai, néhány korábbi pályatárs, sőt, a fiatalabbak is képviseltették magukat. Az Úton lenni boldogság az NFI támogatásával, a SanzonFilm és az MTVA koprodukciójában, a BLUESFILM gyártásában készült. A filmet február 13-án 21:00-tól a Duna TV-n láthatja először a nagyközönség.
Címlapfotó: Csáky Attila producer, Földes László Hobo és Szederkényi Olga rendező az Úton lenni boldogság című film díszbemutatóján. Fotó: Szeidl Mariann.
