A színész interjút adott a Mazsihisz podcastnak, és mindkét filmes munkájáról izgalmas részleteket árult el. A Marty Supreme általa megformált magyar zsidó sportoló karakterét, Kleczky Bélának hívják, de valójában a huszonkétszeres világbajnok Barna Viktorról mintázták, akiről nemrég olvasta el A kis Brauntól a nagy Barnáig cimu életrajzi kötetet. „Lelket önt az emberbe egy ilyen életút” – tette hozzá.
Érdemes a teljes beszélgetést meghallgatni, melyben hosszasan mesél Barna elképesztő fordulatokkal teli életéről. Öt egyéni világbajnoki címéből kettőt horogkeresztes zászlók alatt nyert meg a hitleri Németországban. Származása miatt a ’39-es kairói világbajnokságon már nem játszhatott magyar színekben, végül hontalanként párosban nyert újabb aranyérmet egy hozzá hasonló megaláztatáson átesett lengyel zsidó sportolóval.
„[A világháború után] bemutató mérkőzéseken népszerűsítette a sportágat, minden létező lehetetlen tárggyal pingpongozott a tátott szájú közönség előtt, Angliától Peruig mindenhol járt. Az újságírók az asztalitenisz királynak nevezték úgy, hogy King Pong. Szóval Kleczky Béla nevű karaktert játszom, akinek a figuráját Barna Viktor ihlette, és aki itt van eltemetve a Kozma utcai izraelita sírkertben.”
Timothée Chalamet, a Marty Supreme főszereplője
Konkrétabban a szerepéről nem akart beszélni, nem akarta elspoilerezni a filmet. Annyit azért elárult, hogy a Marty Supreme első félórájában van benne. „Viszont a film egy nagyon fontos és emlékezetes epizódja hozzám kötődik. […] annyit talán elmondhatok, hogy ez szintén a holokauszthoz köthető.”
Ez az első filmje, amiért imádkozik Röhrig Géza
„...sok mindent elárul a viszonyomról ehhez a szerephez, hogy én még életemben soha nem imádkoztam filmért” – magyarázta, miért különösen fontos számára a The Way of The Wind. „Azt gondoltam, hogy az én munkám véget ér az utolsó forgatási napon, esetleg a hangi munkák után. De számomra ez egy annyira fontos egy film, hogy miközben az ember általában a szeretteiért, betegekért imádkozik, ezért a filmért én már hat éve imádkozom.” A legendás amerikai rendező, Terrence Malick olyan lírai, filozofikus művekkel írta be magát a filmtörténetbe, mint a Sivár vidék, Az őrület határán vagy Az élet fája. A The Way of the Windet 2019-ben forgatta le, és azóta sem ért a vágási folyamat végére.
A film különlegességet így magyarázta Röhrig: „Jézusról, Mózesről, ilyesfajta emberekről filmet csinálni, az egy lehetetlen vállalkozás. Eljátszani őket, az meg duplán lehetetlen. Tulajdonképpen istenkísértés, blaszfémia. Ez egy olyasfajta garantált kudarc, amiben még részt venni is jó, mert itt nincsenek formulák. Tehát mi nem egy ilyen pikareszk, kifestős Jézus-filmet csináltunk, amiből olyan sok forog minden évben. Malick egy igazi maestro a szó szellemi értelmében is, és feltehetően ez a hattyúdala, ez az utolsó filmje."
Matthias Schoenaerts és Numan Acar a The Way of the Wind cimü filmben
A film hátteréről is elárult részleteket: „[Malick] ezt a filmet a 90-es években meg akarta rendezni a Disney-nél, de a Disney nem adta oda neki a végső vágás jogát”, így végül elállt a forgatástól. Ahhoz képest, ami akkor tervben volt, most egy kimondottan kicsi stábbal és kevés pénzből vágott neki Malick, és három hónapon át, hét országban forgatott – mondta el a színész. „Így próbálta meg az élete alkonyán elmondani, hogy az ő Jézusa milyen. És nem olyan, mint az egyházé, és nem olyan, mint senki másé.”
Az elmúlt években rendre ment a találgatás, hogy vajon elkészül-e Malick a filmmel, és ha igen, melyik fesztivál lesz olyan szerencsés, hogy bemutathatja. Még semmi sem biztos, de Röhrig jóslata mintha egy picit határozottabb lennée, mint a korábbi pletykák: „Nem tudom, mire vagyok felhatalmazva, és mire nem így a bemutató előtt. Májusban Cannes-ban talán kijön. Reméljük. Egy hosszú filmet kell elképzelni.” A színész jóslatát támasztja alá a Little White Lies cikke is:
„Ez lesz az év, amikor tényleg megtörténik. Azt hiszem, a The Way of the Wind már négy éve szerepel az általunk várt filmek listáján, de a szakmai körökben terjengő pletykák szerint – végre – elkészülhet a maestro következő műve a 2019-es A Hidden Life után.”
A podcastban erős bejelentést tett a színészi pályafutásával kapcsolatban. „Az én karrierem filmszínészként nagyjából véget ért ezzel a szereppel. Saultól Jézusig van egy ív, amivel én nagyon elégedett vagyok. Auschwitz és a Golgota az két hatalmas mítosz, […] most leginkább úgy értem, hogy mítosz az, ami mindig és mindenhol történik. És ugye Auschwitz, mint az emberi gonoszság mítosza, mindig és mindenhol történik. Nincs áramszünet ebben a kérdésben sosem. És ugyanúgy a megváltás ígérete, az, hogy valaki minden hatalom nélkül, tisztán a szellem eszközeivel megpróbáljon tenni a világ jobbítása érdekében – hála Istennek ez is történik mindig mindenhol. Van úgy, hogy a zárt osztályon, van úgy, hogy ne adj' Isten, még akár egy templomi prédikációban is.”
címlapkép: Röhrig Géza a Mazsihisz Podcastban
