Szomjas „a Gólya és a velnessz disznó”-val ágyaz meg a folytatásnak
Szomjas György Roncsfilmje a rendszerváltás körüli magyar film egyik legizmosabb darabja, amely mára sem vesztett semmit az erejéből. Legendás párbeszédei, vagy az emblematikus színészek sora már akkor kultfilmmé varázsolták, amikor még nem is volt olyan, hogy kultfilm.
A Roncsfilm rendre felmerül a magyar film történetével foglalkozó szövegekben, mi legutóbb a rendszerváltás filmes ábrázolását körbejáró cikkünkben írtuk róla: „A romos háztömb majdhogynem nincstelen lakói legfeljebb a Gólya presszó rádiójából sugárzott hirdetések stílusán keresztül értesülnek róla, hogy „már nem az van, ami volt”, illetve az Ausztriából behozott, olcsón árult fehérnemű is valami változásra utal. A média egyébként is nagy szerepet kap a kor behatárolásában, a tévé híradásában épp döntik le Berlinben a falat, de ez senkit nem hoz tűzbe - a Knight Rider aktuális epizódja David Hasselhoffal annál inkább.”
A film sikerével kapcsolatban az egyik legismertebb sztori az, hogy három és fél éven keresztül vetítették minden este a Szikra moziban. A Roncsfilm tehát az egyik legjobb alapja a Régen Minden Jobb Volt nemzetet összetartó eszméjének, Szomjas György rendezőnek viszont az eszébe jutott, hogy meg kellene csinálni a folytatást.
A Roncsfilm Kettő tehát tervben van, de előtte néhány egykori és új szereplővel (Szőke András, Badár Sándor, Scherer Péter, Mucsi Zoltán, Hobo és sokan mások) egy hosszabb dumafilmet is készítenek „a Gólya és a velnessz disznó” címmel, a Roncsfilm Kettő előkészítéseként. Jelen állás szerint mindkét film társadalmi finanszírozásban készül, amelynek kampánya az Indiegogo honlapon indul el, egész pontosan itt. Az alkotók egy külön Facebook oldalt is indítottak az ügynek, ahonnan folyamatosan kaphatjuk az újabb és újabb információkat a projekttel kapcsolatban.
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
