A Nemzetközi Tudományos Filmszemle versenyprogramjának értékelésekor merült fel az igény a zsűri részéről, hogy újragondolja a közszájon forgó dokumentumfilm-definíciót. Ugyanis amíg a valódi nem fikciós filmek csak alig néhány helyen kerülnek vetítésre, az úgynevezett ismeretterjesztő tévéadókon futó műsoroknak semmi közük az ismeretterjesztéshez. A rendszerváltozás után készült kb. 800-1000 (ezek csak az MMK által támogatott produkciók!) munka általában csak egy-egy fesztiválon kapott bemutatkozási lehetőséget. A Valóság sója című média-konferencia, melyet a Tudományos Filmszemle legjobbjainak vetítésével kötöttek egybe, a főszervező szerint éppen azért sikerült olyan jól, mert nem arról szólt, hogy mire nincs pénz.
A megszólalók inkább elemzően járták körbe a témát, valós megoldást keresve. Csányi Vilmos etológus például az emberi természet és a televízió kapcsolatát, a kommunikáció formáit és történetét, Stőhr Lóránt kritikus az ezredfordulós magyar filmek valóságképét, Ungváry Rudolf író a dokumentumfilm és a magyar valóság összefüggéseit vizsgálta. Felmerült az is, hogy a dokumentumfilm egyáltalán műfaj-e vagy stílus. Érdekes módon az előadók konklúzióként többek között arra jutottak, hogy a nem fikciósok bátrabban bánnak a valóság elemeivel, mint a játékfilmek. A tanácskozás résztvevői abban is megállapodtak, hogy jövőre elindul egy tematikusan szerkesztett dokufilm-csomag, amit az ország több mozijában előadásokkal körítve vetítenek majd. A szervezés legkorábban januárban kezdődhet el.
A tanácskozáson mutatták be azt a kötetet, amely a két évvel ezelőtt zajlott A médiaoktatás szerepe Magyarországon című konferencia anyagát tartalmazza. Az MMK és az ORTT által támogatott kötet ingyen jutott el az oktatási intézményekbe. Hasonló módon tervezik megjelentetni és terjeszteni azt a kiadványt is, amely a Valóság sójá-nak anyagából készül. A kötet a tervek szerint jövőre láthat napvilágot, amint pályázatok útján elnyeri a szükséges támogatásokat.
A tanácskozás színhelyéül a megújult szolnoki Tisza Mozi szolgált. Az egyéves felújítás során statikailag megerősítették a néhol életveszélyes épületrészeket, de a teljes rekonstrukció magában foglalta egy új moziterem építését, valamint egy kávézó és egy teázó kialakítását is. Az 50 és 140 fős mozitermek mellett videotéka is várja a Tisza Mozi látogatóit. A tanácskozás csak próbaüzemnek tekinthető, az artmozi ugyanis hivatalosan január 22-én, A Magyar Kultúra Napján nyitja meg kapuit bővülő filmkínálattal és a társművészetek kínálta egyéb lehetőségekkel. A munkálatok még most is zajlanak. A felújítás 60-70 millió forintra becsült költségeinek egy részét, kétszer 18 millió forintot, az NKÖM, a többit az üzemeltető Tisza Mozi Kft. állja.
