Összkép a másság elutasításáról
Dettre Gábor és munkatársai jelenleg az Új Budapest Film Stúdióban az utószinkronon dolgoznak, amelyet a jövő héttől kevernek. Az egykori Romazsaru, ma Tabló című film bemutatója a legközelebbi, 2008-as Szemlén várható.
A film megvalósulásának terve nyolc éve merült fel, azóta különböző események, a rendező szerint korábbi producerek rossz döntései, pályázati pénzekről való lecsúszás akadályozták. Ez nem jelenti azt, hogy Dettre Gábor csak a Tablóval foglalkozott volna az elmúlt években, időközben leforgatta a Felhő a Gangesz felett-et, több televíziós munkát is végzett, és készül egy Hermann Hesse mű, a Csillagsors filmes adaptálására, ami ugyancsak régi terv - tíz éve ötlött fel az alkotóban.
Most úgy tűnik, hogy a jelenlegi producerrel, Kántor Lászlóval sikerült tető alá hozni a Tablót, amelyből készült egy kétórás moziváltozat, és lesz egy négyszer ötven perces epizódokból álló miniszéria is.
A két változat abban tér el egymástól – ecsetelte a rendező -, hogy a mozi szikárabb alkotás lesz, amelynek „atmoszféráját a csendek határozzák meg”, míg a sorozatban lehetőség nyílik egy lassabb, ezáltal mélyebb lélektani és társadalmi ábrázolásra, amely számos abszurd, de egyben humoros elemet is tartalmaz.
|
| Krimivel a kisebbségekkel szembeni gyűlöletről |
Dettre Gábor el akarta kerülni, hogy a nézők esetleg egy kommersz filmre gondoljanak a cím hallatán, ezzel indokolta a Romazsaru elvetését, másrészt pedig nemcsak a romákkal szembeni, hanem a minden kisebbséggel szemben éreztetett idegengyűlöletet igyekszik bemutatni a Tablóban. „Az idegengyűlöletben csúcsosodik ki a magyarországi elutasítás a mássággal szemben, és ez egyben szűklátókörűségünk bizonyítéka is.”
Elemelkedettség és realitás
A film egyik fontos motívuma a szeretet, amely „minden eddigi filmemben megcsillan, de a Tablóban ennek ellehetetlenülésével szembesülünk. A szeretet végig jelen van a történetben, de már nem elég erős ahhoz, hogy segítsen a figuráknak.”
A Tabló - mint már korábbi híradásokból kiderült - egyszerre elemelt és a realitáson alapuló film. A rendező nem elsősorban a tárgyi hitelesség elérésére törekszik - sőt, a díszletek stilizáltságukban képzőművészeti alkotásként is értelmet kapnak -, és az alkotást meghatározó konkrét időt, kort is igyekszik elfedni. „A mimikában, a gesztusokban feltáruló őszinte, emberi pillanatok, lélektani mélységek bemutatására törekszem. Az volt a célom, hogy a valóság ne terelje el a figyelmet az igazságról.”
Nem véletlen, hogy korábban is Lars Von Trier neve is felmerült a filmhez kapcsolódóan. Míg a neves dán direktor több filmjében a színház felől közelít, addig a Tabló a reáliáktól olyannyira lecsupaszított, hogy ezzel ér el színházias hatást – vélekedik Dettre Gábor.
|
| Végletekig tömörítve, stilizálva |
„Nagyon is reális környezetben, például húgyszagú, máló vakolatú épületek közt elhangzó végletekig tömörített, stilizált, így a valóságtól ugyancsak elemelt dialógusokban a lényeget igyekeztem belesűríteni, hogy az a szereplők tekintetéből, mimikáján keresztül a leghitelesebben váljon láthatóvá.”
A film egyértelműen nem szórakoztató alkotás. Dettre célja,hogy a Tablóval mindazokhoz szóljon, aki felszínes, rohanó világban élnek, és ezzel a túlélés érdekében szuverén egyéniségükről mondanak le. „A Tablóval nem szórakoztatni szeretnék, hanem felhívni a figyelmet mindezekre a problémákra, és egy nívós alkotással igyekszem meghálálni mindazok pénzügyi támogatását, akik segítettek létrehozni ezt a keserű, abszurd, és egyben humoros filmet.”
(* Fotó: Rózsa Miklós)
