Üdv és jó munkát - a szerkesztőség.
A Kicsi,
a Kövér,
a Kába ,
és a Kálmán



IZOM.MOZI


egy esetleges sorozat elsö epizódja
(vagy mozifilmbe aplikált több rész)


-FILMTERV-


1. Alaphelyzet

Négy teljesen átlagos fiatalember éli teljesen átlagos életét. Külsejük csúnya, életük hétköznapi. Dögunalom. Egy szép napon történik velük valami, ami számukra katartikus és felforgató. Azonnyomban rájönnek: az élet rondán, satnyán, gyengén, unalmasabb…stb… nem élet, és változtatnak…
Minden részben más és más megoldást találnak a változtatásra.
Most éppen lemennek a konditerembe … (I. rész)
Vajon jobb lesz nekik?

2. Részletek

2.1. A szomorú jelen

szereplők: 4 fiatalember: a Kicsi, a Kövér, a Kába és a Kálmán a lakás különböző helyein alszik.

a Kicsi : vékony izomtalan srác, szemüveges, zseniális elme, testalkatát meghazudtolva egy
Adonisz, ezenkívül vicces figura. Mozogni utál, de mindenre képes…

a Kövér : nevét nem hazudtolja meg, dagadt, de eszméletlenül. Mozogni utál, de tud.
Arc mimikája fantasztikus, egyéniség.

a Kába : szimpatikus mosolygós srác, kábasága nem véletlen. Pocakosodik kicsit. Testi
ereje véges, de mindent megtesz a sikerért …

a Kálmán : furcsa külsejű vörös srác. Vékony, fiatalos külső, szeplős, pattanásos. Állandóan
a komputerét buzerálja. Különös ismertetőjele, hogy nem Kálmán a neve.

helyszín: Lerobbant lakás nappalija. Berendezés szokványos, nem szegényes, de elképesztően rendetlen. A felfordulás „tájkép buli után” hangulat, teli hamutartó mindenféle gyanús dolgokkal, kólák-piák kiömölve, üres üvegek mindenhol, lakás ragad, TV-t elfelejtették kikapcsolni, már rég hangyás. Play Station, mobiltelefonok szintén szerteszét, szintén leöntve.

körülmények: Roló lent, beszűrődő fénycsíkok város moraja, ordibálás az utcán, bazmegozás, mindenki felébred. (Hangos, de lassú, szomorú zene pl. ordító ária, bakelitlemez recsegése.)

Roló fel – a lakásban száll a por (Zene elhalkul). Valamelyikük kinéz, fény vakít, Hársfa utca- szerű tájkép, roló vissza.
Készülődnek, kezd visszatérni az élet a szemükbe. Szaráshangok, reggeli lassú öltözés, depresszió, félhomály (Zene visszahangosodik).Reggeli első cigi hatására: mindenki okozatosan kiszíneződik (mert eddig ugye fekete-fehér volt) a Kicsi, a Kövér, a Kába és a Kálmán kajálni / kaját vásárolni indul.

2.2. A sokk

· Utcán, zebrán átmennek, -átmennének, izmos csávó nyitott kocsiból rájuk dudál, röhög, nagy gázt ad. A 4 szereplő ijedten, porfelhőből előjön, megszégyenült arccal.
· Beülnek egy nyugisnak tűnő kis helyre, amely üres, nyugalmat áraszt. A hely szép lassan megtelik emberekkel.
· Amerikai zászlós, szűk trikós csajszi ül a szomszéd asztalnál. Egyikük próbálkozik nála, de elég ügyetlenül, mire a csaj visszaszól egy keményet. Hangosra sikerül, az egész kávézó rajtuk röhög.
· Ablakból látszik, hogy a nyitott autós csávó érkezik, leül a szomszéd asztalnál feszülő bombázóhoz, csók. Menő, izmos, napbarnította vagánynak tűnik.
· Nemsokára érkeznek a barátok, érződik rajtuk a sok pénz, jó ruhák, jó nők. Kint drága kocsik állnak.
· Az eddig nyugis hely megtelik feszültséggel. Hőseink vörös szemmel, másnaposan, depisen, megszégyenülve ülnek az asztalnál, méregetik egymást, csöndben iszogatják a kávékat. (gyors vágások a hájas hasra, pattanásra, vörös fülre, nyeszlett karokra)

2.3. A Döntés

Többször is jelentőségteljesen összenéznek, villanások, (gondolatokat jelentenek) Schwarzenegger-bábuban látják a saját fejüket, Baywatch-csajok futnak el tengerparton..stb..
Egymásra néznek, kemény tekintettel felhörpintik a kávét, asztalra csapás, egyszerre felugranak…
(zene feszült lesz)
a Kicsi, a Kövér, a Kába és a Kálmán elindulnak, hogy megváltoztassák testüket és életüket.
(Zene agresszív industrial primcsó-technó)

2.4. Az új élet

Vásárlás: (zene rambós, akciófilm-szerű)
· Újságosnál magazinok,
· Bevásárlóközpont
-ruhák
-porok
-fehérjék
-súlyzók

Felöltözés: (zene továbbra is rambós, akciófilm-szerű)
close up-ok, nevetségesen áll rajtuk minden. arcukon elszántság, gyors vágások,

Konditerem: (dinamikus zene esetleg erős jungle)
Konditeremben sok képi poén, nagyon testi képek: izzadt test, könnyű súlyzótól vörös fej, ugrálások. Nevetséges próbálkozások, helyben kialakuló geggek.

Konklúzió, Slusszpoén:
Hőseink hullafáradtan próbálnak hazavánszorogni.
Állnak ugyanannál a kereszteződésnél ahol az elején jött az izmos csávó. Ugyanaz a helyzet, megpróbálnak átmenni. Dudálás, jön megint a ugyanaz a nyitott kocsi, ugyanavval a csávóval, csajjal (amerikai zászlós szűk trikó megvillan), egyszercsak érkezik rettentő sebességgel a villamos.
Gyors képek kocsira, villamosra, kocsira, csávó szolizott arca, szemfehérje, megint villamos, megint szem.
Csattanás, semmi nem látszik.
Érzékeljük a karambolt.
Ugyanaz a porfelhő, a Kicsi, a Kövér, a Kába és a Kálmán összenéz, szájuk szegletében kaján mosoly.
Összenéznek. a Kövér odamordul a Kicsi felé: „Tudtad, hogy a mozi visszafelé izom?”
(A címet IZOM.MOZI, ez értelmezi és meg is keveri kicsit.)

-VÉGE-
Kéri Géza középkorú, középszeru, kisvárosi középiskolai tanár. Eredetileg magyar-orosz szakos, de ebbéli minoségében néhány éve teljességgel szükségtelenné vált, ami egyáltalán nem tett jót egyébként sem túltengo önbizalmának. A fiúkollégiumban ugyan még jutott neki egy nevelotanári állás, mellette néhány magyaróra, de maga is tisztában volt vele, hogy ez csupán kegyelemkenyér. Felesége - Veronika - egy privatizált gyógyszertárban dolgozik, ami jól megy. Az asszony nem keres rosszul, s azt, hogy o a családfenntartó, napról-napra egyre eroteljesebben érezteti férjével.

Gézát az új tanév kezdete elott azzal fogadja az iskola igazgatója, hogy nem tudják tovább finanszírozni a kollégium fenntartását, magyarórát sem tud már adni, így sajnálattal elbocsátja. A férfi kétségbeesetten próbál munkát keresni. Amerikai típusú agymosáson átesve nagyon magabiztosnak tuno biztosítási ügynökké képzi át magát. Eloször barátai, majd volt tanítványai szüleinél próbál üzletet kötni, de egyik helyen sem arat sikert. Mindenki megalázó helyzetnek tartja, hogy egy levitézlett tanárembernek így adjon alamizsnát. Gézát néhány hónap után - hiába fogadkozik, hogy sikeres lesz - ordítva rúgja ki fonöke. A férfi frissen szerzett magabiztosságának maradékával talpal a kisvárosban munka után. A komuves azért nem veszi fel segédmunkásnak, mert túlképzett, másutt azért nem felel meg, mert már elmúlt 35 éves. Az ido telik, Géza munkanélküli segélyen él, az egyik cigit szívja a másik után. Az asszony nyúzza, hogy csináljon már valamit, de sehogyan sem megy. Az egyik veszekedés után Géza alaposan berúg, hazamegy, de a konyhában találja a vackát. Lefekszik, rágyújt, s arról álmodik, milyen jó is volt egy kiránduláson a családdal, tábortuz mellett. Aztán arra ébred, hogy ég a szoba. A lakás egy része tönkremegy, az asszony pedig rövid úton kirakja Géza szurét.

A teljesen összeomlott férfi néhány napig a hajléktalanok között teng-leng a közeli nagyvárosban, de azok is kimarják maguk közül az "értelmiségit". Gézának eszébe jut, hogy a hegyek között, abban a kis faluban, ahová a családdal rendszeresen kirándulni jártak, kihalófélben van, sok az üres ház. Hosszas könyörgés árán a polgármester jóindulatából beköltözhet egy még éppen lakható épületbe. Szép lassan otthonossá teszi, amit tud, segít az idos falubelieknek, akik lassanként befogadják. Géza magánórákat ad néhány gyereknek, abból tartja fenn magát. Elmúlik az osz, a tél, a tavasz: nyár elejére szép lesz a ház, a kert, s tanítói állással kecsegtetik a szomszéd faluban. Elhatározza, hogy felkeresi a feleségét, mert újra olyan emberként áll elé, akinek sikerült valamit teremtenie. Lekési a vonatot, csak az éjszaka közepére ér vissza a kisvárosba. Akkor már nem mer bezörgetni az asszonyhoz, inkább egy padon ülve álmodozik, s várja a reggelt. Három arra járó kapatos suhanc hajléktalannak nézi és zaklatni kezdi. Szó szót követ, a suhancok pálinkával öntik le a férfit és meggyújtják a ruháját. Így égnek el az álmai, az élete.
A film groteszk, tragikomikus hangnemben válaszol arra a kérdésre, hogy hova torkollhat egy ostoba tréfa.
Autó halad a kietlen országúton, a volánnál középkorú férfi. Feltűnően szép útszéli prostituált mellett fékez, megegyeznek az árban, " elkezdik". Az aktus befejezése előtt a férfi felébred álmából.
Reggel van, a még kába férfi az ágyban fekszik, ötven év körüli felesége munkába indul. Épp keres valamit a fiókban, közben semmiségekről beszélgetnek. A következő jelenetben a férfi elegánsan, frissen borotváltan ül egy székben és hallgatja a páciensét, merthogy a foglalkozása: pszichiáter / a továbbiakban: Pszichiáter /. A Pszichiáter egy ideig próbál uralkodni magán, majd kifakad: elege van belőle, ő igazán türelmes ember, de egy éve foglalkozik vele / a továbbiakban: Beteg /, és úgy érzi, a Beteg szórakozik vele, a problémái álproblémák, és rettegése az élve eltemetéstől is csak kitaláció. A Beteg távozik.
Egy év múlva: fiatal tizenéves szerelmespár áll az utca sarkán. A lány az a lány, akit az álom-jelenetben a Pszichiáter felvett a kocsijába. A fiú azt kérdi, miért nem mondhatja meg a lány a szüleinek, hogy nála alszik. A lány azt válaszolja, a szülei nagyon régimódiak, azt hiszik, ő egy "szüzike", ezért azt hazudta nekik, hogy az egyik barátnőjénél alszik. A lány utcájának a sarkán állnak. Azt beszélik meg, hogy a lány csak beszalad a lakásba a cuccáért, köszön a szüleinek és már jön is vissza. Ez így is történik. A lány hazamegy, belép az ajtón, köszön az anyukájának, majd odalép a Pszichiáterhez és megpuszilja: - Szia apa! - Ezután felkapja a csomagját, odaveti, hogy "Holnap jövök", és eltűnik.
Este van. A Pszichiáter és a felesége vacsoráznak. Nem beszélgetnek, a férj újságot olvas. Egyszer csak felnéz a feleségére. Elkezdi idegesíteni valami. A csámcsogás. A felesége csámcsogása. A pszichiáter merően nézi az asszonyt, de nem szól. Vége a vacsorának. A feleség tévét néz a hallban, az Élőhalottak éjszakája megy. Rengeteg zombi nyüzsög a képernyőn. Közben a Pszichiáter a hallból nyíló dolgozószobában a páciensei kezeléséről készített magnófelvételeket hallgatja, az aktákat rendezgeti. Ettől elálmosodik, rádől az asztalra és elszunnyad. Álomkép: kocsijával ismét a sivár országúton halad. Megáll a prostituált mellett. Csak amikor az kissé lehajol, hogy benézzen az ablakon, akkor látjuk, hogy az a saját felesége. A Pszichiáter biccent, az asszony beszáll a kocsijába. A Pszichiáter arcán alig titkolt undor, közeledést színlel, majd felkap egy kést és újra és újra belemártja a feleségébe.
Ekkor csörög a telefon. Az álomból ébredő Pszichiáter felveszi. A vonal végén a hörgő hangú Beteg emlékezteti a férfit, ki is ő, arra is, hogy annak idején félt az élve eltemetéstől. Közli, hogy ez bekövetkezett: tehát élve temették el. A Pszichiáter kikéri magának ezt a rossz viccet, és azonnal lecsapja a telefont. Nemsokára újra telefonálnak, megint a Beteg az, könyörögve kéri, ne tegye le, higgye el, igazat mond. Közli a temető helyét, ami egy közeli faluban van. A Pszichiáter belemegy a játékba, megkérdezi, honnan tudja, hol van eltemetve, mire a Beteg válaszol: az egész családnak, így neki is, bérelt sírhelye van. Jó, de hogy telefonál, kérdezi a Pszichiáter. Erre is megvan a válasz: mobiltelefonnal együtt temettette el magát. Ezen már tényleg felháborodik a Pszichiáter, és leteszi a telefont. Azért - biztos ami biztos - felhívja az adott temetőt. Egy pap veszi fel. A kérdésre, hogy nem temettek-e el pár napja egy XY nevű férfit, a válasz - a Pszichiáter legnagyobb megdöbbenésére - igen. A pap elmondása szerint ő maga búcsúztatta el. A Pszichiáter megbeszéli vele a találkozót a temetőnél, majd azonnal kocsiba ül, és elindul.
Flashback: egy korábbi beszélgetés elevenedik fel a Pszichiáter és a Beteg között kb. egy évvel azelőttről, amikor a Beteg még a Pszichiáter páciense volt. A klausztrofóbiájáról és a halálfélelméről beszél.
Jelen: macska rohan át az úttesten, a Pszichiáter félrerántja a kormányt, hatalmasat farol, de nem töri össze a kocsit. Miután ijedtéből feleszmél, észreveszi a temető rácsait. A kapuhoz rohan, ahol már várja a pap. A kezében egy ásó - csak ennyit talált. A Pszichiáter rohanna ásni, de a pap kételkedik, vajon szabad-e ilyet csinálni, nem kellene-e értesíteni a rendőrséget.
Flashback: újra egy emlék a kezelésről. A Beteg kényelmetlen kérdéseket tesz fel a Pszichiáternek, úgymint: önnek sosem voltak furcsa, természetellenes vágyai? A Pszichiáter kezdi kínosan érezni magát.
Jelen: megint a temetőben. A Pszichiáter azzal érvel, hogy mire a rendőrség kiérkezik, a beteg meghal. A továbbra is bizonytalan paptól elveszi az ásót, megfenyegeti, hogy leüti vele, ha nem áll mellé. A Beteg közben felhívja a Pszichiátert a mobilján, de már csak hörög, hogy nincs levegő, majd el is hallgat. Most már a pap is belátja, nincs vesztegetni való idő, gyorsan ásni kezd, a Pszichiáter közben a telefonba beszél a hallgató Beteghez.
Flashback: az utolsó visszaemlékezés a kezelésre. A Pszichiáter leplezetlenül tudomására hozza a Betegnek, hogy nem haladnak előre, mert a Beteg szerinte nem segít saját problémái megoldásában. A Pszichiáter utolsó esélyt ad a Betegnek: a következő kezelésen legyen együttműködő. Ha nem, vége a kezelésnek.
Jelen: az ásás befejeződik, a Pszichiáter fent a sír szélén, a pap lent a koporsónál. Felfeszíti a fedelet. Késő! - mondja - már meghalt. Erre a Pszichiáter is lemászik a koporsóhoz. Elhűlve tapasztalja, hogy ez a férfi nem a Beteg. Ez egy öregember. Ki szórakozik velünk, teszi fel a kérdést a pap. Ekkor a Pszichiáter mobiljából kárörvendő kacaj hallatszik, a Beteg az. Elmondja, ez a büntetés az egy évvel ezelőtt történt kirúgás miatt. Meggyőzi őket, hogy felesleges a rendőrséget értesíteni, úgysem tenne jót nekik. A Beteg utolsó mondata a két emberhez: - Zárják vissza a fedelet, temessék be a sírt, menjenek szépen haza, és aludjanak... már ha tudnak.
A két férfi elbúcsúzik. Az apatikussá vált Pszichiáter hazafelé tart kocsijával az országúton. Pirkad. Az út szélén ledér ruházatú nő baktat. A Pszichiáter elsuhan mellette, majd megáll, visszatolat. Messziről látjuk őket, nem halljuk, mit beszélnek. A nő nemsokára beszáll a kocsiba, elhajtanak...
Ez a film egy Tunéziában rekedt turistacsoportról szól. A csoport vezetője a fiatal Erika, akit a hazautazás előtti este titokban felkeres Bíbic úr, az utazási iroda alkalmazottja. A kissé esetlen, de a céget és Erika ügyvezető apját odaadó hűséggel szolgáló férfi feladata, hogy a lányt figyelmeztesse; az utazási iroda csődbe ment. Annyi pénz se maradt, hogy a csoportot hazautaztassák Budapestre. Éppen ezért Bíbicnek azonnal magával kell vinnie a lányt Rodoszra, ahol a tönkrement apa már vár rá, hogy közösen dekkoljanak, míg el nem ül a botrány. Erika azonban nem hajlandó a mit sem sejtő turistacsoportot magára hagyni. Inkább kifőz egy zseniális tervet.
A lány még aznap este üzletet köt egy szintén a csőd szélén álló, helybéli légifuvarozási céggel, majd másnap reggel felpakolják az egyik gépre a gyanútlan turistacsoportot. A viharvert kétmotoros még el se hagyja a repülőteret, amikor az elmaszkírozott Bíbic úr, arab terroristának kiadva magát, eltéríti a repülőt. A gép és a rémült turisták ezzel elkezdik különös utazásukat. A terrorista követeléseinek megfelelően országról országra, reptérről reptérre szállnak. Mindenhol ingyen üzemanyagot vesznek fel, miközben egyre közelebb kerülnek Budapesthez.
Azonban a hatóságokkal ügyefogyottan tárgyaló, amúgy is zavartan viselkedő Bíbicet figyelve, a turistacsoport egyes tagjaiban felmerül a gyanú, hogy valódi gépeltérítés áldozatai-e? Kérdőre vonják Erikát, akinek végül, mégiscsak el kell mondania az igazat. Innentől már a turisták is segítenek a szerencsétlen „arabnak” a gépeltérítésben.
A nemzetközi sajtó ezalatt felkapja a túszul ejtett magyarok story-ját, ami remek ingyen reklámot biztosít a légifuvarozási cégnek. Egyszóval minden megy, mint a karikacsapás, egészen addig, míg a frankfurti reptéren, kihasználva az éjszakai sötétséget, fegyveresek nem lepik el a gépet. Az első ijedelem után kiderül, hogy a helyzet még rosszabb, mint amire bárki is gondolt. Az álarcos férfiak ugyanis valódi arab terroristák, akik azért jöttek, hogy segítsenek magányos társuknak. Ennek azonban Bíbic úr örül a legkevésbé.
Autóraktár, éjjel. Az orbódéban szundikál egy öregember, a
kutyája kinn bóklászik, felvonyít, elhallgat. Attila és
Gábor hasalnak a kocsik között, figyelik az ort. Amikor
elalszik a fény az ablakban, odakúsznak a kerítéshez,
kibontják, kitolnak egy kocsit, benzint töltenek egy
kannából, elindítják, de lecsúsznak az árokba, kiugrálnak,
otthagyják a kocsit.

Attila nappal iskolába jár, az apja szigorúan számon kéri
ezt. Az iskolában alig fér a padba, osztálytársai két évvel
fiatalabbak. Földrajzórán egy kérdésre válaszolva
Csehszlovákiát mond, a tanárno idegesen sivít, hogy hiába
beszél, nincs Csehsz. nincs Szovjetunió, nincs NDK. Az
osztály röhög.

Attila egy játékteremben buvöli a flippergépet, nagy
közönség elott, o a sztár, magas pontszámokat ér el, ingyen
játszhat. Utána Gáborral egy koszos, lepusztult panelházba
mennek, egy lánnyal szerelmeskednek.

Másnap délután amint Attila játszik, a játékterembe új
gépet cipelnek. Késobb az új gép felol egy elektronikus
dallamsor hallatszik, Attila megdermed, a dallam elbuvöli.
Odamegy még néhányszor megszólal, ha magas pontszámot
vernek ki a gépen.

Keresi a dallamot, nem tudja eldúdolni. Az iskolában
magyarórán sikerül neki, de intot kap éneklésért. Otthon az
apja régi vágású melós, sörözik a tv elott. Attila
elslisszol mögötte, de az intoért az apja kérdore vonja.
Végül az apa meghatódik, hogy a fia szeret énekelni. Régi
operett slágereket, cigánydalokat énekel a kopott hangján.
Attila értetlenül néz. Aztán megkérdezi tole, ismeri-e ezt
a dallamot.

Az iskolában is érdeklodik, tanároktól, gyerekektol. Végül
az énektanárno mondja meg neki: Chopin e moll
zongoraversenye, a fiú felírja a füzetborítóra: Sopen.
Délután Gábor ráveszi, hogy egy házról lelopjanak egy
tányérantennát, elviszik egy nohöz, az megveszi.

Másnap bemegy a könyvtárba, elhárítja a segítséget, a
lemeztár katalógusában keresi az S betunél Chopint. Egyre
idegesebb, megint átverték, dühöngve csapja be a fiókot,
kirohan, haza, a ház szemétledobójába bújik el, ott sír,
fentrol csöpög rá a szennyes lé.

Egyik este Gábor mondja, hogy a lánynak kellene venni
valamit névnapjára. Egy részeg után erednek, elveszik a
pénztárcáját. Másik alkalommal egy irodába törnek be, az
ajtón lóg a páncélszekrény kulcsa, kinyitják, pénzt
találnak.

A rendorök elol már szokásból rejtoznek, Attila iskolába
jár, délután játéktermeznek, este alkalmanként
fosztogatnak. Attila egy motort lop, azzal kirámolnak egy
irodát, a számítógépet pakolják fel, de egy rendorautó
nyomukba ered, eldobják a zsákmányt, meglépnek a motorral.

Egy másik estén Attila szemlét tart, meglapul egy polgári
ház pincéjében.

Zongoraszót hall. Az ó dallamát. Felmegy, vezeti ót a
zongoraszó lefelé hulló pernyéje, egy ajtó mögött szól a
zongora. Becsönget, egy fiatal lány zongorázott,
megbeszélik, az udvaron a körfolyosóra kiad a lány egy
fejhallgatót, benn rákapcsolja a Bostoni Filharmonikusok
zenéjét, a zongoraversenyt. Hallgatja a zenét, lélekben
eloször szabadul fel, szárnyal, repül, szabadság, megcsapja
a katarzis, a boldogság szele.

Fél óra elteltén a ház lakói összegyulnek, ki akarják
dobni, o ragaszkodik a zenéhez. Lökdösik, verik, o
visszaüt, lelökdösik a lépcson, amíg rugdalják lefelé, szól
a zongoraverseny. Amint Rubinstein befejezi, taps harsan,
végig, amíg lefelé vonulnak a lépcson hallik az ütemes
vastaps, amíg ot lökdösik, verik, rúgják lefelé. Az utcán
is verik, egy rendorautó jön, a rendorök kiszabadítják a
lakók kezébol.. Beültetik az autóba. Ráismernek. Zúg a
vastaps.
A grinmoire, olyan szakrális, noétikus könyv volt a kora és a késői középkorban, amelynek a segítsége által, a különböző adeptusok (beavatottak) a démonokat, a szellemeket meg tudták idézni, és a gyarló emberi „hatalmuk alá tudták” bevonni őket. Maga a megidézés szakralitása, - démononként más és más volt, - de ez a „hagyományszerűség”, szigorúan követte a római katolikus egyház theurgiáját, és a naptári ünnepnapjait.
A cselekmény apropója, -hasonlatosan, mint Madách, Az ember tragédiája,- ennek az emberi -ördögi szimbiózisnak a mikéntjéről szólna; az „angyal - démon” által bemutatott út, sorslehetőség, és az emberi kívánság, reménység kapcsolatairól. E kapcsolat időtartalma egy naptári évet ölelne fel a filmben (skiccszerűen), szintén pontosan ragaszkodva, a katolikus ünnepnapok pontosságához.
A főhős, egy katolikus szerzetes, (reményeim szerint Kovács Lajos, a Woiczek főszereplője lenne) aki Vízkereszt (meglátogatás ünnepe) napjakor, a temploma padlózatán krisztusi pózban fekve imádkozik és könyörög az ő Urához, hogy hitét erősítse meg; illetve látogassa meg őt is valamilyen formában, mint tette annak idején a fia megszületésekor Betlehemben. (A külső felvételeket a bélapátfalvai cisztercita templom és kolostorában lennének felvéve, a belső felvételek pedig, a MAFILM fóti telepén megtalálható román -kori templomhajó belsejében) Ez az angyali meglátogatás meg is történik, csak e „felsőbb hatalom” személyében nem az angyali kar valamelyik tagját üdvözölheti, hanem éppenséggel Mephistót, a bukotatt. A pap ezt a „kis trükköt”nem veszi észre, egészen a film végéig;és ez miatt mindvégig hű marad az angyalnak az utasitásaihoz. (bizva abban, hogy az angyal által, az Istennek egyrészt céljai, tervei vannak vele, másrészt pedig „valamiféle meghitt kölcsönös bizalmat éreznek egymás irányába”)
A kialakuló dialógusuk adja meg a film, tulajdonképpeni cselekményét. Az angyal (Mephisto) felhívja a pap figyelmét arra a tényre, hogy valaha ő is ( az ember) angyal volt; csak ellentétben a bukottakkal (ördögökkel), ő nem kritizálta az Isteni tervet, hanem leakarta másolni azt. Mert az ember Isten akart lenni Isten nélkül, és embert akart teremteni Isten nélkül. Lényegében, az ember teremtette „ember”, -a Gólem, lett a bukása az ember-angyalnak (Adam Kadmon), ezért őt Isten nem letaszította a pokolba, hanem az életkorát leszűkítette cirka 100 évre, és kétfelé szakította a nemét. Egy férfira és egy nőre. E két nem harca az ember igazi büntetése, amit az inkarnáció és a reinkarnáció által csak egyre jobban elmélyít, elködösít, materializál az ember; és egyben egyre messzebbre kerülve ezáltal, a tökéletes nirvánától, az „Istentől”.
Ennek a folyamatnak a megállítására ajánlkozik fel tulajdonképpen az angyal (Mephisto), sőt, a visszaforgatásához! Az igazi bűnösnek megjelöli a női nemet; aki miatt (Éva) tart ott végeredményben az ember ahol tart. Az igazi bűn hordozója a nő. E bűnösége következtében, (mert megrontotta a férfit, illetve az általánosságban véve az embert) meg kell büntetni. E büntetés végrehajtása oldhatja fel általánosan az emberiség kollektiv bűnét, illetve a pap „eredendő bűnét.” Az angyal elmondása szerint, a pap csak akkor tud üdvözülni, ha kiirtja mind a lelkéből, mind a gondolatából, mind a szellemiségéből, s mind a testiségéből a nőt, -a bűn hordozóját. A reinkarnáció alatt az ember és igy a pap, egyre messzebb és messzebb került az eredendő tisztaságtól „Istentől”, és eközben, a különböző „testi megállóinál” a mindig „aktuális” nő csak szennyezte a morálját és a szellemiségét.
Ezt a folyamatot kell úgy megszüntetniük, hogy az angyal (Mephistho) hipnózist hajt végre a szerzetesen; és ezáltal a pap feltudja, illetve megtudja maga előtt idézni az aktuális testét, illetve az aktuális „romboló nőt” Ehhez a sikeres visszaúthoz, ahol is majd megint ember -angyal lehet az Isten jobbja mellett,- mindenképpen egyrészt szükséges lesz, a a Mephisto által kreált hipnózis sorozat láncolatára, amelynek a segítsége által, újra meg tudja majd élni azokat az előző életeket, amelyek során, a lelke szennyeződött. E újra megélt életek, azonban nem csak a tudatában fognak lejátszódni, hanem az ördög praktikái által majd a gyakorlatban is!
Másrészt pedig, egy könyvet kell megírnia, ahol is naptárszerűen, gótikus betűírással pontról pontra fel kell jegyezie a vele történteket az aktuális reinkarnativ állapotaiban; és ehhez ábrákat kell rajzolnia, a különböző útmutatások (csillagok állása, vérmérséklete stb.) alapján. Pontosabban egy grinmoirét kell megalkotnia, az ő vele megtörtént történéseivel!
A hipnózis, az utazás kezdetekor, - vizuálisasn a pap egy álomképe lesz majd-,a templom padlózata lassan megnyílik, és a szerzetes teste elkezd lefelé zuhanni. A zuhanása közben, (a kamera is zuhan, és forog) látja a kút falát is, amit fehérre meszelt, és sárral bekent emberi alakok alkotják, (kör alakú fémállvány statisztákkal) és ezeknek a kezei által kerül egyre lejjebb és lejjebb a pokolba. A pokolban (aggteleki cseppkőbarlang, tapolcai tavasbarlang, budapesti barlangok) Mephistho felkészíti a szerzetest az utazásaira, ellátja tanácsokkal; és elkezdődik a Nagy Könyv a grinmoire megirásának a kezdete!
Az első állomás a forradalmi Párizs, ahol a nép forrong VI.Lajos ellen, de nagyiparban dolgoznak még a „polgári intézmények”(a kuplerájok, az illatszergyártók, a színházak, a divatszakma stb.) A felvételeket egyrészt lehet Budapest külső klasszicista részein felvenni, másrészt a fóti filmgyár Párizs díszletei között. A reinkarnáció folyamatai alatt, a szerzetes személyisége éppenséggel nem tisztulni fog, hanem az elméje jobban el fog majd borulni, - köszönhetően az ördöggel való filozófiai diskurzusai miatt. Amikor is Párizs utcáin bóklászik elborulni látszó elmével őrülten keresi Cynthiát, a polgárnőt, aki mellesleg kurtizán.. A szerzetes ebben a reinkarnációjában forradalmár, de két ütközet között, mindig keresi kurtizánjának a „szivélyességét”. Féltékenysége, a többi partnerére oly annyira megnő, hogy majd nadrágszijjal megfojtja a kurtizánt; majd pedig felgyújtja az egész kuplerájt, s vele együtt Párizst.
A következő állomás a reneszánsz kori Velence, ahol pont karnevál van. Az utakon, vizeken maszkban és álarcban rohangáló emberek vannak, akik ijjesztő maszkjaikkal eleve egy nagyon kellemes pasztel képet adna a filmnek. A szerzetes itt diák, tanuló; aki mint a humanizmus éltetője, és hangja, bőszen eljár az Universitásának az előadásaira, lelkesen hallgatva a campus - béli előadásokat. Főleg az egyik kedves tanárához, akit mesternek tekint, s valamiféle humanista elemekből összegyúrt polihisztornak vélhetünk. E tanár meghivja a diákot (a szerzetest) egy halottnak a boncolására, a Velence melletti Holtak Szigetére, szigorúan tudományos célokból. Itt a szigeten kiderülne, hogy ez a tanár, titkon egy nő, aki férfinak álcázta magát évtizedeken keresztűl, hogy a tudomány oltárához kerülhessen. Mikor ez kiderül, plusz a korra megfelelő filozófiai diskurzus, akkor megöli a tanárt. Vizbefojtja. (A Velence jeleneteket, mindenképpen kint kellene forgatni Olaszországban)
Természetesen ezt a cselekedetét is feljegyzi a könyvébe, a grinmoiréjába, aminek a lapjai már eléggé sötétek (minnél több bűn van beleirva a könyvbe, annál feketébb lesz).
A harmadik reinkarnativ állomás az ókori Athén, ahol mint jó Oidepusz, szerelmes az anyjába, s már rég megölte az apját (a filmben csak jelzésértékű az apa gyilkosság). Athénban a szerzetes földműves, szőllő és bortermelő . Szerelme addig fokozódik az anyja irányába, mig őt is megöli, ellássa a földjében.
A negyedik állomás Betlehem (első változat). Szűz Mária épp ekkor került áldott állapotba, s a szerzetes reinkarnációja itt Szent József lesz. Aki mint nemző, szintén apja a leendő Krisztusnak, de mivelhogy „emberi”; „nővel érintkezett”, igy mindenképp mocskos, nem tiszta, nem „istenien tiszta”. Itt az asszony gyilkosság mindenképpen csak szimbolikus lenne, maga a nemzés által.
(második változat)Krisztus a keresztfával „halad” a Golgota hegyére.A keresztrefeszitésére készül. A jeruzsálemi nép tombol, őrjöng. A szerzetes római légionárius . Longrinus.ő lesz majd az a légiós, aki a keresztre feszitett oldalába szúrja a dárdát. Itt a filmben, ennek a következtében hallna meg Krisztus.A felvételek szintén Fóton, illetve különböző klasszicista helyeken lennének felvéve.
Mikor „megölte” Krisztust, megjelenik Mephistho , aki feltárja a valódi énét; s a nagy nevetgetései közepette bejelenti, hogy a „megtisztulás” abszolúte nem járt sikerrel.Sőt ő mint ember, abszolúte a Nagy Könyvbe, a grindmoireba lett örökre zárva. ő is démon lett.
A szerzetes feldühödik, s mint már ember -démon, harcra kell az ördöggel, Mephisthóval. Legyőzi. Hasonlatosan, mint a Madách , „az ember küzdj és bizzva bizzál” -nál, itt más értékű lesz a kauzális helye az ember -démonnak. Megölte az „Istent”, megölte „az ördögöt”, a két bábjátékos halott, igy a báb (maga az ember) is szintén halott. Vagy éppen most lett szabad?
Bűnügyi történet a kilencvenes évek Magyarországán. Pontosabban karácsony előtt.
Szereplők:
Morgan Anita, - egy diplomata elfeledett lánya, aki segédszerkesztő a holland-magyar Kramer könyvkiadó cégnél.
Naimann Péter, - Anita lojális főnöke.
Koltai Lívia, - a Kramer ügyvezető igazgatója.
Szabados Marcell, - Anita mostohatestvére, kicsit szabados életformát élő információforrás. Mindent tud mindenkiről, csak a saját életével kapcsolatosan nem tud olykor zöldágra vergödni.
Werbőczy Richárd "Rikki", - Anita régi "meleg" ismerőse, aki sok kérdésre adhatna választ, ha nem titokzatoskodna annyit. Egyébként Reischmann el nem ismert fia, aki ebből igencsak sok hasznot igyekszik húzni a férfi halála révén.
Rohmer-Tóth Dénes, - Rikki barátja, egyben az a férfi, aki miatt Anita meginog a mostani kapcsolatában.
Réthy Márk, - Anita barátja, egyben ő vezeti a nyomozást a büntényben, amelybe Anita, sajnos éppen Rikki miatt keveredett bele egy kicsit mélyebben.
Bartha Gitta, - a konkurrens könyvkiadó feje.
Dr. Reischmann Sándor, - Anita új írója, aki a lány miatt, és Rikki nyomására hagyta el Gitta cégét a Kramerért. Egyébként az első áldozat.
Sólyom Veronika, - Reischmann titkárnője és testőre.
Dormai Gordon, - Reischmann ügynöke, Péter és Anita volt tanárja, a második áldozat.
Kocsis Stefán, - Reischmann osztrák nevelt fia, Gitta jobbkeze a könyvkiadónál.
Falusi Patrik, - Márk haverja, egyben Marcell új ismerőse, akiről nem lehet tudni, hogy valódi érzelmektől indittatva ismerkedett meg Marcellal, vagy pedig a háttérben a gyilkosságok húzódnak meg.
Baktay Gábor, - a Kramer sikerszerzője, akinek egy-egy megjegyzése nagyon sokat jelent Anitának.

Tartalom: Morgan Anita segédszerkesztő egy könyvkiadóban, és olykor határozottan, olykor segítséget kapva lavirozik előre a munkájában és a magánéletében is. Nagy lehetőséget jelent a számára, amikor Reischmann Sándor a híres magyar thrillerszerző otthagyja a kiadóját személyes okokra hivatkozva és a Kramernél jelentkezik, sőt! Személy szerint Anitát kéri fel legújabb kéziratának szerkesztésére.
A kérés sokakat megdöbbent, hiszen a lány eddig csak a könyveiből ismerte a szerzőt és sohasem találkozott vele személyesen. Azután Anita az első találkozáskor csak a kézirat felét kapja meg a szerzőtől, akit nem sokkal később brutális meggyilkolnak, éppen a regényében leírtakhoz roppant hasonlóan. Mivel nincs meg a kézirat második fele és egyben befejezése, különös harc indul meg a néhány klikk között a regény befejezéséért. A konkurrens cég, a rendőrség, illetve valakik, akik nem akarják, hogy a regény - a tartalma miatt - piacra kerüljön.
Egy sor kérdésre, amelyekre Anita is roppantul kíváncsi, választ adhatna Dormai, de hamarosan ő is meghal, szintén a regényben leírtak szerint. Holott rajta és Anitán kívül más eddig nem olvasta!
Anitát sokkolja a hír, hogy Márk, lassan már négy hónapja tartó szerelme vezeti a nyomozást, valamint az, hogy lassan már nincs egészen tisztában azzal, hogy barátja mennyire tartja fontosnak őt vagy inkább az ügyet. Nem jelent mentsvárat a számára az, hogy újra találkozik Dénessel, akivel a nyáron plátói érzéseket tápláltak egymás iránt. Azután Rikki felbukkanása, aki sokkal közelebb áll Déneshez, mint bárki máshoz ebben az ügyben és aki fél évig abban az elmegyógyintézetben vendégeskedett, ahol egyébként Reischmann is dolgozott, és amely elmegyógyintézet és ápoltjai jelentékeny szerepet töltenek be Reischmann regényében, olyanannyira, hogy a főhősnő mindenki ismeri! A lány testvére pedig nem más, mint Falusi Patrik aki gyendég érzelmekkel igyekszik Marcell közelébe kerülni, akit teljesen elhavaz, nemcsak a decemberi hó, de a karácsony előtti munkaláz és a bevásárlás. Hab a tortán, hogy Rikki, az apja elleni bosszúként tette tönkre Stefánnal Reischmann szerződését és irányította a férfit a Kramerhez és régi kedves ismerőséhez, Anitához. Mindezt merő jószívűségből, természetesen.
Több érdekes körülmény után Anita és Marcell szembesül a ténnyel: Patrik érzelmei Marcell iránt, inkább a regény megszerzésére tett akciók sorozata, mint egy több éves barátság lehetősége, hogy Rikkinél van a regény befejezése, és Reischmann a betegei kartonjait is felhasználta a regényeihez. Ergo, valószínű, hogy egyik volt betege a gyilkos, vagy valaki, aki a beteg miatt akar bosszút állni.
A kör egyre szükül és Anita kénytelen rádöbbenni, hogy egy komoly összeesküvésbe pottyant bele, amelyet talán Márk és Patrik rendez, de lehet, hogy Rikki, vagy valaki más? És ráadásul közeleg a karácsony, és még csak bevásárlási listát sem készített - és hirtelenjében nem is tudja, hogy szakítson Márkkal és vegye fel Dénest, vagy vegye komolyan azt az érzését, hogy lehet, hogy Rikki és Dénes között tényleg van valami? Ráadásul főnöke, Lívia és Péter egy sor új szerzővel akarja kezdeni az új évet, többek között Baktay Gáborral, aki személyesen is ismerte a Reischmann-regény szereplőit, és egy-két megjegyzése azután egészen másmilyen megvilágításba helyezi a bűntényt, illetve Bartha Gitta és Kocsis Stefán szerepét. Egyszóval a gyilkosságsorozat ellenére a magyar könyvkiadás élete folyna a saját medrében, karácsonyi könyvvásár és -hét, év végi záróbulik, kiadó bankettek, és a háttérben pénz és nagyon sok pénz, de az ezekhez tartozó a szabályokat Gitta és Lívia szeretné írni.
Hogy ki a gyilkos? Ez még mindig rejtély Anita számára, de a regény elolvasása, amelynek utolsó oldala sajnos nem jelentett megoldást az ügyben, ráébreszti, hogy veszélyben van. ő és Marcell is.
A magánélete is kész csőd, a néhány héttel ezelőtti állapotokhoz képest. Nem tud egyébként Márk - aki védelmet jelentene a számára, és Dénes között választani, aki viszont bármit megtenne annak érdekében, hogy boldogok legyenek, csak ne lenne a gyilkosságsorozat, valamint Rikki, akinek sajnos igencsak komoly befolyása van szinte mindenre.
A végjátszma Patrik otthonában érkezik el Anita és Marcell számára, ahol szembesülnek a gyilkossal és a ténnyel, hogy éppen Márk és Patrik kezében van minden túlélési sanszuk.
Persze minden szépen és jól végzödik. A Kramer megkapja Reischmann posztumosz regényét, közeleg a szeretett ünnepe és Anita magánélete is rendezödni látszódik, ha Rikki, a minden lében kanál is ezt akarja.
-nyári filmetűd-
(irodalmi forgatókönyv)

1. Szabadstrand a dunai holtágon. Cikola sziget. Hőség. Koradélután. Vibrál a levegő. Püffedt, vörös testek a napon. Gyerekek rohangálnak. A strandélet hangjai, mintha víz alól jönnének, tompa morajként. A szöveget nem érteni.

2. Apa, anya két gyerek leterített pokrócon. Az anya napolajjal keni magát. A nagyobbik gyerek, a merészebb, nyolc év körüli kisfiú, berohan a vízbe.

3. A stand mögötti kocsmából nézve látszik a part. A vízen vasladik áll, hórihorgas evezőse - tizenhét éves, csupa csont kamasz - megfeszülve dolgozik az evezővel.

4. A ladikot műanyagkötél tartja. Két helyen is ki van kötve, valószínűleg horgonyon áll. Labda repül a ladik mellé. A nyolc év körüli kisfiú úszik a labda felé. Nevet. - Diló! Nem látod, hogy ki vagy kötve?

5. A hórihorgas evezős (Ló) az egyik színes madzaghoz mászik, kihúzza a vízből. A madzag végén tégla lóg. Ló újra evezni kezd. Szívhangjai szólnak. A ladik forog, de nem mozdul előre.

6.A napozók közül feláll egy ötven körüli férfi, a ladik felé kiált. Mutatja is, amit mond. - Elöl is van még madzag!

7. A strandolók közül többen odafigyelnek.

8. Ló észreveszi, és felhúzza a másik kötelet is. Azon is tégla lóg. Vigyorogva kezd újra evezni. A ladik nekilódul.

9. Zene. Mintha víz alól szólna az is. Halad a ladik. Ló szíve kalapál. Övé a világ. Hajóskapitány az Amazonason. Végigtekint birodalmán. Az égen alakzatban haladó harci repülők szállnak. A parton biciklis postásnő halad a ladik útjával párhuzamosan. - újság! - kiabál. - Újság.

10. Ló nézi az időnként felbukkanó, máskor egy-egy épület mögött eltűnő biciklis asszonyt. Az eltűnik egy nyaraló mögött, nem bukkan fel újra.

11. A nyaraló belsejében pokróccal betakart öregember ül egy fotelben a nyitott ablak előtt. Nehezen lélegzik. Idős asszony lép mellé, képeslapot mutat neki. - A gyerekek küldték. - Az öregember nem válaszol. Az ablakon át látszik a folyó. Ló ladikja halad a vízen.

12. Ahogy a ladik siklik a holtágon, Ló szemszögéből kiúszik a nyaraló, építkezés tűnik fel. A munkások betonpartfalat építenek. Az építkezés nagy zajjal jár. Légkalapács töri a régi járdát, betonkeverő forog… Az egyik építőmunkás, kezében sörösüveggel, a szomszéd kerítés felé kiált. - Ne velünk tessék kérem…!

13. Ló nevetve int az evezővel az építők felé. Az építőmunkás odakiált neki. - Mér nem jössz, dolgozni?

14. Az építkezéssel szomszédos telek tulajdonosa ellép a kerítés mellől. Selyem házikabátot visel. - Anyátokat, rohadtak… - morogja félhangosan. Bemegy a házba, hangfalakkal bukkan elő, leteszi őket a fűbe, és visszamegy.

15. A folyó túloldaláról látszik a víz, Ló ladikja, a part az építőkkel és a szomszédos házzal együtt. Hangos zene csap le a tájra: Monteverdi madrigál.

16. Ló átpillant a túlsó partra, innen látjuk őt. Itt is nyaralók sorakoznak a nadrágszíjparcellákon. Az egyik kapu elé piros Lada érkezik. Az autó két utasa kiszáll. A sofőr harmincas, piperkőc pofa, kísérője tömzsi, tizenéves srác. A piperkőc kaput nyit. A tömzsi a kocsi csomagtartójából híradástechnikai holmikat szed elő, hordja a garázsba.

17. A biciklis postásnő megkerülte a holtágat, azon a parton bukkan fel, ahol a Ladások pakolnak. Itt kínálja portékáit, éppen egy szépen épített, tágas nyaraló kerítése előtt kerekezik. - Újság! Újság!

18. A kerítésen belül gutaütéses pacákok napoznak német rendszámú gépkocsik között. Sörrel kínálják egymást. - Bier? Ja! - Észreveszik a kerekező újságárusnőt, ráköszönnek. - Guten tag, kollegin! - A nő visszaint nekik, teker tovább.

19. Ló tovább evezve egy nádassal szegélyezett partszakasz elé ér. Negyvenes asszony horgászik a parton, két gyerek játszik mellette a magasban imbolygó papírsárkánnyal. Az asszony nem figyel rájuk, etető anyagot dob a vízbe, Ló ladikja elé. Megérkezik a postásnő, letámasztja a kerékpárját, leül a partra. Leveszi a papucsát, lábát a vízbe lógatja. - Éhes vagyok! - szólal meg a horgászó nő egyik gyereke, négy éves kislány. - Kibírod még! - veti oda az asszony. - A sárkány is éhes! - mondja a kislány. A horgászó nő egy közeledő férfi felé biccent. - Szólj apádnak, hogy főzzön valamit! - Anyádnak mondd! - A férfi kézenfogja a két gyereket, és elviszi őket a partról. A sárkány madzagja elszakad. Az elszabadult papírsárkány száll a magasban forgolódó széllel, fölötte újra feltűnnek a harci repülők. - Harap? - kérdi a postásnő. - Csak iszik - feleli a horgász. - Jó is az! - sóhajt az újságos nő. - Egy hideg sör… Ebben a melegben. Kislányom egész nap tanul. - Masszírozza fáradt csülkeit. - Újságot meg nem vesz senki.

20. Ló a holtág legtávolabbi karéjánál forgolódik a vízen. A parti fák közt vele egykorú, feltűnően vékony lány gubbaszt egy kempingasztalnál, előtte könyvek, füzetek… - Lejössz este? - kiált a lánynak Ló. - A Diszkóba? Eszti? - A füzeteken szitakötő pár. A lány nászukat nézi.

21. Viharvert, nyitott Citroen közeledik a part fölötti úton. Benne három, húsz év körüli fiú, horgászbotokkal. Mindhárman napszemüveget viselnek. Alig férnek a kocsiban felhalmozott cucctól. Kurjongatnak, dudálnak. Az autórádióból csak a dübörgő basszus hallani.

22. A vízen békalencsék, vizivirágok. A ladik nesztelenül suhan közéjük. A ladik megáll a parton egy ház előtt. Ló kiszáll, kezében egy húsdarálóval.

23. Emmike - harmincegynéhány éves, gömbölyded asszony, kötényben, szoknya nélkül pillant ki a szalagok közül a nyárikonyha ajtaján. - Mi a fenének? Gerzson mondta, hogy hozzam át - feleli a fiú. Az asszony eltűnik az ajtóban, alighanem főz valamit. Ló tanácstalanul téblábol. Kavicsot vesz föl, a tyúkokat dobálja. Süt a nap.

24. - Azt is mondta, kapok egy sört! - kiált Ló a nyárikonyha felé. Semmi válasz. - Hideget! - kiáltja Ló. - Tuborgot. Vagy Kőbányait. - Ez nem kocsma. - feleli odabentről a nő. - Na jó - pillant ki később. - Egy fröccsöt kaphatsz. Gyere be! - Ló körülpillant. Sehol egy lélek. Belép a nyárikonyhába.

25. Emmike főz. Nem fordul hátra. Ló nézi. - A fridzsiderben - mondja az asszony. Ló a hűtőhöz lép, kinyitja. Leguggol elé. A hűtő üres, csak egy szódásszifon és egy borosüveg van benne. Az üveg alján lötyög némi ital. Ló a nőre pillant. - Csak ez van - mutatja. Emmike a fiú felé fordul. - Akkor igazán nem tudom, mit akarsz. - Ló elvörösödik. Az asszony leteszi a fakanalat, ellép a gáztűzhelytől a követ borító hagymaszemétben, gombolni kezdi a blúzát a kötény alatt. Előbukkannak napfoltos mellei. A fiú nagynehezen megszólal. - A Gerzson mondta, hogy jöjjek… - szabadkozik, fülig vörösen. - Nesze! - mondja az asszony. - Szívd!

26. A piperkőc szerel a garázsban. Lecsavarozza az autórádiók előlapját, cserebeléli őket. A medveforma kamasz a levegő bokszolja. - Szakma - mondja a piperkőc. - Semmire nem viszed egy jó szakma nélkül…

27. A parton tanuló lány összepakolja a könyveit, összecsukja a kempingasztalt, a fák közt megbúvó kisház felé indul. A ház falának támasztva áll az újságos bicikli.

28. Az idős házaspár szobájában a napfény csíkja odébb vándorol a tapétán. Esteledik. Az öregasszony kiskanállal eteti a férjét. - Csak még egy falatot. A gyerekek kedvéért… Ha nem eszel rendesen, megírom nekik…

29. A strandon zár a vizibiciklis. Egyenként kihúzza a vízből a dögnehéz járműveket a part mellett úszó, lécekből tákolt pontonra. Ló tűnik föl mögötte a parton. - Kösz a sört - mondja.

30. A holtág túlpartján a piperkőc és a medveforma kamasz kijönnek a garázsból. A férfi bezárja a garázs ajtaját. Pénzt ad a kölyöknek. Az zavartan pillog körül. - Ötezret tetszett mondani… - Ezért nem - feleli a másik. - Majd ha cédéset hozol. A magnók szart sem érnek. Na, csaó, kisapám! - Kituszkolja a másikat a kertkapun, beül a Zsiguliba, elhajt.

31. Medve átpillant a túlsó partra, ahol Ló segít a vizibicikliseknek kihúzni az utolsó járművet a vízből. A strand már kiürült. Medve nagyot füttyent. Ló felkapja a fejét, integet. - Este! - üvölt át neki Medve. - a diszkóban!

32. Fütyörészve indul a parton. Elhalad a németek háza mellett. Lassít.
Nézi a parkoló kocsikat. A Mercedes ajtaja nyitva van, a kocsiból rockzene szól. A németek söröznek.

33. A Citroen egy bodega elvadult kertjében áll. A három feltűnően fehér bőrű srác - még mindig napszemüveget viselnek - egy fa stégre hurcolkodik. A stég hosszan benyúlik a víz fölé. Tele van cuccal. Horgászfelszerelés, táskarádió, hűtőszekrény, pokrócok, könyvek, lámpák… Alig férnek a felhalmozott holmitól. - Az ágyat miért nem hozzuk ki? - kérdi az egyik. - Mert nincs - nevet a másik, alighanem a bodega gazdája.

34. Ló pontonról figyeli őket. - Pestiek vagytok, mi? - kérdi a harmadik, húsz év körüli fiút, aki kajával megrakott szatyrokat cipel a stég felé. - Ja. pestiek. - Nincs is hal ebben a vízben! - mondja Ló. - Majd lesz - feleli a pesti fiú.

35. Alkonyodik. Az építőmunkások pakolnak. A szomszéd visszaviszi a fűre kitett hangfalakat. A németek hosszú, gazdagon terített asztalnál vacsoráznak egy szőlőlugasban. A vizibiciklikölcsönző két pofára zabál a viaszosvászonnal terített konyhaasztalnál. Emmike nézi. A horgásznő két gyereke a tévé előtt eszik. - Sós - fintorog a kisebb. Apa nem is tud főzni. - Anyádnak mondd - feleli az apjuk.

36. A papírsárkány úszik a holtág közepén. Félig már elmerült.

37. A horgásznő még mindig kint ül a parton, egy viharlámpa mellett. A lámpa körül bogarak keringenek. Körben a holtág körül itt is ott is fénylő pontok: horgászlámpák pislognak. A három pesti fiú stége fényárban úszik, mint egy kirándulóhajó. Színes karácsonyfaizzók szegélyezik a stéget. A fiúk is horgásznak - napszemüvegben, mint három jókedvű marslakó.

38. A postásasszony visszeres lábát kenegeti egy vaságyon. Mellette az érintetlen újság-köteg. A szobában fiatal, nyúlánk lány öltözködik. őt láttuk a kempingasztalnál tanulni. - Hová készülsz? - A lány nem felel, száját festi. - Megmondtam, hogy sehova nem mész. - A lány körömcipőbe bújik. - Nem azért dolgozom rád… - Becsukódik az ajtó, a körömcipős lábak már az esti harmattól lucskos, sötét füvön botorkálnak.

39. Ló és Medve a lampionokkal díszített kocsma-diszkóban támasztják a falat. A lemezlovas - a piperkőc zsigulitulaj - lemezek közt válogat a pultnál, fülén fejhallgató. Rajtuk kívül senki nincs a diszkóban. - Mi volt ma? - kérdi Medve. - Szombat - feleli Ló. Feldübörög a zene, végighullámzik a parton.

40. A partépítés szomszédságában lakó férfi kirobog a házból, a távoli diszkó felé rázza öklét. - Az anyátok keserves…! - Újra kihozza a hangfalakat. Monteverdi versenyt üvölt a diszkó-zenével.

41. Az idős házaspár a nyitott ablakban. Az asszony becsukja az ablakot, megigazítja a pokrócot a férjén. A férfi mozdulatlan, szeme felakadva. Nem lélegzik.

42. A német részegen énekelnek a szőlőlugasban. Ló és Medve az udvaron parkoló kocsik közt matatnak. A Mercedes ajtaja kinyílik. Ló és Medve bemásznak a kocsiba. Ló a vezetőülésbe ül, forgatja a kormányt, mintha vezetne. A másik a CDs rádióval szöszmötöl, bicskával próbálja kiszerelni.

43. A pesti fiúk valami táblajátékot játszanak a stégen - még mindig rajtuk a napszemüveg.

44. A nylonruhás, körömcipős lány egyedül táncol az üres diszkóban. Hajlong, vonaglik. A piperkőc discjockey kedvtelve bámulja. A Mercedes fékez a diszkó előtt. Ló ül a volánnál. Medve kinyitja a kocsi ajtaját. - Jössz? - kérdezi. A lány feléjük pillanat, megrázza a fejét, lehunyt szemmel táncol egyedül tovább. A Mercedes elpörköl a képből.

45. A felhők mögül előbújik a hold. Repülők árnyai húznak el előtte.

46. Éjszaka van. Sötét a part. Robbanás hangja reszketteti meg a levegőt. A távoli gát fölött tűzfény. Ég a felfordult Mercedes. Medve véresen, négykézláb a fűben. - Baszd meg! - nyöszörög. - Baszd meg…!

47. A három pesti fiú meztelenül úszik a holtág közepén. Csapkodnak, fröcskölnek, napszemüvegben. - Van itt hal! - mondja az egyik.

48. A kamera lassan a víz alá merül.

49. Aranyhalak közt úszik a vékony lány, nyitott szemmel forgolódik a víz alatt. Medúzák lebegnek. Polip tekereg. Tengeri növények szirmai nyílnak, csukódnak. A lány levegője elfogy, felmerül.

50. A holtág tükrén táncol a nap. Ló evez a kikötött ladikban, a strand előtt.
Hogy lesz egy átlagemberből átlagfeletti szigetlakó? Erre keresi a választ a film, melynek 'alaphangját' az ember- mindennemű etnikai, vallási, bio-földrajzi megkötés nélküli - belső sorvadása adja. A tünetegyüttes, mint a fokozódó lelki-testi-erkölcsi izoláció, problémakörének aprólékos feltárását felvállaló mű egy normál életút bemutatásán keresztül kísérli meg a "pszichológus-nézőnek" igazolni önön jelentését. Szigetlakó, a világ zajától távol élő(?) lélek, aki a magány társadalmában keres kiutat, ám álarcot viselve antagonisztikus módon a közösségben ÉLÉS művészetére kárhoztatott. Ebben a másvilágban tűnik fel a humán lét nélkülözhetetlen elemét képező szerelem, akár egy képzeletbeli vitorlás. A csalódást hozó ébredés azonban újfent (mint az élet tengerén hajózva már annyiszor) partra veti kiábrándult főhősünket oda, hova mindig is akarva-akaratlanul, de visszatér A SZIGETRE. Ott, hol nem rabként s nem szolgaként él, hanem, mint egyszerű szigetlakó tengeti napjait -illúziók nélkül, tisztában a körülötte zajló rideg valósággal, nem bízva többé az igaztalan szóban. Csak vár és remél. Várja a lelki üdvösség hajóját, vele az örök szerelmet és boldogságot, egyúttal reméli a HOLNAPot, mely ki tudja, eljön-e számára?

A történet a hetvenes évek elején indul…
…egy átlagos vidéki középosztálybeli csonkacsalád egyetlen gyermekének karriertörténetét mutatja be buktatókon, sikerélményeken, különféle élettereken keresztül. Az egyes, életből kiragadott epizódok kortávolsága két-hároméves időterminus, melyben az örök, már- már kényszerű bizonyítási vágy, megszállottság és szeretetéhség munkál szüntelen. Kezdve az otthonról hozott 'jóság' és 'szeress, hogy szerethessenek' alaptermészetből fakadó konfliktushelyzetek egész sorát, melyek végigvonulnak s visszaköszönnek minden szituációban. Mint például a vallásos neveltetésből adódó, nyolcvanas években éppenséggel nem díjazott felfogás az általános iskolai tanulmányok során; a szegény-gazdagság elemei a kamaszkorban s az ebből táplálkozó kisebbségi érzetek; a katonaság, mint az élet egyik edzőterme a maga borzalmaival együtt; majd a felsőfokú tanulmányok sorsdöntő "percei". Az első munkahely, mely tulajdonképpen kényszerpálya, viszont kiváló lecke a közösségi élet valódi megértésére; kihívások, mélyvíz, az első apró sikerek, majd egy kiugró, ismertséget jelentő küldetés teljesítésével a pálya íve felfelé kanyarodik. Közben a szokásos ármány és szerelem dúl. Ezt követve másfél boldog év, majd egy szempillantás alatt minden összeomlik. A végeredmény: munkanélküliség, depresszió, elhagyatottság, kitaszítottság, barátoknak hitt emberek fordulnak el, míg végül aztán 'a soha nem adom fel' filozófia meghozza gyümölcsét: szakmai téren révbe ér. A gödörből hirtelen a csillagos ég lesz a határ, addigra (harmincéves) viszont túléli, de nem adja fel korábbi önmagát, csömörrel és közönnyel teli kettős személyiség bontakozik ki: kívül felnőtt-belül még mindig az emberekben hinni akaró gyermeki őszinte tudat, szeretetet kínál - ő maga szeretetre éhes, szabadságvágy hajtja- de kötődik a nagy ő-höz, lelkek orvosa- ám maga is lelki beteg, társas lény- mégis egyedül van.
Tömött villamos, keveredő végtagok, szatyros nénik, csúnya nézések; mindenki kifelé tekintget, menekülési útvonalat keresgélve...
Megálló - le és felszállás, kevesebben lesznek.
Feltűnik Öregnéne, helyet keres, kiszemeli áldozatát; tekintetváltás.
Egyszer csak a képbe libeg (lassított felvétel) a Nő (szőke, magas... stb.); mosoly a Pasira, ő kinek adja át a helyet? Óh, jaj, feláll, harc (gyorsított felvétel), a két nő átverekszi magát az embereken ( egymás ruhájába kapaszkodnak...).
Az Öregnéne leül, ifjú Nő belerúg a lábába...
Feszült csend, elkapott (rajtakapott) pillantások, megszólal egy mobil…majd CSATT, ütközés, emberek egymásra esnek, kiabálás, káosz.
A két villamosvezető egymással szemben ki-ki a saját fülkéjében anyázik, ordít, majd a miénk bemondja, hogy nem lehet kinyitni az ajtókat, kiabálás, káosz, gyors ráközelítés a hiányzó ablakkitörőkre...
Mobilosok veszettül telefonálnak...
(idő kihagy)
Sötétedés, kókadt emberek, javaslat az összefogásra, ok, kinek milyen kajája van...stb.
(idő kihagy)
Öreg nénik "törzsi szövetsége", Öregnéne fejdísszel, marcona arcok, elvadult táj, dudva, muhar, rambó-mamik.
Tanácskozás, egy kisgyereket kitolnak az ablakon, hogy segítségért menjen.
Gyerek elindul, nem tudja hol van, hatalmas tömeg, persze a villamosról senki sem vesz tudomást. A gyerkőc igyekszik gyorsan kijutni, azt képzeli, hogy az űrben van egy ismeretlen bolygón, és elmenekült az űrhajót körülvevő űrrobotok markából, -színpadiasan- USA zászló, gyerkőc haját borzolja a szél , háttérben az űrsikló(villamos), monumentalitás….
Tovább menekül az űrrobotok elől, távolból figyeli űrsiklója sorsát (a sikló körül még űrrobotok).
Mészárlás a siklón, sebesültek, Öregnéne holtan összerogy, fejdísze lehull a porba (közeli).
Gyerkőc megijed, elszalad messzire, elfárad, leül, jó lenne otthon; sír, éjszaka van, Hold...
Rövid szoknyás magastalpú, "hölgy" érkezik(a magas szőke a villamosról) , kiemelt dekoltázs ,szájában rágó, faggatja a gyereket, hogy miért sír, gyerek beszél.
Csúnya arcú bácsi érkezik, kiabál a nővel, nő elriszál, gyerek szalad, nekirohan egy tűzoltónak, véletlenül pont egy villamos-megálló látszik a háttérben.
Megállnak a tűzoltó segíteni próbál, háttérben a Pasi (villamosból) felmászik egy villanyoszlopra (kamera szép lassan rááll, közelít) , fentről pedig lezuhan a Pasas...
Lent felkel leporolja a nadrágját, sóhajt; gyerek, tűzoltó sehol. A néhány kósza arra tévedő mit sem törődve vele megy tovább. Emberünk nem érti, ő lezuhant, most itt áll, és ez nem érdekel senkit -tanácstalan-.
Leül az oszlop tövébe, gondolkodik, az emberek elsuhannak mellette. Hajnalodik, ő tanácstalanul gubbaszt.
Öregnéne (aki előbb holtan összerogyott) érkezik a megállóba, Pasas nézi, majd a betont bámulja, majd az oszlopot, a néni a villamosra vár, gyűlik a tömeg (ugyanazok mint előbb a villamoson).
Emberünk továbbra is néma, gubbaszt, majd elindul az Öregnéne felé.
Megjön a villamos, Pasas a Öregnéne felé, az felszáll, az ajtók záródnak pasas egyedül marad a megállóban. Végignyúlik a betonon, villamosok suhannak el jobbról, is balról is; fel- és leszállók, persze senki sem veszi észre...
- halál - játszadozik a gondolattal a Pasi.
- élet - szól lemondóan.
- halál - szól kérdőn.
- élet ! - kiállt fel diadalittasan.
felkel és elindul...
(epizód következik:)
Tehát, lezuhan, vérbe fagyva fekszik az oszlop alatt. Az érkező Öregnéne felsikolt, szatyor a kezéből a földre.
(folyt. köv.)
...Felkel elindul, felfedezi és élvezi a világot - boldog - kéjes arc, mellette villamosok suhannak el.
Nevet, átszalad a síneken, megérkezik az űrcsata helyszínére, sehol egy árva karambolozott, ostromlott villamos...
Síneken megáll, érkezik két villamos, egy sínpáron két irányból, Pasas nevet, kitárt kar, csukott szem-, nem látja, elütik a villamosok, nincs karambol, egymástól fél méterre megáll a két villamos, köztük fekszik a Pasas, egyikből bámul ki az Öregnéne akinek átadta a helyét. Sikítás, egyebek...
(epizód folytatódik:)
fekszik az oszlop alatt, meghalt.
- meghaltam. -szól lemondón.
Tanácstalan, ijedt öregasszony sivítozik felette, mellette szatyor, a háttérben megérkezik a villamos.
Gyerkőc a villamoson, az út szélén parkoló tűzoltóautó, benne uzsonnázik a tűzoltó...

- vége-
Budapest.napjaink.Kora ősz. Bazilika. De 7.36

Háttér:Felhős ég. Madár száll a Bazilikára. Megül a párkányon, két szobor közt.(Közeli zoom.) Emberszemmel nézi a reggeli nyüzsgést.(Távolodik a kép.) Ember arc, ember test, guggolva, meztelenül a párkány kiszögelésén. Hosszú haj, szálkás testfelépítés jellemzi, mely világos szemekkel és nagy szárny tetoválással párosul. Érdeklődő hűvös angyalszemek kútmélye figyeli lekünket, kiválasztva egyet a messzeségben. Szemközti ház ablakán át rózsaszín selyemlepellel takart ágy szélén ülő, megtört női alak látható. Fiatalos, 30-as éveiben járó kéjhölgy. Mögötte férfialak.
Arca nem látható. Kövér, szőrös hasán izzadtságcseppek gyöngyöznek. Épp felhuzza a sliccét. Gyűrött papírpénzt dob a nő felé. Elmegy. A prosti rágyújt, és kilép az erkélyre. Cupido felegyenesedik.
Kezeivel megfeszít egy nem látható íjjat. Energia nyaláb hasít át a két alak közt. (Összemontázsolt kép következik.) A kurva mögött saját halványabb mása füstölgő mellkassal esik hátra, a valós én elejti cigarettáját,és fájó mellkasához kap. (Cupidó kiölte belőle megfásult, kiégett énjét.) A cigi pörögve, zuhan a mocskos járdára, a sok hasonlóan csúfos végetért társa mellé. A nő figyeli sorsát, mikoris egy férfi átgyalogol rajta. Jólszituált öltönyös üzletember féle. Beszáll diplomatakék Mercijébe, és elhajt. Nem marad más utánna, csak a nő fejében kavargó gondolatok, és emlékként a kocsi rendszáma.
Ugrunk egy kicsit az időben.
Ezalatt a nő kétes múltjábol eredő kapcsolatain keresztül lenyomoztatva e kis informácó töredéket, megtud emberünkről, amit lehet. A nő megszállott próbálkozásainak hatására (Hívogatja, ajándékokat küld, meetingre invitálja) a férfi beadja a derekát…egy találkozó erejéig.