Kiš-emberek nyomában
A film producere, Durst György, a Duna Műhely vezetője korábban már beszámolt a Fövenyóra forgatását kísérő nehézségekről, arról hogy a jugoszláv utódállamok legutóbbi átalakulásának következtében körülbelül egy évre leállt forgatás, és a költségvetés is 130-ról 100 milliósra apadt. Végül a film az idén befejeződött, és világpremierjére Újvidéken, az első szerbiai filmszemlén került sor. Az eseményen elnyert elismerések kapcsán az újvidéki Magyar szó interjút közölt a Tolnai Szabolccsal, amelyből többek közt az is kiderül, miért volt fontos, személyes ügy a Fövenyóra a rendezőnek. A film Danilo Kiš Borgesi ihletésű önéletrajzi írásain, a Korai bánat, a Kert, hamu és a Fövenyóra című írásokon alapszik.
|
| Slobodan Custic és a rendező |
A rendező azért is örül az újvidéki bemutatónak, mert így ahhoz a közönséghez és egyben szűkebb közösséghez szólhat, ahol ő maga él, és ahol Danilo Kiš gyerekkorát töltötte. A rendező és az író szülei ismerték is egymást. „Akkor a legboldogabb az ember, amikor az otthoni közönségnek, a saját környezetében mutathatja be azt, amin dolgozott.”
A címválasztást azzal indokolta a szerző, hogy ezzel volt képes leginkább hű maradni az eredeti alkotások lényegéhez. „Az egész gyakorlatilag olyan, mint az élet egy kiszáradt tenger fenekén, a Pannon-tenger fenekén, ahol mi is élünk. Olyan, mintha a homok, ez a finom por belepte volna ezeket a berozsdásodott dolgokat. Ez magának Danilo Kišnek is ars poeticája volt, és a főszereplőnek is őt tettem meg.” A történet cselekménye a 40-es és 70-es években játszódik, és ez, vagyis az idő is fontos szerepet kap benne, ezért választotta Tolnai Szabolcs a film címének a harmadik kötet címét.
A rendezőt a filmes adaptáció készítésekor sokan figyelmeztették, nehéz feladatot vállalt, de ez még inkább inspirálta őt arra, hogy a környezetében élt író munkáját filmre adaptálja, és bemutassa a kisebbségi sors anatómiáját. Danilo Kiš magyar zsidó és montenegrói szülők gyermeke, a második világháborúban számos családtagja náci haláltáborban végezte, majd Franciaországba települt, ahol élete nagy részét töltötte. „Azt gondolom, hogy a többszörösen kisebbségi sors ránk is ugyanúgy vonatkozik, és teljesen mindegy, hogy melyik területről van szó, a kisebbség az egész világban mindig kisebbség. Igazából arról van szó, hogy a kisebbségi sors az mindig közös, és ez az ember nagyon komoly dolgokat mondott erről.”
|
| Élet a Pannon-tenger fenekén |
Kiš történeteiben számos „kis-szereplő” bukkan fel, sokuk valós, történelmi személy, akiket még meg lehetett találni. Egyesekről rövid történetek születtek másokról csak egy-egy mondat. Az élő, valaha élt vagy kitalált személyek sorsát Tolnai Szabolcs derítette ki, majd gondolta tovább, és ültette át a filmre.
A rendező mindenesetre A Fövenyórával lezártnak tekinti a kisebbségi lét bemutatását, és néhány hónap pihenés után más projekthez szeretne hozzálátni.
A legjobb filmek az első szerb filmfesztiválon
A Szerb Nemzeti Színházban vasárnap, július 8-án este került sor az első Szerbiai Nemzeti Filmszemle záró eseményére, ahol átadták a győzteseknek járó díjakat.
A legjobb filmért járó díjat Nikola Stojanović Belle Epoque című alkotása kapta. A legjobb rendezésért járó díjat Tolnai Szabolcs: Fövenyóra című alkotása érdemelte ki. A legjobb forgatókönyvért járó díj Uglješa Šajtinacé és Dejan Nikolaj Kraljačićé, a Hadersfild című mű írópárosáé lett. A legjobb operatőrnek járó elismerést Milan Tauk, a Hamlet című film vezető operatőrje vihette haza, a legjobb filmzenéért járó díjat pedig Arsen Dedić, a Belle Epoque stábjából.
|
| Danilo Kiš honlapjának nyitó oldala |
A legjobb férfi főszereplő Kenedi Hasani (Kenedi nősül), a legjobb női főszereplő Vita Mavrić (Belle Epoque). A legjobb férfi mellékszereplő Petar Božović (Hamlet), a legjobb női mellékszereplő Milena Vasić Ražnjatović (Konji vrani - Jesen stiže dunjo moja 2). A legjobb vágásért Aleksandar Rajković (Hamlet) kapott díjat, a legjobb hangért pedig Kőporosi János (Fövenyóra). A legjobb díszletért Miodrag Nikolić (Belle Epoque), a legjobb jelmezért Jelena Petrović (Hamlet), a legjobb sminkért Ana Adamek (Belle Epoque) kapott díjat. Az Eurimages kategória fődíjasa Teresa Villaverde Transe című filmje lett.
A FIPRESCI kritikusok díját a legelhivatottabb kortárs szerb filmért Srđan Golubović Klopka (Csapda) című filmje kapta, amelynek ugyancsak van magyar vonatkozása, a film magyar koproducere az Új Budapest Filmstúdió vezetője, Kántor László. A legjobb szerb filmért járó díjat pedig Miloš Miša Radivojević Odbačen (Kitaszított) című alkotása kapta. A szerbiai produceri filmfesztiválon A FIPRESCI kritikusok díját a legjobb szerb filmért Tolnai Szabolcs Fövenyóra című alkotása kapta.
