Az amerikai mozijegyeladás alapján a Shrek 2 440 millió dollárral a legtöbb bevételt hozta az idén nyáron, a Fahrenheit 9/11 című film pedig 119 millióval a kilencedik helyen áll. Ha azonban a kiadás-bevétel viszonylatában megvizsgáljuk a nyári filmfelhozatalt, más eredményt kapunk. Ennek alapján a Fahrenheit 9/11 már a második helyre kerülne.

Az Entertainmet Business Group (EBG) nevű kaliforniai üzleti szolgáltató, produkciós és világkereskedelmi cég összeállított egy alternatív költséghatékonyságon alapuló bevételi listát. Az új megközelítéssel azt vizsgálják, hogy az egyes filmek mekkora jegybevételt értek el a forgalomba hozatalt követő héten, és ezt vetik össze a produkció előállítási, marketing és forgalmazási költségével.

Az EGB számításai szerint a Fahrenheit 9/11 a nyitó héten 23.9 milliós bevételt produkált, ami 70%-a annak a 34 millió dollárnak, amibe a film forgatása és forgalmazása került. Ezzel a második legjobb százalékos eredményt hozta az idén nyáron. Michael Moore filmjét egyedül a Shrek 2 tudta túlszárnyalni 108 milliós bevétellel az első héten, ami szembeállítva a 127,5 millió dolláros előállítási és forgalmazási kiadással 85%-os költséghatékonyságot produkált.

A meglepően jó eredmény John J. Lee Jr., az EGB egyik társalapítója szerint két tényezőnek köszönhető. Az egyik az alacsony 6 milliós előállítási költség, másik pedig az a nagyon magas jegybevétel, amit alapvetően az amerikai választási hadjárat generált.

Az új megközelítés kifejlesztői nem szólnak módszerük hátulütőiről. Például arról, hogy a mozibevételnek csak körülbelül a fele jut vissza a forgalmazókhoz, a másik fele marad a moziknál, és ezen adatok alapján igyekeznek megállapítani, hogy a film vajon sikeres lesz-e anyagi szempontból. Továbbá nem veszi számításba a másodlagos bevételeket, mint például a DVD-forgalmazás és televíziós jogok eladását vagy a külföldi forgalmazás hasznát. Az EBG számításaihoz az első hét jegybevételeit barométerként arra használja, hogy következtessen a film sikerességére. Ezzel a metódussal úgy állít rangsort közöttük, hogy az alkotások még futnak a mozikban.

Az EGB kalkulációja szerint a nyári filmes toplista másik győztese A tanya című Disney produkció. A jegybevételi lista lapján a film a 11. helyről felkerült a harmadikra. Hasonló a helyzet a Dodgeball: A True Undergog Story című filmmel is, amely a tizedik helyről ugrott fel a negyedikre, és az Alien vs. Predatorral is, amely a 16.-ról a 8.-ra kapaszkodott fel.

Az EGB megítélése alapján nagy vesztesnek számít a Pókember 2, amely 200 milliós forgatási és 63 milliós forgalmazási költségével a régi, jegybevételi lista második helyéről lecsúszott az új rangsor 11.-ére. A film kiadásaival szemben „csak” 88.2 millió dollár első heti bevétel áll, ami mindössze 34%-os költséghatékonyságot jelent.

Az EGB analízise sok előzetes feltételt is megkövetel. A lista beszámítja a forgalmazók kiadásait, beleértve az észak-amerikai média költségeit, marketing- és kiadványdíjakat, de nem tartalmazza konkrétan a forgalmazás árát, az becslésen alapul. Azonban Lee szerint mivel minden filmnél ugyanaz a számítás alapja, ezért az összehasonlítás pontos.

Mégis, nem minden film vethető össze az első hét jegybevételei alapján. Például a Pókember 2 csak szerdán került a mozikba, és így sok rajongó nem az első héten nézte meg a mozit. Hasonlóan téves kép alakulhat ki azokról a filmekről, amelyeknek hosszabb a kifutásuk, mint például a The Notebook.

Lee szerint egyszer az összes nyáron vetített mozi lefut, ekkor majd megvizsgálják a saját listájukat, hogy eredményeiket összehasonlítsák a teljes jegybevétellel, amelyet elosztanak a forgatás és a forgalmazás összegével.

„Igyekszünk kifejleszteni egy olyan, post-mortem számítást, amely nem a nyitóhét adataiból, hanem a filmvászonról való lekerülésekor érvényes adatokon alapul, hiszen egyszer minden produkció eltűnik – mondta Lee. – Ez a módszer még tisztább képet ad majd a filmekről.”