A szakértő szerint a módosítással a probléma az, hogy abból az a jogalkotói értelmezés vezethető le, hogy akár a gazdasági társaságok közötti ingyenes eszközátadás (vagyonátadás) is ajándékozásnak tekinthető, és e szerint kell az illetékterheket megállapítani.
A példában szereplő magyar filmgyártás fellendítésére a társasági adótörvényben biztosítottak kedvezményeket a filmprodukciónak nyújtott támogatások után. Cserhalmi Ágnes szerint a módosító javaslat alapján felvethető, hogy a filmet előállító gazdasági társaság költségei emelkednek az illetékek miatt, vagyis míg az egyik oldalon ösztönzik a tevékenységet, a másik oldalon ellenkező hatást érnek el. A jövő évi büdzsé alapján a magyar filmszakma – függetlenül az ingyenes vagyonátadásra kiszabott illetékektől – egyébként is jóval tíz százalék fölötti megvágásra számíthat.
A filmesekhez hasonló lehet Cserhalmi szerint a helyzete az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságoknak is: például egy közútberuházást lebonyolító társaságnak a helyhatóság bocsát rendelkezésére forrást ingyenes átadás keretében, így itt is előállhat az a helyzet, hogy meg kell fizetni az ajándékozási illetéket – noha az önkormányzat a gazdasági társaságán keresztül tudja megvalósítani feladatait.
Különösen ez utóbbi példából tűnik ki, hogy nem minden ingyenes eszközátadás célja az ajándékozás; ezzel kapcsolatban a szakember szerint a körülmények átfogóbb vizsgálatára van szükség.
Az ajándékozási illeték értékhatártól függően 40 százalékos mértéket is elérhet. A most benyújtott módosítás ezt a terhet 21 százalékban állapítja meg – kedvezményként – abban az esetben, ha a tulajdonosi érdekkörbe tartozó gazdasági társaságok a jegyzett tőke emelése helyett ingyenes eszközátadással csoportosítják át eszközeiket.
