Mint azt bizonyára tudjátok, a www.magyar.film.hu fórum és orgánum, a kortárs magyar filmkultúra és -szakma helye a világhálón, ami akkor válhat életszerűvé és otthonossá, akkor töltheti be küldetését és járulhat hozzá a filmes szcéna megújulásához, ha ti, akik érdekeltek és érintettek vagytok, használtok bennünket. Az esélyek egyenlőek, a hálótér tágas és nyitott. Alant olvasható két olyan pályázat, amely muszájból és kényszerúségből rostálódott ki a zsűri-szitán. Kiírásunk értelmében valódi, nyilvános, filmírói munkának kívánunk helyet biztosítani ez elkövetkező hónapban. Nálunk nincsenek bérelt helyek. Tehát amennyiben a szerencsés és tehetséges bejutottak nem élnek a lehetőséggel, a vigaszágon bejutott dolgozatoknak adjuk meg az esélyt. Kérünk minden érintettet, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot off-line, vagyis sebtiben küldje el nekünk az elérhetőségét az info@magyar.film.hu vagy/és a filmhu@matavnet.hu címekre.
Tartalmas webezést - a szerkesztőség.
Magyarországon vagyunk, egy vidéki nagyvárosban. A történet napjainkban
játszódik, prekapitalista társadalmi viszonyok
között. Alaphelyzet: égbe szökött a békacomb világpiaci ára.
Albert egy félszeg, huszonéves, munka nélküli fiatalember, aki titkon
sztárriporter szeretne lenni. Legközelebbi rokonával, vak
nagyapjával lakik együtt egy lakótelepi garzonban, és az öreg kevés kis
nyugdíjából éppen hogy megélnek. Egy nap csomag
érkezik a messzi Amerikából. Videókamerát kapott a vak nagyapa szenilis
nővérétől a 80. születésnapjára. Albert kezébe veszi a kamerát, és bizsergető érzés hatja át. Végre! Most már elkészítheti élete első
felvételét.
Albert még soha nem volt nővel. Titokban prostituáltak után leskelődik a türelmi zónában, ahová a lányokat száműzték. Jó kis rejtekhelye van egy emeletes ház tetején. Izgatottan bekapcsolja a videókamerát.
Felvétel indul! Hirtelen furcsa dolgokat lát: a zónát rendőrök lepik el, és a lányokat molesztálják. Albert úgy érzi, nagy dolgok fognak itt most történni.
Albert megmutatja vak nagyapjának élete első felvételét. Kurvák, rendőrök,
zavargások. Kényes, de hálás téma. A vak nagyapa nyomozásra buzdítja egyetlen unokáját. Albert eleinte szabadkozik, végül vállalja a kihívást. Elvégre sztárriporter akar lenni, vagy mi.
Másnap az újságok megírják: véres alvilági leszámolás történt, a türelmi zónát lezárták. Se be, se ki. A rendőrkordon éberen vigyáz.
Albert nyomozna tovább, de a rendőrökön ő sem juthat át. Már-már feladja, mikor hazafelé menet csoda történik: életében először megszólítja egy lány. Olga az, a talpraesett prostituált. Albert nehéz eset, sehogy sem akar menni neki a szex. Olga végül megszánja a szűz férfiút, és behívja egy italra a kocsmába. Olgának nem esik nehezére a beszéd. Elmondja, hogy valami nagy disznóság történik a zónában, és amit az újságban írnak, az csupa hazugság, és ha törik, ha szakad, ő bizony a végére jár.
Albert az igazság kiderítése érdekében Olga mellé áll.
A rákövetkező napon T. rexhez már együtt mennek. T. rex kemény strici, aki Olgát a tulajdonaként kezeli. A stricinek nem tetszik Albert nyámnyilasága, mert ő a tökös gyerekeket szereti. Olga meggyőzi T. rexet, hogy Albertből egyszer híres riporter lesz, és ha a leleplezi a csalást, akkor visszakapják a zónát. T. rex nagy nehezen beadja a derekát, és éjfélre titkos randevúra várja Olgát és sztárriporter-jelölt barátját.
Éjfél van és telihold. T. rex egy rejtett útvonalon becsempészi a zónába
Albertet és Olgát. A zónában titokzatos, fehér ruhás alakok járkálnak, és a pocsolyákba óriásira nőtt tenyészbékákat hordanak. Albert egyfolytában felvételeket csinál.
Az albínó képviselő a téren választóihoz szól. Küllembeli sajátosságait
leszámítva - fehér haj, piros szem - nincs benne semmi rémisztő. Tisztességes foglalkozására nézve agysebész, és a városban mindenki
csak Doktor úrnak szólítja. Jó barátja a polgármester és a rendőrkapitány. A város széli csinos kisvendéglőben, ha ők így hárman összejönnek, kirakják a táblát, hogy zárt körű rendezvény, és be senkit nem engednek. Szóval, a választóihoz szól, és most éppen arról áradozik, hogy a békacomb milyen egészséges, és hogy aki rendszeresen békát eszik, tíz évvel tovább él.
Albert az éjszakai felvételeket is megmutatja a vak nagyapának, és elmondja, miről szónokolt az albínó képviselő. A nagyapában összeáll a kép: az albínó képviselő összefogott a polgármesterrel és a rendőrkapitánnyal, hogy a türelmi zóna helyén, ahol sok a pocsolya meg a szemét miatt a légy, létrehozzanak egy békafarmot, az évszázad bizniszét. Itt tenyésztik aztán exportra meg itthonra, ideális körülmények között, a világ legnagyobb
békáját, az ökörbékát (ti.: ennek a fajtának van a legnagyobb combja). A véres alvilági leszámolásról szóló hírből pedig egy szó sem igaz. A vak nagyapa úgy érzi, eljött az idő, hogy Albert unokájából végre sztárriporter legyen, ezért Olgával együtt a tévébe küldi őket.



Olga és Albert tehát kiáll a nagyapa verziója mellett, és az egyik kereskedelmi
csatorna bulvárhíradójában bemutatják a

születésnapi videókamerával készített bizonyítékokat az albínó képviselő és
társai mesterkedéseiről. A zónát meg

visszakövetelik a lányoknak. De azonnal!



Albertet az adást követően ismeretlen tettesek megtámadják, a kamerát
összetörik, a kazettáit elkobozzák, őt magát pedig

csúfra verik. Olgát halálosan megfenyegetik. Olga, Albert és a vak nagyapa
vidékre menekül, hogy elrejtőznek a vak nagyapa

romos tanyáján. Megegyeznek, hogy Albert nem akar többé sztárriporter lenni, és
Olga kitanul valami mesterséget. A nagyapa

meg nem kombinálgat többet. A két fiatal a vidéki élet unalmában egymásba
szeret, és boldogságuk talán örökké tartana, ha

egy napon be nem állít T. rex, visszakövetelve saját tulajdonát, Olgát. Albert
összeszedi minden bátorságát és T. rexre támad.

Vadul dulakodnak, és a végén T. rex a földön marad. Kimúlt. Olga és Albert
elássa a kertben a hullát.



A rádióban híreket mondanak: óriásira nőtt, mutáns békák szabadultak el egy
békafarmról, és mindet felfalnak, ami az útjukba

kerül. Az országban kitör a pánik. Albert, Olga és a vak nagyapa felkészül a
támadásra. Előveszik nagyapa régi vadászpuskáját,

barikádokat emelnek, és várják az ugráló ellenséget. A harc még nem ért véget!
A film Kelet-Európa egyik hegységének lábánál elterülő faluban játszódik. A kis faluban a házak majdnem fél kilométernyire helyezkednek el egymástól. A dombok miatt a teljes falura csak a hegység közeli csúcsairól lehet rálátni. A dombokról lefelé futó utak találkozásánál van a falu kis központja: néhány lakóház, bolt, kocsma, kultúrház. A falut körülbelül ötszázan lakják, mintegy 120 házban. A település környékén gyakori a repüpőgép-szerencsétlenség. Főút nincs a közelében, ezért a civilizáció által szinte érintetlen. A házak közti földutak, a gyakori esőzések miatt nehezen járhatóak és sárosak, ezért az itteniek mindig gumicsizmában járnak.
A falubeliek szelíd emberek. Arcuk mélyen barázdált. Egyetlen megélhetési forrásuk a favágás.
Az egymással szemközti domboldalakon lakó parasztok havasi kürttel kommunikálnak, jól megszabott jelrendszerük van.

Délelőtt van, körülbelül 10 óra. A férfiak az erdőben fát vágnak, amikor egy motorbiciklis végigpöfög a domboldalakon az ócska gépén. Meg-meg áll a magányos fáknál és valamit felszegez a törzsükre (a képsor kissé emlékezetet a western filmek vérdíj-plakátainak kifüggesztésére). A motoros beér a faluba, eldöcög Ioan faluszéli háza előtt. Ioan elítéli a falu zárkózottságát és a vérfertőző házasságokat, ezért az ő családja nem fertőzött. Családcentrikus, a körülményekhez képest liberális gondolkodású ember. A középkorú Ioánnak két gyereke van: Gelu (23 éves fiú), Marianna (19 éves lány, ő vezeti a falu kocsmáját). A világtól elszigetelt faluban gyakori a vérfertőzés – a családon belüli házasságok miatt –, ezért sok félbolond lakja. A bolondokat eddig ápoló orvos már halott. A faluban annyi a temetés, hogy erre már oda sem figyelnek az emberek. Azt is megtudjuk, hogy az öregek tanácsának gyűlésén eldöntötték, hogy ezen sürgősen változtatni kell. A döntést senki sem veszi komolyan, hiszen ezt minden évben megszavazzák néhányszor.
Felharsan a hegyek közt a vacsorához hívó kürtök hangja, ezért a favágók visszaindulnak a faluba. Útközben Ioan megpillantja az egyik – a motoros által kitűzött – plakátot. Böngészve felolvassa a többieknek:
„Orjási lehetősék. 3 éves ösztöndily Ámerikában a modern farmos falugazdálkodás elsalyátításáért 3 ember nyerhet a pályázaton és mehet az óceánon túli kontinensre. Jelentkezzés a fővárosban a ... levélcímen.”
Ioan hazaér. Látja, hogy a falusiak mindenütt a kitűzött plakátokat böngészik. Ekkor határozza el, hogy megszervezi a faluban a pályázatra való felkészülést. Otthon bejelenti, hogy pályázni fog, és a gyerekeit is arra bíztatja, hogy éljenek a lehetőséggel.

Marianna elindul, hogy kinyissa a kocsmát. A falubeli férfiak szokatlanul nagy számban teszik „tiszteletüket” a kocsmában. A fő téma Amerika, amiről nagyjából annyit tudnak, hogy jó gazdag hely és nagyon messze van.
A falu „megbolondul”. Mindenki a kontinensről szeretne informálódni, ezért megkérik a frissen kinyitott vegyesbolt tulajdonosát, hogy hozzon valamit, amiből megtudhatják, hogy milyen az az Amerika. Így kerül a kultúrotthon tetejére a műholdas antenna, a teremben pedig egy színes televíziót helyeznek el. Minden házban megjelenik a Coca-Cola, Ioan a hosszú subájából dzsekit varrat. A lányok selyemharisnyákról, csipkebugyikról álmodoznak. Budmila, az öreg világjárt cigány angol tanfolyamot indít, az emberek tankönyveket rendelnek. A havasi kürtök immár nem az esküvőkről és a tejhozamról szólnak hanem az új egyezményes kürtjelek az amerikai utazással kapcsolatos újdonságokat hirdetik. Marianna együttest alapít, Canasie (az üzletember) a kultúrház egyik termét mozivá alakítja át, ahol amerikai filmeket vetítenek, míg a falu papja kelet-európai filmeket vetít az isten házában. Marianna és Canasie szerelmi viszonya személyes vitákkal telt, ezért is titkos szándéka Mariannának, hogy amerikai férjet kerít magának.

A film főleg a falu „Amerika-tébolyával”, a változás folyamatával foglalkozna – Marianna illetve két pillangó szemszögéből láttatva az eseményeket. Marianna elkezd kételkedni a pályázat valódiságában. Nemsokára felfedezi és be is bizonyítja, hogy Canasie eszelte ki az egészet a gyors meggazdagodás reményében, bosszúból a falusiak felgyújtják az üzletet, a boltos házát, akinek az utolsó pillanatban sikerül elmenekülnie a pénzzel.

A falun búskomorság lesz úrrá. Egy hét múlva az öregek tanácsa elhatározza, hogy ők mégiscsak elküldenek három parasztot Amerikába a faluban összegyűjtött pénzből.
A kürtök ismét megszólalnak, mindenki a párnája alá és szekrénye tetejére nyúl, összeszedik a maradék pénzüket. Az a meggyőződés, hogy a falunak kell a modern kultúra.
A repülőjegyre szükséges pénz összegyűlt, már csak néhány millió rubejka (pénznem) hiányzik. Ioan kijelenti, hogy hajlandó eladni a juhait az egyik távolabbi városban, azzal a feltétellel, hogy lánya legyen az egyik az Amerikába utazók közül. Az öregek tanácsa maradéktalanul rábólint az ajánlatra.
Ioan útra kel a juhokkal. Megy hegyen völgyön át, ameddig a határhoz nem ér. Átszökik a juhokkal a zöldhatáron és eladja azokat. Hazatér a pénzzel, majd sorshúzás alapján meghatározzák a másik két utazót.

Az egész falu ünneplőbe öltözik, búcsúzóként Hóra táncot járnak, majd néhányan elkísérik az utazókat a legközelebbi város repülőteréig.
A repülőgép felszáll, miközben a kísérők a repülőtér üvegablaka mögött pergő ritmusú búcsúztató népdalt énekelnek. A gép eltűnik a távolban.

Felirat: „4 év múlva”.

Egy repülőgép közeledik a leszállópályához. Az utazók közül egyedül Marianna tér vissza. Az arca kisimult, elegáns ruhát visel. Senki sem várja. Mélyet szív a hazai levegőből, és a közeli autósboltban egy motorbiciklit vásárol. A kamera feligazít a hegyek felé tartó Mariannáról és felemelkedve végigsuhan a dombok mentén, fel a távoli hegycsúcsok felé.