filmhu: Miért pont ezt a filmtervedet forgattad le?

W. Pluhár Attila: Érdekel a hitelesség vagy valóság-valóság kérdése. Meg épp nem volt más, nem volt jobb, épp volt egy lehetőség. Hosszabban, jobban kibontva: épp egy másik filmre készültem, amikor az bedőlt. Ekkor jött képbe egy másik ötlet, kevesebb pénzből, kevesebb idő alatt, kevesebb szereplővel, kisebb stábbal megvalósítható.

filmhu: Hogyan választottad ki a stábodat?

W.P.A.: A metódus a szokásos: szívességek, kedvességek. Évről évre élősködöm barátaimon, ismerőseimen, ők pedig tűrik, így kialakult egy olyan kör, akikről tudom, hogy mellettem állnak, számíthatok rájuk.

 

 


filmhu: Hogyan állt össze a költségvetés?

W.P.A.: A ma már halott, akkor épp haldokló MMKA biztosította a forgatáshoz szükséges pénzt, tehát gyakorlatilag az állam.

filmhu: Mi volt a legjobb élményed a forgatás alatt?

W.P.A.: Forgatni nagyon jó. Nincs jobb vagy legjobb. Egyszerűen jó.

filmhu: Mi volt a legrosszabb élményed a forgatás alatt?

W.P.A.: Ismétlem önmagam: forgatni jó.

 

 


filmhu: Mit vársz az idei szemlétől, mi érdekel a mezőnyből?

W.P.A.: Nem a „mezőnyből” érdekel, hanem az egész mezőny érdekel.

filmhu: Legtöbbször felvett jelenet?

W.P.A.: Az egész film elképesztően kevés idő alatt készült, ezért sajnálom hogy egyszerű, szürke válaszom lesz: mindent ugyanolyan kevésszer vettünk fel.

 


filmhu: Hány néző tenne téged boldoggá?

W.P.A.:
Nem a darabszám a legfontosabb, habár nehezen mondunk le a mérhetőség illúziójáról. Számomra az a fontos, hogy egyáltalán lássák.