Onnantól kezdve, hogy a képzőművészet a fényképezés megjelenésével felszabadult a valóságábrázolás kötelezettsége alól, útjuk két, sokszor egymást metsző pályán haladt. Ezt a kommunikációt érhetjük tetten a műben – a fotó oldaláról: a fényképészet útkereséseit, újításait, irányzatait, egy-egy jelentős alkotó több művén keresztül.
A lényegre törő életrajzi áttekintéseket szignifikáns fotókkal illusztrálták az alkotók. A könyv áttekinthető szerkezete átfogó képet ad a huszadik század fotóművészet-beli fejlődéséről. És nemcsak erről, hanem a jól kiválasztott példák egyfajta lenyomatai a századnak is: kisfiú vonul a Rue Mouffetardon üvegekkel a karján Henri Cartier-Bresson 1958-as képén, katona úszik a part felé Robert Capa haditudósító-fotóján, az 1944-es Partraszálláson, Dorothea Lange hajléktalan anyát fényképezett gyermekével 1936-ban, Man Ray (filmrendezőként is ismerjük) a ballonkabátban gondolkodó Picassót kapta le.
De a villódzóbb oldalt is megszemlélhetjük, a sztárok, hírességek lényegét elkapó fotókról. Jayne Mansfieldet, amint egy szőlőfürtért repül (Robert Lebeck képe), Winston Churchillt gondterhelt arccal (Yousuf Karsh), az idősödő Greta Garbót (George Hoyningen-Huene), a vízből kiemelkedő Dalít (Jean Deieuzaide), Marilynt, amint félig eltakarja az arcát (Cecil Beaton), Igor Sztravinszkijt, aki Andrew Newman képén geometrikus kompozícióban támaszkodik zongorájának, és a sor nem zárul be Mahatma Ghandival (Margaret Bourke-White) sem, aki törökülésben üldögél a szőnyegen.
A könyvben betűrendben szerepelnek az alkotók. A borítón Herbert Bayer: Magányos városlakó című, 1932-es munkája látható. A mű koncepciója Reinhold Misselbeck alapos munkája, szerkesztette és tervezte Simone Philippi.
