Célállomásunk, a Gödöllői Kutyakiképző Központ több mint 7 hektárnyi területen helyezkedik el, 300 állatnak adva otthont. Az ittlakók mindegyike folyamatosan foglalkoztatva van, akkor is, ha életkorukból kifolyólag már nem alkalmazhatóak forgatásokon. Ahogy elindulunk feltérképezni a farmot, Árpád elmeséli, mi is pontosan a protokoll arra, ha egy rendező úgy dönt: CGI vagy egyéb digitális megoldás helyett valódi állatokat szeretne szerepeltetni a filmben.
Ilyenkor egy hivatalos szakértő jön ki a forgatásra, hogy ellenőrizze, megfelelőek-e a körülmények az állat számára. A szakértőt például az amerikaiknál az AHA (American Humane Association, a szerk.) nevű szervezet küldi. Ahhoz, hogy az embert és az állatát egyáltalán odaengedjék egy forgatásra, megbízható referenciák kellenek. „Nem jöhet oda Józsi bácsi a tanyáról, hogy hozta a birkáját. Ha olyan filmben kezdünk el dolgozni, ahol nincs ilyen védőháló, akkor mi felelünk az állatok biztonságáért. Nemet kell tudnunk mondani bizonyos művészi igényekre. Általában már a felkérésnél kiderül, hogy valami biztonságosan végrehajtható-e. Ezzel azt akarom mondani, hogy a filmben minden állat, minden tyúk, minden egér, mindenki jól van! És valójában az emberek sem halnak meg.”
Halász Árpád / fotó: Eördögh Lola
Ahogy tovább sétálunk, egy középkort idéző díszlet előtt állunk meg. Idegenvezetőnk gyorsan felvilágosít minket: évente több száz gyerek táborozik náluk. Itt lehetőségük nyílik arra, hogy egy héten keresztül úgy éljenek, mint a középkorban: úgy étkeznek, olyan ruhákban járnak, mint abban az időszakban tették és „addig sem nyomkodják a telefonjukat”— teszi hozzá Árpád. „Ha például egy állatot kosztümös filmbe kérnek fel, itt szoktam lefotózni.” Mikor rákérdezünk, hogyan hat az állatokra a zsibongó gyerekek évente visszatérő hada, megnyugtatnak: nekik ez az életük része. Már egészen kicsi koruktól szoktatva vannak arra, hogy ne ijessze meg őket a tömeg, így később egy forgatáson is higgadtak tudnak majd maradni.
Még egy tyúknak is szüksége van kihívásra
Elsőként a Hunyadiban szereplő csehszlovák farkaskutyákkal találkozunk. Több itteni állat is feltűnik a magyar sorozatban, például a török szultán pávái is a gödöllői farm állandó lakói közé tartoznak. De lelkesen köszönt minket Lidérc is, az Átjáróház című filmben szereplő kecske, akiről az állatkoordinátor így nyilatkozik: „Az egyik legokosabb kecskénk! Lekapcsolja a villanyt maga után.”
Egy nagy térre kilyukadva megkérdezik tőlünk, fél-e valaki a bárányoktól. Mikor mindenki értetlenül ugyan, de nemleges választ ad, Árpád és kolléganői eltolnak egy fareteszt, ami mögül legalább tíz bárány bukkan fel, majd rohan felénk teljes sebességgel. Amíg a barátságos birkahaddal vagyunk elfoglalva, megtudjuk, hogy ők mindannyian nyugalmazott színészek, méghozzá nem is akárhol játszottak. A Magyar Állami Operaház Nabucco című darabjában kisbárányokra van szükség, így a „szereplőket” folyamatosan cserélni kell. De természetesen ők is megjárták a Hunyadi forgatását.
Az operaház és a Hunyadi bárányai / Fotó: Eördögh Lola
Árpád az állatok foglalkoztatásával kapcsolatban világos hitvallást követ. „Embernek és állatnak egyaránt szüksége van feladatra - még egy tyúknak is.” Így vezeti be következő, a mi szempontunkból legfontosabb állomást: a tyúkólat. Itt laknak ugyanis Pálfi György filmjének sztárjai, többek között Nóra, a nyolc közül az egyik baromfi, aki a főszereplő tyúkot formálja meg. A rendező 15 fekete, piros taréjú tyúkot vásárolt erre a célra, majd Halász Árpád és csapata kiválasztottak közülük 8 állatot, akit aztán Görögországba küldtek a forgatásra.
Mindegyik tyúk a tréneréről kapta a nevét — így lett belőlük Nóra, Eszti, Feri, Eti, Szandi, Enci, Enikő és Anett. A farm kakasa is bemutatkozik nekünk: Mátyás névre hallgat, ő azonban sajnos nem került be a végső változatba. Állítólag Pálfi György levetítette a nyers filmet francia támogatóknak, akik szerint a kakas túlságosan hasonlított a főszereplő tyúkra, így zavarossá vált számukra a történet. Úgy tűnik, Mátyást egyelőre elkerüli a világhír, a film azonban talán tényleg megköszöni ezt a változtatást.
Kamutőgy és kamuteve
Az előre beígért tyúkbemutató előtt még sétálunk kicsit a takaros farmon és további sztárokat ismerünk meg. A Cicaverzum (r.: Szeleczki Rozália) fekete macskái komótosan nyújtóznak egyet a helyükön, nem sok figyelmet szentelve kis csapatunknak. Annál élénkebben érdeklődik irántunk Bigi, a tehén. Ő sem csak holmi átlagos boci, hanem a Milka reklámokban szereplő lila jószág, akit a forgatások idejére ételfestékkel fújnak le a szerep kedvéért. Halász Árpádtól megtudjuk, hogy ezekre az alkalmakra Bigi műszarvat is kap, egyenesen Svájcból, továbbá egy méretes tőgyet (neki magának nem születtek borjai, így tőgye sincs). Bigi talán a legjámborabb állat az összes közül, a felé irányuló simogatásokat és száraz kenyeret is szívesen fogadja.
Halász Árpád és Karcsi / Fotó: Eördögh Lola
A farmon tett kirándulásunkat Karcsival zárjuk, aki kinézete ellenére nem teve és nem is dromedár, hanem tulu. De a nevén kívül nem sok különbözteti meg őt a hasonló állatoktól, ugyanúgy képes lenne például 100 liter vizet is meginni. Gödöllő tuluja azonban többnyire sétálni és focizni szokott, mindkét tevékenységet a gazdájával végzi. Árpád kérdésünkre szégyenlősen bevallja: Karcsi a titkos kedvence, aki egyébként legutóbb a tengerbe is besétált egy forgatáson. „Nem találtak olyan tevét, aki ezt meg meri csinálni, így nekünk kellett Karcsit odaszállítani. A sztori szerint túlél egy hajótörést és a roncsok mellől sétál ki a tengerből. A kedvemért megcsinálta!”
Hogyan tanul egy tyúk?
A tyúkbemutató alatt Halász Árpádtól megtudjuk, hogy ugyanazt a módszert alkalmazza a szárnyasoknál, mint a kutyáknál. Aki nála szeretné fejleszteni házi kedvencét, azokkal is mindig tyúkon gyakorol. A tyúkok ugyanis a sztereotípiák ellenére egyáltalán nem buták, sőt! Rendkívül jó a látásuk, így például könnyen meg lehet tanítani őket arra, hogyan különböztessenek meg színeket egymástól.
Ehhez kapcsolódik az első gyakorlat. Nórának, a filmbeli tyúknak először egy piros kupakra kell rákoppintania a csőrével. Ha megcsinálja a feladatot, a koordinátor egy klikkerrel nyugtázza azt, majd az állat jutalomfalatban részesül. Ez így megy minden jól elvégzett feladatnál: klikk és jutalom. Ezt a módszert nevezik operáns kondicionálásnak vagy köznyelven „formálásnak”. Lényege, hogy csak a jó megoldást jutalmazzuk, így az állat egy idő után megérti, hogyan cselekedjen ahhoz, hogy jutalmat kapjon. Ahogy Nóra is, aki, miután már nemcsak egy, hanem két kupak hevert előtte az asztalon, egy idő után megtanulta, hogy mindig a pirosra koppintson, még akkor is, ha a kupakok felcserélődnek.
Nóra, a tyúk / Fotó: Eördögh Lola
Természetesen tyúk és tyúk között is lehetnek különbségek. Nem mindegyik alkalmas bonyolultabb feladatok végrehajtására. Éppen ezért válogatták ki olyan gondosan azt a nyolc tyúkot, akikkel aztán három hónapon át készültek a forgatásra. „Különböző tulajdonságokat fedezünk fel bennük. Például, hogy szeret-e enni, figyelmes-e, szeret futni, nézelődni? Ezek alapján egy táblázat készült és a táblázatban volt három Futó, három Csodálkozó és így tovább.” Ennek alapján választották ki őket az egyes jelenetekhez.
Csak ugat, de nem harap
Az interaktív elemekben is bővelkedő bemutató (egy önkéntesnek például a karórájára koppintott rá a tyúk, akárcsak az ominózus jelenetben) után lehetőségünk nyílik megtekinteni a filmet egy helyi moziban. Miután véget ér, nyilvános beszélgetésre is sor kerül Halász Árpáddal, amiben még gyerekkoráról is mesélt.
„Egy hetedik emeleti házban laktunk Gödöllőn. Tizenhárom éves lehettem, anyukámmal kint álltunk az erkélyen és mondtam neki, hogy ha nagy leszek, lesz egy farmon, csomó állattal. Erre anyukám azt mondta, hogy jól van gyerek, ezért tudod mennyit kell dolgozni? De én azért már ott elkezdtem tanítani mindenfélét a hörcsögnek és később egyszer csak lett egy kutyám. Kuvasz volt, anyukámnak azt mondtam, nem fog megnőni, pici marad, mert ő félt a kutyáktól. De mire megnőtt, megszerette.”
Egyébként a filmben is jelentős szerep jut egy Titan nevű kutyának, aki a valóságban Bruti névre hallgat. Ő volt egyébként Schwarzenegger kutyája az utolsó Terminátor- filmben. Bruti menhelyi kutya, veszélyesnek nyilvánították, ezért Árpád és csapata kihozta és rehabilitálta. A színészkutyáik 80%-a menhelyről származik, Mundruczó Kornél Fehér isten című filmjében például szinte csak ők szerepelnek.
Halász Árpád a vetítés után / Fotó: Eördögh Lola
Hangsúlyos szál a filmben a főszereplő és az új otthonában megismert, erőszakos kakas „szerelmi jelenete”. Arra a kérdésre, hogy ezt hogyan tanítják meg az állatoknak, a koordinátor csak így felelt: „Ez volt az egyetlen olyan feladat, amire mondtam Gyurinak (Pálfi György, a film rendezője, a szerk.) hogy ezt nem tudom betanítani. Ez vagy van, vagy nincs.” A filmbeli tyúk első hódolója azonban túl ideges volt a rá nehezedő nyomás miatt, így a kamera hiába forgott már 20 perce, nem történt meg az egymásra találás. Árpád pedig hirtelen megkérte a stábot, hogy forduljanak el és beszélgessenek, hátha akkor oldódik a hangulat. Majd a telefonjáról baromfiudvar-hangot játszott be, ezzel pedig megtört a jég és nem sokkal később „megfogant az első tojás.”
A tyúk és a róka üldözős jelenetéről pedig elárulta, hogy ők ketten valójában sosem voltak egyszerre a kamera előtt. „Ezeket úgy kell elképzelni, hogy fix kameraállásból vették fel és egyszerűen bejön a róka az egyik oldalról, felveszik, majd a másik oldalról bejön a tyúk és azt is rögzítik. De a rókának például volt egy jelenete, amiben a benzinkút tetejéről leugrik egy busz tetejére, a teherautóra és onnan a földre a tyúk után, hogy elkapja. Tudtam, hogy ezt nem fogja tudni megcsinálni, mert tériszonyos. Az egyik kollégánknak viszont van egy rókaméretű kutyája…Szóval varrattunk rá egy rókajelmezt és ezzel meg volt oldva a feladat. A színészek is alkalmaznak dublőröket, a róka is kapott egy kaszkadőr-dublőrt.”
A Tyúk április 2-ától tekinthető meg a magyar mozikban a Mozinet forgalmazásában.
