Szajki-Vörös Adél és Szajki Péter sorozata a magyarul kissé ügyetlenül hangzó cím, azaz a mániákus kifejezés magyarázatával indul. Ezen a ponton még csak annyit sejtünk, hogy a hamarosan megjelenő szakemberek megszállottan foglalkoznak az általuk felderített bűnesetekkel. De a tömör, sűrű, így jóval hosszabbnak ható, 1-1 órás epizódok után már nyilvánvaló az is, a mániákus kifejezés ugyanúgy vonatkozik az alkotókra.
Az igazság mániákusai premierje után valószínűleg ugrásszerűen megnő majd a netes keresések száma a Magda Marinko és a Farkas Helga kifejezésekre. Legtöbben vélhetően azt is tudni akarják majd, Marinko hol van most, és hogy biztosan marad-e a börtönben.
Az igazság mániákusai / Fotó: HBO
Az üggyel foglalkozó egyik szakember Sir Kánként írja le őt, amikor visszaemlékezésében elmeséli, a rendőrség folyosóján felé közeledő férfit milyennek látta: izmos, különleges testalkat, járás – kiszámíthatatlan mozdulatok. A történetből hamarosan többek közt az is kiderül, Marinko hogyan támadt rá a kihallgatást végző kollégájukra.
A két ügy
A sorozat a korszak két egyedülálló történetét tárja fel – ahogyan elhangzik, a rendszerváltás előtt, és utána sem voltak jellemzőek az ilyen bűncselekmények Magyarországon, például olyasmi, hogy egy egész családot irtsanak ki.
- A Farkas Helga-ügy (első epizód) a rendszerváltás utáni Magyarország első és egyik leghírhedtebb emberrablási esete volt, amely máig tele van rejtélyekkel. 1991. június 27-én este a 18 éves, jómódú családból származó Farkas Helga Orosházáról Szegedre tartott autójával, amikor Algyő közelében elrabolták.
Az emberrablók ezután összesen 14 alkalommal hívták fel a családot: egy torzított, „suttogó” hangon megszólaló férfi 500 000 német márkát követelt a lány szabadon bocsátásáért. Az áldozat holtteste a mai napig nem került elő, de a történetben felbukkan többek közt olasz maffia szál is. A gyilkosságért hivatalosan senkit sem ítéltek el. - Farkas Helga szintén tehetős nagynénjét néhány évvel később, otthonában ölte meg az egykori idegenlégiós, Magda Marinko. Egy halálosztó brigád vezéreként, Magyarországon és a Vajdaságban elkövetett, rendkívül brutális és hidegvérű rablógyilkosságok miatt vált hírhedtté, alább mutatjuk őket. Ezekről szól a második epizód.
1. Kecskeméti gyilkosság (1993. december): Horváth Antal helyi vállalkozót, feleségét és egy horvát üzlettársukat ölte meg.
2. Orosházi gyilkosság (1994. január): Farkas Helga nagynénjét, Némethné Márton Edit vállalkozót otthonában gyilkolta meg.
3. Szerbiai gyilkosságok: Szabadkán és Palicson több családot, köztük gyermekeket is kivégeztek.
4. A szegedi Z. Nagy-család (1994. január): Z. Nagy Bálint neves szegedi cukrászmestert, feleségét és két kiskorú gyermekét (10 és 17 évesek) ágyukban lőtték agyon.
1991, Magyarország déli szeglete – a Viharsarok. Farkas Helga tűzpiros, nyitott tetős Mazda sportkocsija száguld a tájban, vele érkezünk meg a sorozatba: az autó képe még sokszor visszatér, de már nem csak az eset emblematikus motívuma.
Mindennél erősebben felidézi a kilencvenes évek hangulatát, a szinte gátlástalan szabadságvágyat és a hirtelen meggazdagodott vállalkozók féktelenségét is. Farkas Helga édesapja szórakozóhelyek mellett több száz játékgépet üzemeltet ez idő tájt, és ahogyan egykori élettársa – szintén a sorozat egyik briliáns karaktere – felidézi, az éjszakai élet figuráival is mindennapos kapcsolatban áll.
A társaság
A két epizód során felfejtett ügyek megismeréséhez ma nincs szükség dokusorozatra, akik éltek akkor, biztosan emlékeznek még rájuk, mindkettő megrázta a hazai közvéleményt. Egy alaposabb internetes kereséssel rengeteg információt összegyűjthetünk, persze a látványos drónfelvételekkel, rekonstruált jelenetekkel, újságkivágásokkal, szuggesztív korabeli hang- és videofelvételekkel, fotókkal gazdagon illusztrált anyag hozzátehet az eddigi tudásunkhoz, de a film nem ezektől lesz izgalmas.
Az igazság mániákusai alkotói maguk is nyilván ráfüggtek a két ügy részleteire – a kettő közül egyébként az első a kevésbé megoldott, tehát a sorrendjük is így helyes – a sorozat fő erénye mégis az, hogy a történtek elmeséléséhez egy különleges társaságra találtak.
.jpg)
Az igazság mániákusai / Fotó: HBO
Matthew McConaughey és Woody Harrelson helyén Tóth Ernő nyugalmazott rendőr alezredes, valamint régi kollégái és barátai, Krispán István kriminálpszichológus és poligráfos szakértő, Dr. Kőrösi János, az eltűnésnek álcázott emberölések egyik legnagyobb hazai szakértője, Dr. Kovács Lajos, az egykori „döglött ügyek” alosztályának vezetője és Dr. Petőfi Attila, a Kiemelt Életellenes Ügyeket Felderítő Főosztály egykori vezetője, a magyar kriminalisztika ismert alakjai állnak.
Évtizedekkel a nyomozások után is jól emlékeznek a részletekre és arra, hogy a szakmai kíváncsiságon és az országos figyelem adta hatalmas nyomáson túl személyesen is megérintette őket egy-egy mozzanat. Izgalmas velük bejárni az egykori helyszíneket, megismerni gondolatmenetüket, bepillantást nyerni a szakma fortélyaiba és főként a hétköznapokba.
Az egykori bűnfelderítők ma jóvágású vidéki öregurakként élik nyugdíjas életüket, de gondolataikban fel-fel sejlenek az ügyek kérdéses elemei. A társaságot összekötő szakmai érdeklődés baráti kötelékké alakult, így máig összejárnak, és a széria egyik sorvezetője, hogy terített asztal, egy-egy pohár sör és bor mellett előkerülnek a régi ügyek. A beszélgetést kiváló érzékkel vezeti Dr. Illisz László bűnügyi újságíró, aki szintén végigkövette a nyomozásokat – az epizódoknak az ő narrációja ad irányt.
Az igazság mániákusai / Fotó: HBO
Nem derül ki, hogy maga a vendégség megrendezett-e, hogy csak az alkotók ültették-e le a szereplőket a kissé díszletszerű asztalhoz, de ez a kérdés hamarosan már lényegtelen is. Szajki-Vörös Adél és Szajki Péter ugyanis megtalálták a karaktereiket: olyan szereplőket, akikre nemcsak a vén róka kifejezés illik egyértelműen, de gondolkodásmódjukon, stílusukon, akár egy-egy rövid interakciójukon keresztül is könnyedén felsejlik ez a kaotikus világ és az erős összetartás, ami, úgy tűnik, a szakmabelieket jellemezte.
Kisvárosi bűnügy, nagy zsáner
A vidéki Magyarországon járunk, érkezéskor kézfogás és puszi a férfiak között. A fővárosból érkező rendőröket egykor a kollégák vitték a tett helyszínére, hiszen nem volt Google Maps, a Matáv munkatársai is bekapcsolódtak a nyomozásba, a nyomozók pedig egy nagyobb kartonlapra vésték fel a legfontosabb információkat. Mindez menet közben, a sorok közt derül ki, ahogyan az is, mitől voltak ezek az ügyek annyira fontosak az egész társadalom számára.
Kisváros: mindenki mindenkit ismer, így olykor ma is előfordul, hogy a nyomozó összefut az egykori gyanúsítottal – akit máig tettesnek vél –, sőt szóba is elegyedik vele. Az ilyen történetekből, a tűpontos, szellemes, elegáns visszaemlékezésekből egyértelmű, szereplőink nem csupán nosztalgiáznak az egykori zsarumúlton, komolyan foglalkoztatja őket ma is számos részlet, nem adták fel a reményt, hogy kiderüljön az igazság.
Az igazság mániákusai / Fotó: HBO
Kapva kapnak az alkalmon, hogy ma is közösen gondolkozzanak, őszintén és tárgyilagosan mondják el nemcsak a szerencsésebb pillanatokat – ezeket nem kell kiszínezni, enélkül is elég kalandosak – és a legerősebb dilemmákat, de azt is, milyen érzésekkel tölti el őket ma, hogy van, amit nem sikerült felderíteni vagy bizonyítani.
A true crime műfajában nincs újdonság, az amerikai filmgyártásban már olyan meta-tartalmaknál tart, mint a Gyilkos a házban-sorozat. Szajkiék sem a zsáner, sem a téma tekintetében nem számítanak úttörőnek, ráadásul egy éve mutatkozott be az első hazai true crime-sorozat épp ebben a témában, A kegyetlen – Magda Marinko rémtörténete címmel. A három epizódos széria elkészítéshez az alkotók AI-eszközöket vettek igénybe, de a cél itt is az volt, hogy a korszak elevenedjen meg – a délszláv háború, a rendszerváltás zűrzavara és a posztszocialista Magyarország bűnügyi valósága mosódjon egybe.
A kilencvenes évekhez hasonlóan ma is nagy változások zajlanak Magyarországon, a mai budapesti közbiztonság a mélyponton van, a párhuzam szembetűnő. Kapcsolódási pontot bőven találhatnak a nézők a sorozatbeli kiszámíthatatlan világhoz. Az alkotók szerencsés pillanatban érkeznek ezekkel a történetekkel, Szajki Péter és Szajki-Vörös Adél pedig jóval többet ad a témához a puszta lidérces nosztalgiánál. Az igazság mániákusai jól megválasztott karaktereken és szituációkon keresztül érzékelteti a kor hangulatát – az interjúkat soha nem steril, fehér fal előtt rögzítik, hanem mondjuk éjszaka, lámpafénynél, és a háttérben ott keringenek a város fényei.
A legtöbb részlet erős, az egykori esetek szereplőinek egy-egy jól megválasztott portréja szinte belénk ég, és persze hozzájuthatunk izgalmas többletinformációhoz is. A sorozat leghatásosabb eleme mégis a pohár sörök, fröccsök felett beszélgető társaság – ha csak ezeket a vendégségeket rögzítették volna az alkotók, valószínű már azzal is nyert ügyük lenne.
Az igazság mániákusai november 13-tól látható az HBO-n és az HBO Max-on.
