Az immár ötödik alkalommal megrendezett konferencia célja, hogy a média- és magyartanárok a filmes és képi kommunikáció területén tapasztalatot cseréljenek, mondta el a filmhunak Horváth Beáta, a rendezvény egyik szervezője. 

Az első konferenciát 2000-ben tartották a filmbefogadás kérdéseiről. Azóta sorozattá nőtte ki magát az esemény, melynek - pedagógiai szempontból is - fontos küldetése, hogy a nyelvi szövegek mellett a mozgókép esetében is megvizsgálják és feltárják a befogadói tevékenységet. 2001-ben Jancsó Miklós művészetét tárgyalta a rendezvény, majd a film és az irodalom kapcsolatát közelítették meg. Legutóbb pedig a kultuszfilmek kerültek terítékre, különös tekintettel a Mátrixra. 

Horváth Beáta elmondta, hogy lényeges különbség lehet abban, ahogyan a gyerekek számára egy alkotás kultuszfilm lesz. A tapasztalatok szerint van például olyan, aki a szülei által előnyben részesített filmeket emeli be a maga kedvencei közé. A másik oldalról a kérdés úgy is felmerülhet, hogy az iskolában mely műveket értékeljünk klasszikusként, s ebben a viszonylatban a gyerekek hogyan találják meg a helyüket. 

A kétnapos program első felében bemutatóórákat tartanak a tanároknak. Ezek un. mikrotanítás révén valósulnak majd meg, ami azt jelenti, hogy csupán 5 gyerek fog részt venni egy órán. Olyan módszertani lehetőségeket és logikai rendszereket mutatnak be, amelyek nagyobb csoportoknál is így működhetnek - ezúttal praktikusan a nagyobb fős osztályban jelentkező nevelési kérdésekkel nem foglalkoznak. 

A szervezők később szeretnék szélesebbre nyitni a diszkurzust. A jövőben rendezvényüket egy nagyobb találkozóként képzelik el, ahol az ország különböző iskoláiból érkező tanárok és diákok mutatnák be a gyakorlatban egymásnak módszertani elképzeléseiket.

A program második fele Jeles András és Tarr Béla "kánonbéli" helyére kérdez rá. Horváth Beáta Jeles András filmjeit a nehéz szövegek közé sorolja, de olyan alkotásokkal együtt, mint például Jancsó Szegénylegények című filmje, az iskolában fakultáció formájában ideálisan feldolgozhatónak tartja. Tarr Béla szintén aktuális témája a konferenciának, hiszen egyre közelebb kerül ahhoz, hogy klasszikusként gondoljunk rá.   

2003. október 10. péntek:
Magyar filmek az oktatásban
Bemutatóórák (mikrotanítás) az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában
(1146 Budapest, Cházár András u. 10. I. emelet 30.)

14.30 – 15.15: Huszárik Zoltán: Capriccio – 7-8. évfolyam, az órát tartja: Horváth Beáta (ELTE Radnóti)

14.30 – 15.15: Jancsó Miklós: Szegénylegények – 12. évf. Ozorai Judit (Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola)

15.30 – 16.15: Makk Károly: Szerelem – 11. évfolyam, Beke Judit (ELTE Radnóti)

16.30 – 17.15: Jeles András: A kis Valentino – 11. évfolyam, Horváth Beáta

17.30 – 18.00: Gelencsér Gábor: Szélső értékek – A kánonképzés problémái a magyar filmtörténetben

Kérjük, hogy az órákra előre jelentkezzenek be az alábbi címen vagy telefonszámon:

horvath@radnoti-elte.sulinet.hu vagy Horváth Beáta: 343-7257

* * *

2003. október 11. szombat:
A magyar filmkánon – Jeles András, Tarr Béla
Konferencia a Magyar Nemzeti Filmarchívum Örökmozgó Filmmúzeumában
(1073 Budapest, Erzsébet krt. 39.)

10.00 – 11.15
Szegedy-Maszák Mihály: Kánon és filmkánon
Varga Balázs: A 12-es csapdája - a magyar filmtörténeti kánon problémái

11.30 – 13.00
Kovács András Bálint: Magyar filmkánon - Tarr Béla
Halász Péter: Új kép és új zene - párhuzamos történetek a hatvanas évek magyar filmművészetéből
Szíjártó Imre: Filmkánonok a magyar és a külföldi mozgóképoktatásban

13.30 – 15.50
Tarr Béla: Werckmeister harmóniák – Nagyterem
Módszertani beszélgetés (Beke Judit, Horváth Beáta, Orozai Judit) – Kisterem 

A konferencia támogatói: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram