Mint ahogy a cím is elárulja, az első lépésben kénytelenek voltunk tárgykörünket a mozikban bemutatott magyar játékfilmekre szűkíteni. Nem azért, mintha lebecsülnénk a filmkészítés többi ágát: a dokumentumfilmeket, az animációs alkotásokat, a televíziós játékfilmeket vagy a kísérleti filmeket. Tisztában vagyunk vele, milyen gazdag eredményeket tudhatnak magukénak. Könyvünkben például többször is utalunk rá, hogy játékfilmjeink sikerei gyakorta alapozódnak a rendezők megelőző dokumentumfilmes tapasztalataira, sőt a dokumentumfilmes környezet támogatására. Ugyanígy csak utalunk a Balázs Béla Filmstúdió érdemeire és jelentőségére. Nem akartunk azonban szerfölött nagyra törő, erőnket és kompetenciánkat meghaladó szándékkal túl sokat markolni. Természetes, hogy még ilyen leszűkítéssel sem említhetünk minden elkészült mozidarabot, azokat igyekeztünk kiemelni, amelyek a korra vagy egy irányzatra nézve jellemzőek. Mivel eddig nem születetett átfogó magyar filmtörténet, vállalkozásunk mindenképpen úttörő jellegű. Az átfogó magyar filmtörténetet a későbbiekben kell – talán hasonlóan apró lépésekben – megalkotni.

Könyvünk jellegéből adódóan ne számítson az olvasó tudományos részletességre, új fölfedezésekre. Inkább olyan összefoglaló képet kívántunk adni, amely pontos adatokra támaszkodva ismereteket közöl, ezeket a tudnivalókat igyekszik rendszerezni, és érzékelteti a filmjeinket körülvevő atmoszférát is: hírt ad az alkotási feltételekről, valamint a közönség folyamatos reagálásáról. Röviden tájékoztatunk a kialakult irányzatokról, egyes rendezők pályájáról, az elkészült művekről. A filmeket inkább röviden jellemezni kívánjuk, mintsem részletesen elemezni. Játékfilmtörténetünket az 1990-es évszámmal zárjuk. A következő évek már átfolynak jelenünkbe, és az érdeklődő a következő évtized filmjeiről olvashat másutt, például Györffy Miklós A tizedik évtized (A magyar játékfilm a kilencvenes években és más tanulmányok. Palatinus, 2001, Nemzeti Filmarchívum) című könyvében.

Adatainkban (például a sokszor vitatható keletkezési évszámok tekintetében) a Magyar Filmintézet kiadványára támaszkodtunk: Játékfilmek 1931–1998, Magyar filmográfia. Kötetünkben a szöveg mellett jegyzetanyag, a függelékben bibliográfia, filmográfia, név- és filmcímmutató található.

Kívánjuk, hogy a film iránt érdeklődő fiatalság haszonnal és érdeklődéssel forgassa könyvünket. A játékfilmek a legrészletesebb történelemkönyvnél is megragadóbban keltik életre azt a kort, amelyben létrejöttek; a kor életformáját, érzelemvilágát, szokásait és ellentmondásait. S vállalkozásunk talán hozzájárulásul is szolgálhat – bár igen szerény hozzájárulásul – egy átfogó magyar filmtörténet későbbi megszületéséhez.

A szerzők

Műszaki Könyvkiadó