A száz éve Esztergomban született rendező saját bevallása szerint a városnak köszönheti művészetek iránti vonzalmát, hiszen még fiatal korában 1935-38 között a szeme láttára bontakozott ki az egykori királyi vár az ásatások során, és itt csöppent bele Babits Mihály baráti körébe is. Egyetemista korában kis időre eltávolodott a művészetektől, hiszen matematika-fizika szakon végzett a pesti egyetemen, és bár fél évet tanult a Színművészeti Akadémia rendező kurzusán, de a háború véget vetett további művészeti tanulmányainak.
Nézd meg a Noé bárkái előzetesét!
A háború után reklámgrafikával, illetve reklámfilm rendezéssel kezdett el foglalkozni, majd az ötvenes évek elején felkérték Az anyag szerkezete című film elkészítésére, amelyben művészeti és természettudományos ismereteit ötvözni tudta. Korábban már "kultúrfilm" néven kísérleteztek tudományosabb témákat feldolgozó mozgóképekkel, ám azok didaktikusságuk és a kezdetleges megoldások miatt inkább kísérletnek tekinthetők. Kollányi filmje azonban egészen más módon közelítette meg ezeket a témákat, kiforrottabb filmes eszközökkel, hatásosabban tudta megmutatni a nézőknek a bemutatott témát, mint elődjei (bár akkor már népszerű-tudományos filmnek nevezték a műfajt, amelyeket ma ismeretterjesztő filmként ismerünk, és amely támogatására kiírt pályázatot is róla nevezték el).
"A mozi nézőtere iskolás, didaktikus ismeretterjesztésre legkevésbé sem alkalmas. Élményt kellett adni a nézőknek - elsősorban a látvány erejével." - írja Kollányi egy jegyzetében, és ez a szemléletmód volt az, amely kiemelt a többi rendező közül. Természetesen tőlünk nyugatra nem volt ismeretlen ez a műfaj, Walt Disney emberei - élükön a hatszoros Oscar-díjas James Algare - már járták a világot, hogy bemutassák a közönségnek az általuk ismeretlen világot. Itthon nem lehetett ekkor produkciókban gondolkodni, az '50-es években nem is álmodhatott az egzotikus tájakról, így állandó operatőrével, Vancsa Lajossal közvetlen környezetükben, néha tenyérnyi területen, "a természet kamaraszínpadán" - ahogy a brit dokumentumfilm atyja, John Grierson jellemezte filmjeit - próbálták bemutatni a csodát.
Kollányi Ágoston
Első tudományos filmjével, Az anyag szerkezetével, majd az Akváriummal is elnyerte A legjobb népszerű tudományos film díját Karlovy Vary-ban. Az Akváriummal 1954-ben elhozta Cannes-ból a Technikai nagydíjat, ahová még többször visszatért: 1956-ban Fábri Zoltán Körhintája és Banovich Tamás Cigánytánca mellett Kollányi Ágoston Kati és a vadmacska című filmjét is bemutatják, egy évvel később Bölcsők című filmjével ismét Technikai nagydíjjal tér vissza a francia fesztiválról, 1959-ben pedig a Ragadozó növények különdíjat kapott. Öt égész estét betöltő természetfilm és közel száz rövidfilm fűződik a nevéhez, amelyek bejárták a világ fesztiváljait, megfordultak többek között Rómában, Moszkvában, Mannheimben, Edinburgh-ban és Bergamoban is.
Bár többnyire tudományos témákkal foglalkozott alkotásaiban, több kortárs művészekről - többek között Kovács Margitról és Szőnyi Istvánnal - készített portréfilm is fűződik a nevéhez.
Nézd meg a Szőnyi Istvánról készített portréfilmet!
Játékfilm hosszúságú művei ívet alkotnak a természet megismerésében. A Kati és a vadmacska leíró, mesélő jellegű. A nagy összegző film, az Örök megújulás, a természet nagy és örök törvényeit mutatja be. Új korszakot jelentett Az állatok válaszolnak, itt már kérdéseket tesz fel a film. A Noé bárkái pedig az ökológia legaktuálisabb problémáit mutatja be.
Az 1988-ban elhunyt, Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló művész születésének 100. évfordulója alkalmából centenáriumi programsorozatot szerveztek (részletek ITT és ITT), amely keretein belül november 6-án beszélgetéssel, kiállítással és filmvetítéssel egybekötött megemlékezésre kerül sor a FilmesHázban, illetve november 12-én az Urániában levetítésre kerül a Noé bárkái című alkotása.
