Az animáció világa sokat változott az elmúlt években, mondta Kepes András, az iskolában azonban a hagyományos technikákat is megtanítják a fiataloknak, ez a képzés egyik legnagyobb érdeme. Erről a saját szemünkkel is meggyőződhettünk az este alatt, a hallgatók és tanárok filmjei mellett ugyanis olyan videók is felbukkantak a vásznon, amelyek az iskola életébe is bepillantást engedtek, így láthattukl például hogyan készülnek a bábanimációk főhősei és hogyan mélyülnek el a stop motion technikában a hallgatók. A technológia valóban változott, a 3D és 2D animáció átvette a klasszikus módszerek helyét, a lényeg azonban maradt: “Fantázia, humor, autonómia a gondolkodásban és a képi világban” - foglalta össze Kepes, aki arra is felhívta a figyelmünket, hogy a főiskola idén szeptembertől már nem csupán alapképzést, hanem mesterképzést is indít animációs szakembereknek.
Az első blokkban felbukkanó animációk jelentős része nem volt ismeretlen a számunkra, szerencsére az elmúlt években számtalan fesztiválon, vetítésen, filmes eseményen találkozhattunk már velük. A Kaff-ra készült szignálfilmekről mi is hírt adtunk, de Rödönyi Csilla könyvtrailerét, amelyben Bud Spencer hajón, repülőn és lóháton járjon be a világot, szintén megidéztük már. Ebben a részben tűnt fel Hertelendi Amanda és Ottlik Anna Peron című filmje is, amely bájosan furcsa bábokkal meséli el egy pantomimművész és egy metróra várakozó alak történetét. A film az idei KAFF-on a legjobb karakteranimáció díját vitte el, nem véletlenül. Hertelendi Amanda egy másik filmje, a Bánom azt című alkotás is a vászonra került. A nudistastrandot megidéző film a 2014-es szolnoki Nemzetközi Képzőművészeti Filmfesztiválon különdíjat nyert.
Az első rész különlegességeként, a blokk három záró filmje a szak egy-egy oktatójának alkotása volt. Ulrich Gábor Mit kell tudni a kutyaidomításhoz? című alkotása Hajas Tibor művét dolgozta fel, Gauder Áron Kojot és a szikla című filmje pedig a Cseh Tamás által 2006-ban felmondott indián mesékből merített iheletet. (olvasd el interjúnkat a rendezővel!) Csáki László Kék Pelikán című filmjébe is betekinthettünk, a rendező a rendszerváltás előtti vonatjegy hamisítás történetét dolgozza fel animációs dokumentumfilmjében. (olvasd el interjúnkat a rendezővel!)
A második Animascope azonban nem csak a vetítésekről szólt, a frissen diplomázott BA hallgatókkal Molnár Judit Anna, a Filmhu szerkesztője beszélgetett a két vetítési blokk között, aki többek között arról faggatta a fiatalokat, miért szeretik az animációt és hogyan kötöttek ki ezen a pályán? A fiatal rendezők szinte mind egyetértettek abban, hogy az animáció az egyik legszabadabb műfaj, bármilyen hangulatot, stílust és világot képesek megeleveníteni vele. Nem létező karakterekbe önthetnek lelket és kreatívan kísérletezhetnek képpel, hanggal, zenével. “Amióta ceruza van a kézben, az ember belezúg ebbe a dologba” - mondta Kádár Réka, akinek Apámmal élek című vizsgafilmjét vetítették le a rendezvényen.
Az is kiderült, hogy a 90-es évek gyerekeinek a Comenius Logo nevű számítógépes program mind jelentős mérföldkő volt az életében, arról viszont megoszlottak a vélemények, hogy a kézi vagy a számítógépes rajz áll-e közelebb az animációs rendezők szívéhez. “Mindkettő egyszerre és egymást támogatva” - mondta Mészáros Bori, akinek két filmjét is láthattuk az este folyamán: The Last Yeti című alkotását és Rádóczy Zsuzsannával együtt készített Black out című filmjét, amely nagyon kreatívan ötvözte a különböző technikákat.
Mészáros Borbála, Rádóczy Zsuzsanna - Black out
Nem maradhatott ki az estéből a nagy példaképek felsorolása sem: Mijazaki Hajao, Jan Svankmayer és Kovásznai György is ott van a nagy elődök között. A fiatalok azonban a jövőjükbe is engedtek egy kis bepillantást: van, aki már most gyártásvezetőként vagy utómunka stúdióban dolgozik, mások szabadúszóként tevékenkednek, de van olyan is, aki még az iskolapadban, mesterképzésen szeretne tanulni és fejlődni. Egy valami azonban közös, a furcsa világok, az alkotás és a kreativitás iránti rajongásuk.
A filmvetítés második blokkjában a végzett hallgatók filmjei és projektjei kerültek terítékre. Németh Balázs rendhagyó módon egy kiállítással és annak filmes kivonatával rukkolt elő Büro elnevezésű projektjében, a többiek azonban tartották magukat a hagyományosabb filmes formákhoz. Dell'Edera Dávid Balkon című filmje egy panel fülled nyári délutánját mutatja be. A film a Médiatanács Macskássy-pályázatán idén tavasszal részesült támogatásban. Sajnos néhány filmnek, úgy, mint Ászity Boglárka Isak és Horányi Réka Úszó című filmjének, egyelőre csak az előzetesét láthattuk, de Bárczy Örs téli meséjét, a Hey deer! című filmet, Kádár Réka Apámmal élek című önéletrajzi ihletésű alkotását illetve Mészáros Borbála és Rádóczy Zsuzsanna Black out című filmjét egy stresszes rókáról teljes hosszában élvezhettük. Kíváncsian várjuk az újonnan indult mesterképzés hallgatóinak munkáját is, csak úgy, mint a fiatal animációs generáció további filmjeit is.
Ászity Boglárka -Isak
