Az m1 ajánlója:
Október 22-én, vasárnap délután 16.00 órakor az ökumenikus istentiszteletet sugározzuk. A keresztény egyházak közös imát tartanak a budapesti Szent István Bazilikában. A fohászt Dr. Erdő Péter bíboros, prímás érsek mondja. 17.25-kor Exhumált versek címmel az l956-os forradalom költeményeiből válogattunk, nem kisebb művészek közreműködésével, mint Mensáros László, Jobbágy Károly, Tamási Lajos, Mészöly Dezső, Fodor András, Darvas Iván, Eörsi István, Obersovszky Gyula, Petri György, Faludy György, Nagy Gáspár.
18.10-től Köszönet a szabadság hőseinek címmel ünnepi gálát közvetítünk a Magyar Állami Operaházból. Beszédet mond Sólyom László köztársasági elnök.
Este, 20.00 órától Naplófilm, 12 voltam 1956-ban címmel egy új dokumentumfilmet ajánlunk nézőink figyelmébe. 1956-ban, egy nap különbséggel, egyszerre kezdte el írni a naplóját két fiatal srác Budapesten. Ez azonban nem a véletlen műve, hiszen amióta az eszüket tudják, jó barátok. A két fiú egyike, Kovács Jancsi akkor volt tizenhárom éves. A vele egy házban élő Csics Gyula – tizenkettő. A naplóírásnak pedig egyetlen oka: a forradalom. Közel vannak a tűzhöz – szó szerint, utcájukban a harcok közben kigyullad egy áruház, nap mint nap lövöldözést hallanak. Gyula közben gyűjt. Tárgyi emlékeket egy „forradalom” feliratú dobozba, üvegszilánkokat, röpcédulákat, újságkivágásokat és rajzokat a naplóba. Rádiót hallgat, kifaggatja a szomszédokat, a távoli városrészekből érkező ismerősöket. Hatalmas, előtte papíron megtervezett sétákat tesz Jancsival. Mindezt lejegyzi. Közben éli a pesti gyerekek életét: hegedűórára jár és külön-németre, diafilmeket néz, szánkózik, disznóvágásra megy Rákoskeresztúrra a nagyihoz, egy rokon műhelyében Kossuth-címeres jelvényeket gyárt, a kapott pénzből Verne- és Mark Twain-könyveket vesz. Jancsival elterveznek egy egész, még nem létező várost, ahol az utcákat a forradalom hőseiről nevezik el. Fejében és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág, a gangok világa és az éppen zajló történelem. Nagyon „képben van”. Kívülről tudja a nevezetes rádióbeszédeket, vicceket gyűjt a villamoson, lerajzolja a szétlőtt házakat. Később elrejtette feljegyzéseit, tartott a következményektől. A családja biztatta, hogy jelentesse meg. A Tatabányai Városi Könyvtár igazgatójaként egy rendezvényen átnyújtotta hát a naplót Rainer M. János történésznek, aki úgy látta: ezt meg kell osztani a nagy nyilvánossággal is. Edvy Boglárka filmje ezt a naplót jeleníti meg, animációs, dokumentumfilmes eszközökkel, azzal a céllal, hogy az eredeti napló különleges atmoszféráját minél hívebben érzékeltesse. Kovács János sokáig elveszettnek hitt írását Kieselbach Tamás galériatulajdonos adta ki. A két napló 50 év után most találkozhatott össze. És még a szerzőknek is okoztak meglepetéseket: a városi könyvtár igazgatója nemrég vette észre saját keze nyomát Kovács Jancsi irományában. A két ember kapcsolata azonban nem szakadt meg az évtizedek során sem. Csics Gyula ma is rendszeresen meglátogatja magára maradt, igen beteg barátját az egyik budapesti szociális otthonban.
(A forgatókönyvet íra és rendezte: Silló Sándor, Edvy Boglárka.)
21.00 órakor A szólás szabadságát is az ünnepnek szenteli a közszolgálati televízió.
Akik még este is velünk maradnak, 22.10-től a Szerencsés Dániel (1982.) című magyar játékfilmmel zárhatják ezt az előünnepi vasárnapot.
Mezei András novellájából írta Tóth Zsuzsa, fényképezte: Ragályi Elemér, zene: Selmeczi György, rendező: Sándor Pál.
Szerencsés Dániel - Rudolf Péter, Angeli Gyuri - Zsótér Sándor, Szerencsésné - Margitai Ági, nagypapa - Major Tamás, Angeli papa - Bodrogi Gyula, Erdélyiné - Törőcsik Mari, Erdélyi - Garas Dezső, Mariann - Szerb Kati, Kapás - Kern András.
Angeli Gyuri 20 éves, sorkatona volt, aztán szakaszával együtt átállt a felkelőkhöz. Most, hogy bejöttek az oroszok, veszélybe került, több bajtársát már letartóztatták. Hazaugrik az édesanyjához civil ruháért, meg elbúcsúzni, aztán gyorsan külföldre akar menni. Vele indul egy srác is a házból, Szerencsés Dániel.1956 decemberét írjuk… A film díjai: a Filmszemlén a társadalmi zsűri fődíja, színészi díj Bodrogi Gyulának, Törőcsik Marinak, Végvári Tamásnak. Külföldön Cannes-ban, Gdanskban és Zimbabwéban is díjat kapott. (Szerkesztő: Horváth Márta.)
Október 23-án, hétfőn 10.00 órakor az ünnepi zászlófelvonásról adunk helyszíni közvetítést. 10.30-kor Egy emlékmű emléke címmel Vígh Tamás visegrádi műtermébe látogatunk el. Bemutatjuk azt a különös sorsú szobrászművészt, aki megálmodta Magyarországon és a világon az első 1956-os emlékművet, még a forradalom napjaiban. Erről és több más szobrának nem mindennapi történetéről beszél ezúttal nézőinknek.
A Budapest 56 Szabadság Nyilatkozat elfogadását 11 órakor láthatják nézőink az Országházból. 14 órakor pedig a műegyetemi 1956-os emlékmű felavatását. 14.30-tól megemlékezés a 301. parcellánál. 15.00 órától Szökés a nagy árvíz idején címmel – Gérecz Attilára emlékezünk. A Szabadság Emlékgyűlés a Parlamentnél 17.30-kor kezdődik, miközben fellobban majd a Forradalom Lángja. A Határtalan emberek sorozatban 18.25-kor portréfilmet mutatunk be Márton Katiról, akit 1956-ban az amerikai követség védelmezett és aki 50 évvel később, az ENSZ közgyűlésén emlékezik meg a magyar forradalomról. 19.30-kor ismét egy 1956-os emlékmű avatási ünnepségéről számolunk be a Felvonulási térről. Köszönet a szabadság hőseinek címmel 20.00 órakor ünnepi műsort adunk az l956-os forradalom 50. évfordulója tiszteletére. Magyar játékfilmmel, az Eldorádóval (1988.) folytatjuk az estét, 20.35-kor.
Írta: Bereményi Géza. Fényképezte: Kardos Sándor. Zene: Darvas Ferenc. Rendező: Bereményi Géza.
Monori Sándor - Eperjes Károly, Monoriné - Pogány Judit, Marika, a lányuk - Eszenyi Enikő, Berci - Andorai Péter, Temesváry Miklós - Balkay Géza, id. Gombacsik - Pauer Gyula, ifj. Gombacsik - Pauer Henrik, nyomozó - Haumann Péter.
1945. Teleki tér. A piac királya, Monori Sándor új lendülettel lát munkához. Most, hogy lánya, Marika hazajött Bécsből és fiú unokát szült neki, van értelme az életének. Először a vejétől szabadul meg két marék aranyért, majd Marikától, a lányától szabadul meg, hogy csak az övé lehessen a kis Imi, akit ő akar felnevelni a feleségével. Az ötvenes évek nem kedveznek az üzletnek, de a mi Monorink tudja, hogy „akinek aranya van, annak mindene van." Nem ugrál, inkább kivár… A film a Magyar Filmszemlén a társadalmi zsűri fődíját, a szakmai zsűri forgatókönyvírói díját kapta, Eperjes Károly pedig a legjobb színészi alakítás díját is elnyerte. Az Eldorádó emellett Félix-díjas is lett. (Szerkesztő: Horváth Márta.)
Az m2 ajánlója:
Vasárnap, 22-én, délután 14:25-kor A katedrális kövei címmel Melocco Miklós szegedi, 1956-os emlékművét ismerhetik meg a csatorna nézői. „Különös szobrokat kell csinálni” - írta Melocco az 1970-es években, nagy vihart kavaró, rendhagyó Ady-szobrai megalkotásakor. Munkái a mai napig viták kereszttüzében állnak, közöttük az egyik legkülönösebb ez az 1956-os emlékműve. A forradalom idején főiskolás művész a szobor kapcsán fölidézi személyes emlékeit, a halott barátok alakját…
(Szerkesztő: Kernács Gabriella. Rendező: B. Farkas Tamás.)
Délután 18.10-kor Köszönet a szabadság hőseinek című műsorunk azonos az m1 adásával.
Hétfőn, 23-án, 10 órakor Az állami lobogó ünnepi felvonását közvetítjük (az m1 adásával egy időben). 11 órakor A Budapest 56 Szabadság Nyilatkozat elfogadása. (A közvetítés az Országházból szintén azonos az m1-ével.) 12.05-kor az október 22-én sugárzott ökumenikus istentiszteletet ismételjük meg azoknak, akik az m1-en nem láthatták.
13.05-kor A helyzet embere címmel Schreiber Tamás kétrészes portréfilmjét ajánljuk nézőink figyelmébe.
Kevés olyan ember található a külföldi magyarság körében, aki az elmúlt másfél évtizedben ne mondta volna még el így vagy úgy az 1956-os forradalomban való részvételét, az eseményekhez fűződő érzelmeit, viszonyát. Azon kevesek közé tartozik a Franciaországban élő Thomas Schreiber, azaz Schreiber Tamás nemzetközi hírű politológus, nagy tekintélyű Kelet-Európa-szakértő, aki francia újságíróként 1956 szeptemberében Budapesten járt. Akkor még maga sem gondolta, hogy néhány hét múlva Párizsból ismét szülőföldjére indul. Pedig így történt. Október 25-én már Bécsben volt, november elseje és tizenegyedike között Budapesten és vidéken járt, interjúkat készített a forradalom jeles személyiségeivel, Nagy Imrétől Maléter Pálig, Mindszenty Józseftől Szigeti Attiláig. A Le Monde-ban megjelent cikksorozata miatt évekig nem kapott beutazási vízumot Magyarországra… Schreiber Tamás először vállalkozott arra, hogy a Magyar Televízióban beszéljen akkori élményeiről és arról, hogy a francia értelmiség jelesei, mint például Jean-Paul Sartre, Albert Camus, Yves Montand és sokan mások, a forradalom hírére miként váltak a magyarok, a magyar ügy lelkes támogatóivá.
(Szerkesztő-rendező: Szakály István.)
14.00 órakor A műegyetemi 1956-os emlékmű felavatásáról adunk elő közvetítést az m1 adásával párhuzamosan. 14.30-tól megemlékezés a 301. parcellánál (az m1 adásával egyszerre). 17.30-kor a Szabadság Emlékgyűlést sugározzuk ugyancsak mindkét csatornán, majd fellobban a Forradalom Lángja. 19.30-kor közvetítjük a Felvonulás térről az 1956-os emlékmű avatási ünnepségét (az m1-en is). 20.00 órakor Köszönet a Szabadság hőseinek címmel ünnepi műsort láthatnak nézőink az 1956-os forradalom 50. évfordulója tiszteletére, az m1 adásával azonos időben. Ezután, 20:30-kor Töredékek - 1956 címmel magyar rajzfilmet mutatunk be.
Írta, rajzolta és rendezte: Kiss Iván. Fényképezte: Bacsó Zoltán. Zene: Szöllősy András, Liszt Ferenc, Ludwig von Beethoven.
Az archív fotók felhasználásával készült animációs film portréi kiemelik a forradalomban résztvevők arcát, tekintetét. A költői szépségű képek segítségével szinte életre kelnek előttünk a különös gonddal megrajzolt egyéni sorsok, a kezdetben bizakodó, majd egyre szomorúbb szempárok tükrében.
(Szerkesztő: Pölöskey István.)
20:45-kor a Φ Filmidőben Angyal István – Tűzoltó utca 1956 című magyar dokumentumfilm második részét tekinthetik meg az érdeklődők.
Írta, fényképezte és rendezte: Lugossy István. Riportalany: Kresalek Gábor.
Angyal István történetét felesége, valamint egykori harcostársai - Eörsi István és Mécs Imre - elevenítik fel. Visszaemlékezésüket fotók és sok más kordokumentum teszik hitelessé.
(Szerkesztő: Pölöskey István.)
Összeállította: Csorba Mária
