Nem eredeti helyszíneken, de eredeti gondolatok mentén forgott Szekeres Csaba új rövidfilmje, a La belle epoque. A forgatókönyvet is jegyző direktor úgy nyilatkozott a filmhunak, hogy a történet megírásakor leginkább az a kérdés izgatta, vajon a terror elkövetői és áldozataik hogyan viszonyulnak egymáshoz. “Ami a legérdekesebb a beszláni túszdrámában, az tulajdonképpen az, hogy a terror nem tiszteli a tabukat, azaz jelen esetben az erőszak elszenvedői gyerekek voltak, így a film középpontjában is a terror és a gyermekkor egymás mellé rendelése, szembeállítása áll.” - fogalmazott Szekeres Csaba.
A terror és a gyermekkor |
A rendező elárulta, a 3D használata mellett egyéb formanyelvi különlegességeket is tartogat filmje. “Az első másfél percben vaksötétben ül a néző, s a történéseket csak a hanghatásokból tudja értelmezni. Egyébként is a hang vezető szerephez jut a filmben, ugyanis soha nem az akciót, hanem a végeredményt látjuk, a kamera a reakciókból építi fel a filmet. Nem azt látjuk ami történik - azt csupán halljuk, így tulajdonképpen a hang mesél. Ehhez tartozik, hogy a dialógusok egy nem létező, kitalált nyelven zajlanak, ezzel is növelve a néző bizonytalanságát, viszont reményeink szerint mindez elősegíti a túsztörténet érzelmi megértését és feldolgozását.”
A Czukor Balázs, Vay Viktória és Szilasi Blanka főszereplésével, Tóth Widamon Máté fényképezésében készült La belle époque forgalmazásával kapcsolatban Fodor Gergely úgy nyilatkozott, már megállapodtak egy forgalmazóval, és reményeik szerint jövő tavasszal egy hasonló témájú alkotás kísérőfilmjeként több mozi közönségéhez is eljut majd a film. Előtte azonban szeretnék, ha a La belle époque A-kategóriás fesztiválokon bizonyítana, illetve idén ősszel több magyar rendezvényen is bemutatnák a hazai közönségnek.