Beszláni tragédia magyar szemmel

Nem eredeti helyszíneken, de eredeti gondolatok mentén forgott Szekeres Csaba új rövidfilmje, a La belle epoque. A forgatókönyvet is jegyző direktor úgy nyilatkozott a filmhunak, hogy a történet megírásakor leginkább az a kérdés izgatta, vajon a terror elkövetői és áldozataik hogyan viszonyulnak egymáshoz. “Ami a legérdekesebb a beszláni túszdrámában, az tulajdonképpen az, hogy a terror nem tiszteli a tabukat, azaz jelen esetben az erőszak elszenvedői gyerekek voltak, így a film középpontjában is a terror és a gyermekkor egymás mellé rendelése, szembeállítása áll.” - fogalmazott Szekeres Csaba.

A terror és a gyermekkor

Mint azt a rendezőtől megtudtuk, a film hosszú előkészítési munka után idén márciusban forgott, két nap alatt, s a tizenegy percbe sűrített terrorizmus-parabola elkészítése különleges technikai trükköket is igényelt. “Egy emberi test belsejéből indulunk, ahonnan eljutunk egy térbe, ahol a túszokat őrzik, s mindezt egyetlen snittben, amelyhez segítségül kellett hívnunk a digitális technikát.” - mondta Szekeres Csaba. A film 3D-trükkjeinek elkészítése hosszú időt, csaknem nyolc hónapot vett igénybe, s részben e trükktechnika bevetésének köszönhető, hogy a film költségvetése meghaladja egy átlagos rövidfilmét, tudtuk meg a film producerétől, Fodor Gergelytől. Bár a producer nem szolgált pontos összeggel, áprilisban Szekeres Csaba úgy nyilatkozott, a La belle époque költségvetése 13 millió forint. (link Álomturnéra)

A rendező elárulta, a 3D használata mellett egyéb formanyelvi különlegességeket is tartogat filmje. “Az első másfél percben vaksötétben ül a néző, s a történéseket csak a hanghatásokból tudja értelmezni. Egyébként is a hang vezető szerephez jut a filmben, ugyanis soha nem az akciót, hanem a végeredményt látjuk, a kamera a reakciókból építi fel a filmet. Nem azt látjuk ami történik - azt csupán halljuk,  így tulajdonképpen a hang mesél. Ehhez tartozik, hogy a dialógusok egy nem létező, kitalált nyelven zajlanak, ezzel is növelve a néző bizonytalanságát, viszont reményeink szerint mindez elősegíti a túsztörténet érzelmi megértését és feldolgozását.”

A Czukor Balázs, Vay Viktória és Szilasi Blanka főszereplésével, Tóth Widamon Máté fényképezésében készült La belle époque forgalmazásával kapcsolatban Fodor Gergely úgy nyilatkozott, már megállapodtak egy forgalmazóval, és reményeik szerint jövő tavasszal egy hasonló témájú alkotás kísérőfilmjeként több mozi közönségéhez is eljut majd a film. Előtte azonban szeretnék, ha a La belle époque A-kategóriás fesztiválokon bizonyítana, illetve idén ősszel több magyar rendezvényen is bemutatnák a hazai közönségnek.