A világ legjobb dokumentumfilmjei közül láthatunk válogatást a most zajló Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon. A programot áttekintve szinte lehetetlen a legjobb filmeket kiválasztani, nem lesz könnyű dolguk a zsűritagoknak sem. Mi mégis megpróbáljuk a 10 legizgalmasabbnak tűnő alkotásra felhívni a figyelmet, és több napi hideg élelemmel felszerelkezve beköltözünk az Uránia moziba.
A fesztiválon öt szekcióban 36 film versenyez, a szekciók a Nézz szembe a szüleiddel!, Nézz szembe az öregedéssel!, Nézz szembe az elnyomással!, Nézz szembe a sztereotípiákkal! és a Nézz szembe a rövidekkel! jelmondatok alatt zajlanak. Ezeken kívül összeállítást láthatunk a BIDF első életműdíjasának, Gyarmathy Líviának filmjeiből. Szeptember 26-án és 27-én vetítik az 58 másodperc, A lépcső, A mi gólyánk és a Táncrend című alkotásait. Versenyen kívül a DocNomads nemzetközi egyetemi program kisfilmjeit is megnézhetjük.
A versenyszekciókba négy magyar alkotás mellett, Skóciától Kongóig, Indiától Argentínáig, a világ minden részéről érkeztek dokumentumfilmek, legtöbbjük számos díjjal, elismeréssel kitüntetetett alkotás. Hol intim családi drámákba, hol világpolitikát meghatározó tárgyalásokba láthatunk bele, menekültekkel, afrikai gyerekkatonákkal, elveszett gyerekekkel találkozhatunk, idősödő hölgyekkel teázhatunk, egy biztos: valódi emberek, igaz történetivel ismerkedhetünk meg, és a távoli, sokszor megrázó emberi sorsok talán önmagunk megértésében is segítségünkre lehetnek.
1. Drifter
Ajánlónkat a három Európai Filmdíjra nevezett alkotással kezdjük, elsőként a Driftert, Hörcher Gábor dokumentumfilmjét ajánljuk, amely tavaly a legjobb első filmnek járó díjat nyerte el az Amszterdami Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, és amit október végétől a mozikban is megnézhetünk. Addig is a film kapcsán készített beszélgetéseinket ITT és ITT olvashatjátok el.
2. Mi, demokraták
Az Európai Filmdíjra esélyes produkciók között van a Mi, demokraták című dán dokumentumfilm is, amit először szombat délután láthatunk. A film több mint három éven át követi Zimbabwében az ellenzék és a kormánypárt egy-egy alkotmányjogászának hétköznapjait, kínlódásait, küzdelmeit az új alkotmány megalkotásának kivitelezésében. Miután túlteszik magukat az egymással szemben táplált kezdeti ellenérzéseiken, egyetértés alakul ki a két férfi között. Főleg miután kiderül, a kormánypárti politikust pártja támogatói is támadják. A film a Tribeca Filmfesztivál fődíjas dokumentumfilmje.
3. Toto és nővérei
Szintén Európai Filmdíjra nevezett alkotás a Toto és nővérei. A román versenyfilmben a három gyereknek nem sok esélye van a normális életre. Míg anyjuk börtönbüntetését tölti, lakásukat ellepik a gyámságukkal megbízott nagybátyjuk súlyos heroinista barátai. A film olyan intim és érzékeny betekintést nyújt a három gyerek drámai életébe, hogy a kamera jelenléte mellett arról szívesen megfeledkeznénk, hogy ez nem fikció, ez maga az élet.
A holland dokumentumfilm egy „kívülálló” szemén keresztül mutat be egy szelet Magyarországot, konkrétan Orosz Mihály Zoltán hiper-energikus és ultra nacionalista jobbikos polgármester ténykedését Érpatakon, az 1750 fős kelet-magyarországi településen. Az érpataki rendszer kitalálója a “szent és egységes diktatúra” szószólója, ahol a legfőbb értékek a rend, a fegyelem és harcos lélek. A lakosokat két csoportra osztja aszerint, hogy az érpatak modell szempontjából építő, vagy romboló tevékenységet folytat az adott személy. Vajon mit mutat meg rólunk a film?
5. Kertszeretők
Kíváncsian várjuk a finn versenyfilmet, amelyben a finn vidék ezerszínű, burjánzó, misztikus kertjeibe pillanthatunk be. A kerítések mögött, a házaspárok hétköznapjai az élet váratlan fordulatairól, kegyetlenségeiről, vagy épp a szerelemről gondolkodtatnak el bennünket, humorral, bájjal és időnként váratlan, bolondos fordulatokkal megfűszerezve. A Kertszeretők varázslatos képeken keresztül mutatja be az emberi vágyat és szeretetet a természet iránt, és azt a szerepet, amelyet a kertek az emberi lét nagy rendszerében betöltenek.
6. Teadélután
Szintén számos fesztivál díjazottja a chilei versenyfilm, amelyben öt elegáns idős hölgy rituális teázásra gyűlik össze idestova hatvan éve, rendszeresen. A barátnők felidézik a közös múltat és egymásra licitálva bizonygatják, minden döntésüknek meg volt az oka, hogy így vonják el figyelmüket az egyre gyakrabban felbukkanó betegségekről. Ahogy telnek a délutánok, az idő mozdulatlannak tűnik.
7. Barátként jövünk
Az osztrák-francia versenyfilm Közép-Afrika szívében játszódik, és szintén fesztivál-kedvenc, számos díjjal. A Barátként jövünk egy civilizációs kórtan, ami az agyoncsépelt szalagcímek mögé néz: kolonializmus, imperializmus, szent háborúk a természeti erőforrásokért, mindez egy házi készítésű repülőgéppel, a legvalószínűtlenebb helyszíneken. Lenyűgöző és szívszorító filmet várunk.
8. Szülei szeme
Először láthatjuk Varga Ágota új filmjét, a Szülei szeme című alkotást, ami a 2007-ben elkészült Szemünk fénye folytatása, és egy vak házaspár egészséges gyermekének, Ferikének életét mutatja be. A 11 évet átívelő megható családportré szituációkkal, belső monológokkal teli. Ferike, a kisfiuk négy évesen kezdi megérteni, hogy szülei nem látnak, ráadásul ez a felismerés a kamera előtt történik meg. 9-10 évesen pedig már a szüleiről való gondoskodás felnőttes gondolatokat is ébreszt benne, szó szerint a „szülei szemévé” válik.
9. Valami jobbra várva
A dán versenyfilm Moszkvában játszódik, a világ legnagyobb szeméttelepén, a Szvalkán. A barátságtalan helyet természetesen az orosz maffia irányítja, itt él a kis Yula anyjával, barátaival, és sok-sok sorstársával. A mindennapok nagyon kemények a Szvalkán, de az emberség, a szépség a legváratlanabb helyeken is felbukkan. Yulának minden vágya, hogy elszabaduljon erről a helytől, és bármi áron, de megváltoztassa az életét. A Valami jobbra várva 14 éven át követi a lány sorsát és küzdelmét egy jobb életért.
10. Szerbiai útinapló
A szerb dokumentumfilm egy napjainkban játszódó doku-dráma, amely teret ad a háborús zónákból és a legmélyebb szegénységből érkező menekülteknek arra, hogy megmutassák egyéni értékeiket, és olyan hősökké váljanak, akiknek sorsával és küzdelmeivel azonosulni tudunk. Itt az ideje, hogy megtudjuk, hogy kik is ők valójában? Honnan jönnek? Hova tartanak?
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
