Az első és legfontosabb programpontunk idén is a magyar premierek becserkészése lesz. A fesztivál első hétvégéjén lesz látható Kis Hajni Külön falka című filmje (kritikánk), ami egyenesen Karlovy Varyból érkezik Miskolcra. A drámai apa-lánya történet vetítése után a stáb tagjaival lesz közönségtalálkozó, ahogy Fazekas Máté Kilakoltatás című filmjének bemutatója után is felvonulnak az alkotók, a film a második hétvégén lesz látható a Művészetek házában. Az abszurd vígjáték egy bírósági végrehajtó egyetlen, kőkemény napját mutatja be.

Itt mutatkozik be először a nagyközönség előtt Enyedi Ildikó régóta várt alkotása, A feleségem története is, amely Füst Milán regényének adaptációja. A féltékeny Störr kapitányt a holland Gijs Naber, gyönyörű és kiismerhetetlen feleségét pedig Léa Seydoux, a világhírű francia színésznő alakítja. Szintén a CineFest programjában lesz látható a Volt egyszer egy képregény című dokumentumfilm, amelyben a magyar képregény színes múltjáról, jelenéről és jövőjéről mesél egy maroknyi szakértő, köztük Pálfi György és a Csaknekedkislány frontembere, Csepella Olivér is. 

 

Fesztiválszervezés szempontjából nem is lehetne jobb időpontban a CineFest: Berlin, Cannes, Locarno, Szarajevó és Velence után bőségesen lehet szemezgetni a legújabb nemzetközi filmes felhozatalból. Berlinből, hóna alatt a legjobb filmnek járó Arany Medvével érkezik Miskolcra Radu Jude, a román film ikonikus alakja, a letűnt új hullám egyik legaktívabb rendezője. A Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban pont olyan őrült, mint amilyennek a címe alapján hangzik: brutálisan szatirikus társadalomkritika, ami egyszerre beszél az elmúlt másfél év járványhelyzetéről, a kelet-európai régió politikai eszközeiről és a közösségi média romboló hatásáról. A filmet még az online megrendezett berlini filmfesztiválon láttuk, és alig várjuk, hogy végre moziban is megnézhessük.

Szintén Berlinből érkezik az Ezüst Medvét elnyerő japán alkotás, A szerencse és képzelet kereke is, amely Ryusuke Hamaguchi rendezése. A film három rövid történetben mesél sorsszerű találkozásokról, szerelmi háromszögekről és törékeny emberi kapcsolatokról. (A termékeny rendező Berlin után idén Cannes-ban is versenybe szállt, ahol Drive My Car című alkotása elnyerte a legjobb forgatókönyvnek járó díjat.)

Cannes-ból fut be a CineFestre a Red Rocket, amely a Tangerine és a Floridai álom rendezőjének, Sean Bakernek a legújabb alkotása. A függetlenfilmes rendező a telefonnal forgatott Los Angeles-i prostituáltak, és a floridai motelben lakó családok története után ismét egy kevésbé látványos, de annál izgalmasabb szegletét mutatja be Amerikának. Hőse egy lecsúszott pornószínész, aki egy kudarcba fulladt munka után hazatér a texasi kisvárosba, ahol született, ott viszont nem sokan látják őt szívesen. 

 

Látható lesz a Cannes-ban Arany Pálmával jutalmazott Titán is, amely már a díj elnyerésével (teljesen indokolatlanul Magyarországon is) nagy vihart kavart. A Nyers című horrorfilm rendezője, Julia Ducournau egy testhorrorral ötvözött, a nemekkel játszadozó, zavarba ejtően sokkoló és szórakoztató filmmel tért vissza: a Titán egy extrém szexuális vágyakkal és gyilkolási ösztönnel megáldott fiatal nő története. Ennél többet nem is mondanánk a cselekményről, a Titán esetében hatványozottan igaz, hogy minél kevesebbet tudunk róla, annál hatásosabb. (A film a Mozinetnek köszönhetően hagyományos moziforgalmazásban is látható lesz az ősszel.)

A furcsa görög filmekről nem olyan régen kifejtettük a véleményünket, és mindig izgatottan várjuk, hogy milyen abszurd exportcikk érkezik a szigetországból a mozivászonra. Miskolcon lesz látható az Almák, a görög Christos Nikou filmje, amely tavaly Velencében indult el nemzetközi útjára. Az Almák, bár műfaji besorolása szerint sci-fi, története nagyon is a hétköznapjainkba vág: egy világméretű járvány következtében az emberiség egy jelentős része amnéziás lesz, egy rehabilitációs központban pedig új személyiséget faragnak az arra rászorulóknak.

 

A dokumentumfilmek között idén a zenei témák a legizgalmasabbak, két ikonikus zenekarról is érkezik egy-egy portréfilm. A Sundance-ről jön a The Sparks Brothers, amely a 80-as évek ikonikus bandájának történetét meséli el, rendezője pedig a Cornetto-trilógia (Haláli hullák hajnala, Vaskabátok, Világvége) és a Nyomd, bébi, nyomd rendezője, a brit Edgar Wright. A Sparks-nak köszönheti a zenéjét Leos Carax legújabb őrülete, a Cannes-t megnyitó rockopera, az Annette is, amelyről itt írtunk részletesebben. Az a-ha: A film magától értetődően a norvég a-ha zenekar hirtelen jött sikerét göngyölíti fel, amely a Take on Me című gigantikus slágerükkel indult. 

A fesztivál CineNewWave programja a pályakezdő magyar alkotók filmjeire hívja fel a figyelmet, a versenybe idén 16 alkotást válogattak. Olyan menő, a világ fesztiváljait megjárt rövidfilmeket láthatunk, mint például a cannes-i Cinefondationban szerepelt Agapét egy ifjú mozipénztáros srác és egy kicsit szétesett, negyvenes nő tiszavirág életű románcáról, illetve a világ egyik legnagyobb animációs fesztiválján, az Annecy-i Nemzetközi Animációs Fesztiválon a zsűri díját elnyert Avant című kísérleti etűdöt a MOME Anim műhelyéből. A CineNewWave programjában mutatkozik be két SZFE diplomafilm, melyekben az is közös, hogy egyik szereplőjük egy szellem: Jordi Leila A nyár leghosszabb éjszakája című filmjében egy idős férfi éli mindennapjait felesége szellemének társaságában, akit költözés miatt hátra kell hagynia, Hajmási Péter Tigris című alkotásában pedig egy kislány szelleme segít egy nyomozónak kilépnie rossz házasságából.