2005. 07. 19. Géczi Zoltán
Koncert dvd-ket bemutató recenziósorozat elé kívánkozó nulladik fejezet: mit tehetünk dvd lejátszónkért, ha hiteles hangreprodukcióra törekszünk, ha zeneibb hangot kívánunk kicsikarni belőle? Beépített DAC, tisztességes kábel és értő installáció a tökéletes minőségért.
Kicsi, de erős: Daruma alátétek |
Miként az sem megy egyre, miként tápláljuk elektromos árammal működő lejátszónkat. A fázisok megkeresése semmibe sem kerül, mégis javulást hoz; nemkülönben lényeges apróság, hogy a készülékeket érdemes külön konnektorokból etetni, nem egy agyonterhelt (PC, állólámpa, TV, monitorok, miegymás) elosztóra kötni. Első olvasatra meghökkentőnek tetszhet, de gyakorlati próbák sora igazolja: a dvd lejátszó tápkábelét és a hálózati kábelt is érdemes rendes drótokra cserélni (pl. minőségi hangfalkábelek), mert ha elősegítjük az elektronok zavartalan közlekedését, úgy rengeteget gazdagodik a hang, nagymértékben javul a dinamika (vékony hangfalkábeleket azonban nem szabad ilyen célra használni).
Tény, hogy a digitális hanghordozók minőség terén sosem érhetik be az analóg technológiát, a fekete lemezzel versengeni nem tudnak. A dvd azonban menthetetlenül életünk részévé vált, a zene ügye iránt elhivatott fejek úgysem tudnak lemondani kedvenc előadóik mozgóképpel kísért koncertfelvételeiről; érdemes hát a „sok kicsi sokra megy” elvet követve javítani rendszerünk hangját, orvosolni a gyártók költségcsökkentő beavatkozásainak káros hatásait. Mert az átgondolt tuning és a gondos installáció nem holmi öncélú, technokrata szőrszálhasogatás, hanem a muzsika ügyét szolgálja, és hozzásegít a torzításoktól és színezésektől mentes, hiteles hangreprodukcióhoz.