Szilágyi Bálint (Odeon): A cég története 11 évvel ezelőtt kezdődött, 1993 decemberében. Ekkor kölcsönzésbe és vidókazetta-eladásba vágtunk bele. Négy tékánk közül az elsőt Budapesten, a Hollán Ernő utcában nyitott meg 350 címmel, később a Puskinban majd a Tabánban, végül a Corvinban folytatódott a terjeszkedés. A kölcsönzéssel szinte egyidőben kezdődött a videókiadás is.
A profilunkat részben meghatározza, hogy a Budapest Film 60%-ban tulajdonosa az Odeonnak, és az ő videókiadásuk külön működik. A Budapest Film által vásárolt filmjogokat így a két cég megosztja egymás között. A Budapest Film dobja piacra a kommerszebb darabokat, míg mi a művészfilmes irányt követjük, a kortárs hazai és külföldi alkotásokkal foglalkozunk.
Az első nyolc-tíz DVD filmünket 2002-ben adtuk ki az Antenna Multimédiával közösen. Így olcsóbb volt megjelenni a piacon, de próba jelleggel már korábban is kijöttünk egy-két koronggal.
Horváth Ákos (FF Film): 1991-ben kezdtem el a filmforgalmazásban dolgozni, 1993-ban a Flamex hozta a létre az FF Filmet, amelyhez átkerültek a mozifilmek és a videókiadás. A profilt főként független produkciók, és azok az alkotások jelentik, amelyek az átlagos mozi kínálatból kimaradnak, valamint tévéfilmekkel is foglalkozunk. Igyekszünk megtalálni a kommerszen belül az értékes darabokat. Ebbe az irányba visz minket, hogy a nagy stúdiók produkcióinak megvannak a saját elosztói, például a Warner, az InterCom, a művészfilmek jó részével pedig az Odeon foglalkozik. Mi is 2002-ben kezdtük a DVD-kiadást
Fejes Imre (ex-International Publishing House, a cikk megjelenésének idején már független producer): Az IPH csapata, velem együtt, a Cinema Video és a Vox magazint készítette, jórészt abból alakultunk ki. Alapvetően lapkiadással foglalkozunk, a DVD-forgalmazás egy véletlennek köszönhető. Amikor 2000 környékén külföldön jártam, láttam, hogy DVD-t adnak az újságok mellé, ami akkoriban kezdett elterjedni. 2001 augusztusában jelentettük meg először a Filmcsillag magazint, akkor még DVD nélkül, majd 2002-ben indítottunk a következő újságot, amelyhez már lemez is járt. Főként hollywoodi B-kategórás, időnként A-kategóriás filmeket adunk ki.
Tavaly kaszáltak, idén újrarendeződnek
filmhu: Hogy látjátok, melyek a piac leglényegesebb jellemzői?
Van miből választani!
F.I.: 2001-2 körül a DVD-forgalmazás hatalmas lefedetlen terület volt, ezért sokan vágtak bele, egy olyan terjesztési formát létrehozva, mely olcsón juttatja el az érdeklődőknek a filmeket DVD-n. Tavaly, a Lapker adatai szerint már 42(!) DVD-mellékletes magazin volt kapható. Ennek köszönhetően, sajnos, sokan gondolták, hogy ez az üzlet jó biznisz, de a túl sok magazin megjelenése volt az, ami tönkretette a piacot.
A szétesést jól mutatja, hogy például az egyik forgalmazó a korábbi hat magazin helyett az idén már csak egyet adott ki, és egy-két kivételtől eltekintve újak egyáltalán nincsenek a piacon. A változásoknak köszönhetően a mi példányszámaink is jelentősen visszaestek, a DVD-Magazin 22-23 ezer példányszámban kelt el tavaly és az idén év elején, most 10 ezer alatt. Ezért „nyári szünetet” tartunk, ősszel viszont új koncepció szerint fogunk visszatérni.
filmhu: A jelenlegi piaci trendek között miként próbál érvényesülni az FF Film?
H.Á.: Számokat nem szívesen mondanék, mert nagyon kemény a konkurenciaharc. Most is rengeteg olyan szereplő van, amelyik nem kíván hosszabb távon ezen a területen megmaradni. Ha pedig a terveinkről beszélnék, akkor azzal segítenék a versenytársaimnak. Volt korábban egy felvetés, amely szerint létre kéne hozni egy egységes nyilvántartási rendszert, de nem látom értelmét azért fizetni, hogy a konkurenciának adatokat nyújtsak a cég forgalmáról.
Néhány kiadó hozzá nem értését jelzi, hogy egyesek szinte ész nélkül felvásárolnak filmjogokat, csak nehogy a riválishoz kerüljenek, ez pedig felhajtja az árakat, ami megint csak azok ellen dolgozik, akik hosszú távon szeretnének a DVD-kkel foglalkozni.
A nagyon kusza piac helyzetet jelzi az is, amikor 2000 elején elkezdtük a DVD-ink kiadását szinte újra ki kellett találni a választékunkat. Köszönhetően annak, hogy a filmjogok tulajdonosai a DVD-ket külön kezelték, így azokat több estben külön meg kellett vásárolnunk.
Ami az eladónak rossz, még jó lehet a vevőnek
H.Á.:A másik oldalról nézve a fogyasztókat alapvetően árérzékenység jellemzi, ezért az olcsóbb korongok fogynak jobban, míg a nagy stúdiók extrákkal feltöltött, és drágább lemezeiből ritka a tízezer darabot meghaladó eladás.
F.I.: A fogyasztó szemszögéből nézve a túlkínálat és a sok új szereplő felbukkanása pozitív. Így a nagy stúdióforgalmazók is kénytelenek voltak árakat csökkenteni, persze nem a premierfilmek esetében.
További árcsökkenéshez vezetett a tömeges gyártás, így a DVD előállításának költségei is lejjebb mentek. Amikor mi kezdtünk, akkor körülbelül 500 forint volt a „nyers” ár, vagyis lemez, authoring borító, tok stb. Mára ez 150-200 forint körül mozog.
filmhu: Művészfilm-forgalmazóként mennyiben más az Odeon helyzete?
Drágább, de garantált minőség
Sz.B.: A videókazetta-forgalmazás egyszerűbb volt, hiszen 20-30 darabot is le lehet gyártani ebből a hordozóból, ezzel szemben DVD-nél ezer darab alatt nem kifizetődő. Művészfilm esetében ekkora mennyiség eladása hosszú ideig tart, sőt, sokszor lehetetlen is elérni ezt a határt. Ezért egyfelől nehéz döntés volt elindítani a DVD üzletet, másfelől viszont a piaci helyzet alakulása - a pár évvel ezelőtti hatalmas felfutás – miatt elkerülhetetlen volt, így ma már nem lehet csak kazettán megjelentetni egy filmet.
Nem tudni mi lesz az év végén
filmhu: A nagy mennyiségű gyártással járó árkedvezménnyel éppen a művészfilmek élhetnek nehezen!?
Sz.B.: Igen, mert egy filmből 600 darabot vagy 2000-et legyártatni ugyanannyiba kerül. Mi ebben az esetben 2000 példányt rendelünk, ami lehet, hogy nagyobb raktározási költséggel jár, de reklámfelületeket tudunk barterezni. Ma olyan telített a piac, hogy hetente akár 20-30 új film is kijön lemezen, így ha valaki fel akarja hívni a figyelmet bármire, akkor meg kell jelentetnie egy hirdetést valamelyik programfüzetben vagy elvész a mostani hihetetlen termékdömpingben.
Ugyanakkor mi is belekényszerültünk az árversenybe, az idei áraink alacsonyabbak a tavalyiaknál. Ma már 5-6000 forintért szinte eladhatatlan egy lemez. A lélektani határt egy körülbelül 3-4000 forintos szintre lehet belőni, ennyiért dobjuk piacra a legdrágább premier DVD-inket.
Az eddig termékcsoportok (brandek) mellett újabbak kiadását tervezzük, „fapados”, extrák nélküli és díszdobozos változatot. Ezzel próbálunk újítani, de alapvetően nem tudom, mivel kalkulálhatunk, annyira gyorsan változik a piac, hogy a legtöbben nem képesek megjósolni, mi lesz az év végén.
F.I.: Egy bizonyos árszinten már mindegy, hogy milyen filmről van szó, 1000 forintért pedig szinte bármilyen filmet megvesznek. Főként, ha jó moziról van szó, és sajnálatos módon most már egyre több minőségi film vásárolható meg ezen az áron. Sőt, kezd elvárássá válni a körülbelül egy mozijegy áráért megvásárolható lemez. Az ötezer forintos premier DVD-ket csak egy viszonylag szűk kör veszi meg presztízsből, a többség inkább vár pár hónapot, amikor olcsóbban hozzájuthat a filmhez. Mindezt sok forgalmazó figyelmen kívül hagyja akkor, amikor minél előbb igyekszik árat csökkenteni, hogy a konkurencia alá ígérjen. Ettől remél nagyobb forgalmat, de valójában ez az egyik alapvető ok, amiért mára szinte szétesett a piac. Ha ezt valaki elkezdi, akkor a többiek is követik, és kész!
H.Á.: További jellegzetesség, hogy egészen a legutóbbi időkig az újságos forgalmazás volt az eladás legjobb módja. Ma azonban nagyon sok szereplő rengeteg termékkel van jelen ebben a formában, ezért szinte átláthatatlan a választék. Részben hasonló a helyzet az áruházláncokkal is, ahol a nagy stúdiófilmeknek külön helye van, míg az általunk piacra dobott alkotásokból általában rendel egy példányt az üzlet, ami természetesen elvész ebben a dömpingben, így nincsenek további megrendelések.
Kalózkodás: az Artisjus és Hollywood is felelős érte
filmhu: A piac egyik jellegzetessége a fogyasztók árérzékenysége, a másik a kalózkodás. Mennyiben érinti ez a DVD-kereskedelmet?
Mennyire biztonságosak?
F.I.: A kalózkodás senkinek sem jó, de sokkal inkább sújtja a mozisokat, és a mozifilm-forgalmazó DVD-kiadókat. A kérdés szorosan összefonódik az árakkal. Az illegális sokszorosítás és kereskedelem nem az olcsó 1000 forintos DVD-ket sújtja, hanem a drágább, 4-5000 forintos premierfilmeket. Egy olcsó írható lemez 2-300 Ft, plusz fel kell pakolni a korongra, így nem érdemes vacakolni egy plázamozi-jegy áráért, olcsón és jogtisztán megvehető, és rendesen felöltöztetett korong lemásolásával, de egy nagy premierfilmnél már megéri az átírás.
A mozi felől nézve, ha egy átlagos család egy multiplexben szeretne látni egy filmet, akkor az körülbelül10.000 forintos kiadást jelent. Így az illegális másolatokat gyakran akkor is megveszik, ha csak felirat van rajtuk. Nem a rendőröket és a többi hatóságot kellene emiatt macerálni, nekik nincsenek megfelelő eszközeik a felderítéshez, miközben pedig tudvalévő, hogy a Petőfi Csarnokban vagy bármely más piacon bármilyen filmet megszerezhetünk!
Másfelől az Artisjus a kalózkodást legalizálja azzal, hogy szerzői jogdíjat szed az írható lemezek után. Miért kéne nekem fizetnem azért, hogy a saját dolgaimat a szerkesztőségben lemásoljam? Elég sokat, kb. 200 Ft-ot számítanak fel egy írható DVD-ért jogdíj gyanánt, és nem tudom, hogy mi történik ezzel az összeggel?!
 |
| Nem mindig éri meg velük
pepecselni |
Itt a mozi vége!?! – Már megint!!!
filmhu: Nemrég a sok különféle médiumnak, főként a DVD elterjedésének köszönhetően sokan kezdték emlegetni a mozi végét, akár a 80-as évekbeli videókorszak idején. Reális a fenyegetés?
H. Á.: A mozi biztos, hogy nincs könnyű helyzetben, egy családi filmnézés árból sok minden más szórakozás olcsóbban elérhető, például egy DVD megvásárlása. Tovább nehezíti a mozi helyzetét, hogy a filmszínházas, tékás, bolti és televíziós megjelenés közötti korábbi féléves kivárási idő egyre csökken. De már azt sem igaz, hogy a mozi legfőbb ellenfele a DVD, ami már nem a legkorszerűbb formátum.
A mozi felől most úgy látom, a jövő a filmek műholdas sugárzása. Vagyis a filmszínház megrendel egy filmet, fizet érte, és adott időpontban sugározzák neki a filmet. Mindez ma még nem olcsó. Ma nálunk egyetlen ilyen vételre alkalmas mozi van ma a MOM Parkban.
filmhu: Mi a helyzet az internetes kereskedéssel, mekkora része a teljes forgalmatoknak?
Sz.B.: Jelenleg nem vagyunk túl erősek. Van egy saját weboldalunk, ahol meg lehet vásárolni a DVD-inket, de a nagyobb netes boltokkal még nem alakult ki szorosabb kapcsolatunk. Még idén tervezzük a weboldal fejlesztését, tökéletesebb információ szolgáltatás kialakítását, hogy a célközönségünknek még inkább felhasználóbarát legyen, ahol az új megjelenések nagyobb hangsúlyt kapnának.
H. Á.: Nálunk sem túl nagy a webes eladás , mindössze 1% körüli.
F.I.: Több oldalunk is van, ennek ellenére 10% alatti az összforgalomhoz mért részesedés. A mostani változásunkkal összefüggésben terveink szerint később lehetőség lesz arra, hogy a site-jainkról letöltsenek bizonyos filmeket az oda látogatók, de ezek semmiképpen nem nagy stúdiófilmek, hanem ismeretterjesztő- és dokumentumfilmek lesznek, amelyek legálisan tárolhatók, vagy kiírhatók. Azt szeretném, látni, hogy miként reagál erre a piac.
Időtálló korongok
filmhu: Miként látod a DVD jövőjét?
Mit gondoltak ki a nagyok
nekünk?
F.I.: Valami nyilván leváltja majd, mint a jelenleg legnépszerűbb képhordozót, de egyelőre még a bővítésén dolgoznak. Fixaideám, hogy a hagyományos DVD lemez megmarad, sem a kalózkodás vagy más tényezők nem fogják teljesen helyettesíteni. Még akkor is, ha filmeket korlátlanul lehet majd letölteni a netről vagy más formában hozzájutni.
Az emberek életmódjához jobban igazodik a digitális lemez. Nem ül mindenki egész nap egy számítógép előtt, miközben filmeket töltöget le. Akármilyen gyors is lesz a net, és fejlődik közben a technikai háttér, a file-okat átalakítani, hogy nagy képernyőn is megnézhessem időigényes. A mostani, filmeket letöltögető középiskolás, egyetemi-főiskolás generáció később megállapodik és praktikusan kevesebb ideje lesz ezzel foglalkozni, amin a technika rohamos fejlődése, például a mobiltelefon sim kártyájára tölthető film file-ok sem fognak gyökeresen változtatni.
Szerintem azért sem fog eltűnni a DVD korong, mert az emberek szeretik kézbe venni a dolgokat, feltenni azokat a polcukra, megnézni egy lemeztok képeit, bíbelődni velük. Annak idején, az internet megjelenésekor temették a lap- és a könyvkiadást, de ezek sem tűntek el. Igaz, az is lehet, hogy az elképzelésem öt év múlva megdől.
