Talán meg is keseredett. Mit talált 1904-ben a Szentföldön? Bűzt, koszt, nyomorúságos városkákat, kikötésre alkalmatlan kikötőket, és sivatagot minden mennyiségben. Lelki szemeivel látta mindennek civilizált, jámbor, békés, a kifejezés minden értelmében művelt mivoltát. S temérdek munkát, amelyet senki által meg nem vetett zsidók végeznek el majd. Szigorúan lefektetett társadalmi elvek alapján. Önmagát nem láthatta e jövőben, hiszen betegeskedett s még ebben az évben, alig negyvennégy évesen meg is halt.

Herzlt és munkásságát a modern Izraelben töretlenül tisztelik. Sírja zarándokhely. Ben Gurion az 1948-as államalapítás nagy pillanatában is Herzl gyakorlatias látnokiságára hivatkozott. Mint ahogyan a filmben megszólaltatott közemberek és tisztségviselők is az ő követőiként definiálják izráeli állampolgárságukat, citoyen mivoltukat. Az már a historikum bonyolult, nagy kérdése, hogy mindennek előbb, a két világháború és a vészkorszak előtt, annyi emberveszteség nélkül kellett volna próféciából valósággá válnia. Akkor a Pataki Éva rendezte filmből is hiányoznának a gyász hangjai s a fájdalom zenéi.